22. Erdő

 Sziasztok! Ezt a részt kicsit máshogy írtam, mint szoktam, de nekem nagyon tetszik:) Remélem nektek is. Kicsit szomorú voltam, egy komment sem jött. Azért jó olvasást.

Reggel lassan kinyitottam a szemem és Ashtonnal találtam magam szembe, aki még mindig aludt. Elmosolyodtam és végig néztem rajta. A telt ajkai elnyíltak és halvány mosolyra álltak, a hosszú göndörkés haja össze-vissza állt. Közelebb hajoltam hozzá és végig simítottam a borostás arcán, mire mocorogni kezdett, lassan kinyitotta a gyönyörű zöld szemeit, majd vigyorogva rám tekintett.

- Jó reggelt.- suttogta szexi rekedtes hangon és felkönyökölt.

 Ashton fölem hajolt, és a derekamnál fogva magához húzott, majd megcsókolt. Ahogy az ajakaink összeérnek... Még mindig nem hiszem el, hogy együtt vagyunk. Egyre erősebben szorított csupasz felsőtestéhez ezért egy apró sóhaj hagyta el a számat. Szenvedélyes csók csatánkat a telefon csörrenése zavarta meg.

 - Halló? - vette fel a telefont.- rendben, kösz, hogy szóltál. Szia.- elis dobta a telefonját az ágy végébe.

 - Ki volt az? - kérdeztem kiváncsian.

 - Csak Harry. Mára nagyon magy vihart mondanak, szóval elmarad a koncert és szeretene egy kis összejövetelt tartani.

 - Értem.- bolintottam, majd mentem fürdőszobába.

 Lezuhanyoztam, megcsináltam a hajamat, majd felöltöztem. Lementem a konyhába, hogy a fiúknak összeüssek egy kis reggelit. 

 Pont kész lett a rántotta, mikor hallottam kinyílni a konyha ajtót. Amikor Ashton a derekamra helyezte a kezét, és magához húzott, bennem ezernyi pillangó ébredt fel.

 - Hm jól néz ki.- mondta rekedt hangon majd egy csokot nyomott a nyakamra.

 Megterítettem és neki láttunk a reggelinek.

 - Ez isteni.- szedett magának még egy adagot Ashton. Felnevettem majd az asztalon pihenő üres kezére tettem az enyémet.- Szeretlek.- nézett mélyen a szemembe.

 

 Mire befejeztük a kajálást, a többiek mind felkeltek, csöppet másnaposak voltak.

 - Kemény volt a tegnap este mi?- tettem le Calum elé egy pohár vizet és fejfájás csillapítot. 

 - Ne is mondd.- nevette el magát, majd bevette a gyógyszert.

 Szedtem a fiúknak is kaját. Majd elkezdtem mosogatni. Ashton újból mögém állt, most viszont a csipőmre helyezte a kezét és egyre jobban haladt lefele, miközben a nyakamat szorta tele apró finom csokokkal.

 - Menjetek szobára! -kiáltott ránk röhögve Luke. 

 - Jut eszembe.- lépett el tőlem Ash.- Hazza hívott, kis összejövetelt vagy mit szervez a hotelban, és azt mondta 1-re mindenképp érjünk oda. 

 A fiúk nagyban hülyültek a nappaliban. Mikor meghallottam, hogy valaki trappol le a lépcsőn. Ashton tekintetét kersetem, amit sikerült is elkapnom. 

 Mikor Liam leért bennem megyfagyott a vér. Hosszan nézett engem, én meg őt. Ashton meg minket. A szemei mindent elárultak. Csak lemondóan megrázta a fejét, majd átment a konyhába.

 A fiúk kicsit leálltak a folyamatos hülyüléssel, és egy filmelel elfoglalták magukat, egészen addig, míg eljött az idő és indulni kellett. A négy fiú egy kocsival ment, mi meg Ashtonnal külön.

 

 Bepattantuk a kocsiba és elindtunk Harry hotele felé. Az út csendben telt. Néztem, ahogyan a vezetésre koncentrál, és mindig összehuzza a szemöldökét. Annyira édes. Ash a szabad kezét a comobra helyezte, és elmosolyodott.

 Lassan megérkeztünk. A kocsi megállt a parkolóházban. Ashton leállította a motort majd a szemembe nézett.

 - Mehetünk?- kérdezte.

 - Aha.- bolintottam.

 Ash kiszállt, de mielött én is kiszálltam volna, gyorsan megkerülte a kocsit, és kinyitotta nekem az ajtót. 

 - Köszönöm, uram .- pirultam el.

 - Ez csak természetes hölgyem.- nevette el magát. Felém nyujtotta a kezét, megfogtam és összelulcsoltuk őket.

 Elindultunk a lift felé. Beszálltunk, és csatlakoztak a többiek is. 

 Mikor felértünk a One Direction emeletére, bekopogtunk. Harry nyitott ajtót. 

 - De jó, hogy mind itt vagytok.- mondta majd. mindenkit egy öleléssel üdvözölt.

 Helyetfoglaltunk a hatalmasab kanapén, ahol már ott volt a OneDirection többi tagja.

 Beszélgettek, iszoggatak meg persze hülyültek. Kicsit kizárva éreztem magam, nem nagyon akarták észrevenni, hogy én is itt vagyok. Még Ashton is annyira jól érezte magát, hogy felsem tünt neki, mikor felálltam és egy random szobába bementem. Ledőltem az ágyra, majd a palafont kezdtem bámulni. 

 Eszembe jutott az első csokunk Ashtonnal. Az az érzés mikor vele vagyok, mikor a szemébe nézek. És akkor esett le, hogy ma vagyunk együtt egy hete. De mégis olyan, mintha ezer éve ismerném.

***

 Az ajtó egyszercsak kicsapodott, mire felkaptam a fejem.

 - Srácok megvan! - kiáltotta ki Harrry, mire felültem.- És az ágyámban fekszik.- tette hozzá perverz mosollyal.

 - Áljj le.- lökte félre Ashton, majd elém állt. Felnéztem rá és mosolyogtam.

 - Mi az? - türtem el a szemembelogó tincset.- Úgy éreztem zavarok ezért eljöttem.- tettem hozzá. Ashton egy apró mosollyal megrázta a fejét, és mondta, hogy megyünk sétálni. 

 Egy közeli erdőbe mentünk, mert ott nincsenek rajongók. Most Ashton figyelt rám, végig fogta a kezem.

 Egyszer csak elengedtem, mire oda kapta a fejét. Hátrálni kezdtem. 

 - Kapj el, ha tutsz. - nyujtoggatam felé a nyelvem, majd elkezdtem szaladni. Ash vilmgyors sebességgel futott felém, én meg síkítva menekültem előle. Egy fa körül futkosdtunk már percek óta, amit meguntam, és elfutotottam onnan is. Ashton jött utánam. Egyszer csak a kezét éreztem a derekamon, és már a földön is feküdtünk. Ash rajtam feküdt, és az arca pár centire volt az enyémtől.  Belenéztem gyönyörű szemeibe, és azok a percek mintha órákra megnyúltak volna. Ashton lassan megcsokólt.

21. First date

Sziasztok! Ennyi kihagyás után, visszatértem!:) remélem tetszeni fog az új rész, elég rövid, de így éjjel négykor nem tudok hosszabbat írni:D ez elég unalmas lesz, de garantálom az új részek szuperek lesznek! X

 Jó olvasást, írjatok, ha tetszett❤️ 

- Liam, részeg vagy. Szerintem menj haza és holnap beszélünk.- mosolyogtam rá. Tudtam mit akar. Csak most állt össze a kép. De nem hagyhattam, hogy mind ezt Ashton előtt történjen.- Jó legyél.- ezzel hátat fordítottam neki, és Ashtonnal  vissza mentünk a klubba, majd a fő bejáraton át távoztunk.

Mikor kiléptünk Ashton megfogta a kezemet. A tekintetem Ashton arca, és az összekulcsolt kezünk között járt. Ashton megfogta az államat így muszáj volt a szemébe néznem. 

 - Azt hitted, hogy nem merlek felválalni ? - sugta mosolyogva, én pedig kínosan az ajkamba haraptam.

 - Valami olyasmi.- motyogtam. A fotosok egyfolytában kiabáltak, kérdezték, hogy ki vagyok. Ashton mindenki előtt megcsokólt.

 - Bocsi, holnap a címlapon leszel.- mondta kínosan.

 Beültünk a taxiba, amit Ashton hívott nekünk, majd elindultunk. A kocsiban végig a kezét szorongattam. Elmondtam neki, hogy szeretem. Reméltem, erre majd ő is azt nondja majd, hogy " én is szeretlek Jessica". De nem tette. Lehet azóta el is felejtette, hogy szerelmet vallottam neki. Most más, mint Davel. Érzem, hogy szeretem Ashtont. Mikor hozzá érék, rá gondolok... Érzem. Nagyon remélem, ő is így érez. A másik dolog, amin agyalatam, az Liam. Tudom, mit akar. Én hülye erre meg csak most jöttem rá. Nem tudom mit kezdjek ezzel a helyzettel.

 A töprengésem közepette, a taxi megállált. Ash kifizette és kiszálltunk a járműből. Indultunk a bejárat felé, mikor egyszer csak metorpantam. Úgy igazán most leszünk elöszőr kettesben mióta együtt vagyunk. Kettesben leszünk egy házban, este. Féltem. Mi van ha Ashtonnak már nem elég ha "csak" csokolózunk ( amit amúgy mindig megzaranak ) , mi van ha többet akar?...

 - Jössz? - nézett vissza.

 - Persze. - vágtam rá gyorsan, és bementem a házba. Bezárta magunk után az ajtót, majd levette a cipőjét. Megvárta míg én is leveszem, majd megragadta a kezem és a kanapéhoz vezetett. Leült és az ölébe huzott. 

 - Végre kettesben vagyunk, elhiszed? - kérdezte. - Lehet, most végre nem fognak megzavarni.- simogatta a combom.

 - Öhm figyuuuu...- pattantam ki az öléből. - Hát én elég fáradt vagyok ami azt illeti.- végre kettesben lehettünk volna, de féltem, hogy hátha többet akarna.

 - Jessica.- huzott vissza az ölébe.- Ne gondolj rögtön rosszra te huncut.- nevette el magat.- Ha attól félsz... Nyugi nem lesz semmi olyan. Tudom kínos téma, de jobb túl lenni ezen a beszélgetésen. 

 - Én csak nem akarom elsietni! -vágram rá.

 - Én sem.- mosolyodott el.

 - Akkor jó. - nem tudom elmondani mennyire megkönnyebbültem.

 - Jessica...

 - Igen? -néztem a szemébe.

 - Szeretlek.- hagyta el a szó a száját, bennem meg megállt az ütő, a gyomrom összeszükült és idiótán vigyorogtam.

 - Én is szeretlek.- mondtam. És teljesen komolyan gondoltam.

 - Oh és végre zavartalanul tudjuk ezt csinálni.- vigyorodott el, aztán lassan a számhoz hajolt, és óvatosan megcsokólt, amiből később egyre vadabb csók csata alakult ki. Ashton a derekamat simogatta, én pedig Ashton imádni való hullámos fürtjeibe turtam. Lassan a nyelve is utat tört magának, én persze nem ellenkeztem.

 Egy fel óra elteltével abba hagytuk ezt a tevékenységet, és Ashton azt mondta csinál nekünk egy gyors vacsorát, hogy meglegyen az első igazi randink. 

 

 Így hát kimentünk a konyhába, és össze ütöttünk egy spagetitt. Szépen megterítettem, majd elfogyasztottuk a borzalmas spagettinket. Mindkettönk szerint valami nagyon rossz lett, de megettük. Minél többet vagyok vele, annál jobban érzem, hogy teljesen szerelmes vagyok belé.

 Elpakoltunk, majd felmentünk a közös szobánkba. Most nem szégyellösködtem, gyorsan levetköztem fehérneműre és felvettem Ashton egyik nagyobb pólóját és bebujtam az ágyba. Ashton pedig az ajtóból nézett.

 - Khm..- pirult el.- nem is tudtam, hogy nekem ennyire jó csajom van.- nevetett kinósan, lekapcsolta a lápmát, majd egy szál boxerben befeküdt mellém. A fejem a ráknál is vörösebb lett.

 Ő háton feküdt, én meg oldalt felé fordúlva, a hasára tettem a kezem. Egymást néztük szótlanul.

 - Tudod volt az a fogadás, amiben vesztettél.- vigyorodott el.- Nem tetted meg amit kérek, szóval most potolnod kell.- elröhogtem magam, majd megcsókóltam őt, hogy teljesítsem a fogadás rám eső részét.

 - Jó éjszakát szépségen.- mondta miután elhajoltam.

 - Jó éjszakát.- néztem gyönyörű szemét, majd egymást ölelve elaludtunk.

I'm back?!

Sziasztok!

Hát itt is jó rég jártam. Teljesen elhanyagoltam a blogom. Már azt se tudom miről szól pontosan. Elmondhatatlanul jól esett, mikor ma feljöttem, és láttam mennyi komment van, hogy mennyien szeretitek az irásom, és vártok vissza. 

Lenne hozzátok pár kérdésem. 

Először is, úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy folytatom ezt a sztorit, mert már szinte az egészet elfelejtettem, másrészt már nem vagyok az a nagy 5sos fan mint anno.

 De imádlak titeket, és szeretnék írni. Lehet új blogba kezdenék.

Szóval írjátok le, hogy mit szeretnétek olvasni, milyen szereplőkkel ( 5sos, normál emberekről, szerelmes sztoriról stb...). Ha azt szeretnétek hogy folytassam ( mert azért sok ötletem van még) vagy kezdjek egy újat akkor azt is írjátok le.

Imádlak titeket tényleg! Remélem van még olvasóm, kérlek írjatok!!! <3 

(És bocsi a hibákért de teloról írtam)❤️❤️

20. After Party

Sziasztok drága olvasóim!<3 Köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm, hogy ennyi idő után is itt vagytok nekem! Imádlak titeket<3 És úr isten köszönöm a 35 ezer (!!!!!!) oldal megjelenítést. Istenek vagytok. Rövid lett sorry    de ez egy "újraelkezdtemírniésezegybevezetőrészvagymi"/ De itt van <3

( bocsássatok meg a helyesírási hibák miatt)

After Party

 Ashton megfogta a kezem, Liam pedig rezzenéstelen arccal figyelte.

 - Gyere, beakarlak mutatni pár embernek... - mondta, és azokhoz a lányokhoz vezetett. Leült, és maga mellé húzott. 

 - Szóval, ő itt Harry nővére, Gemma, és a barátnői. - mutatott végig rajtuk.

 - Sziasztok...- köszöntem zavartan. Ash egy puszit nyomott az arcomra, mire a körülöttünk lévők úgy néztek rám, mint egy ufora. És ekkor lett elegem. Lehet Liamnek igaza van. Nem tartozom ebbe a világba, az emberek nem értik, hogy Ashton miért van egy ilyen egyszerű lánnyal, mint én... És én sem értem már.

 - Baj van? - nézett a szemembe Ashton.

 - Nem. Kimegyek kicsit... Melegem van. - álltam fel, és egy pillanat alatt elvesztem a tömegben. 

 Amint kilöktem az hatsó ajtót, megcsapott a hűvös levegő. A falnak dőlve lecsúsztam a földre, felhúztam a lábam, és átöleltem a karommal. Az ajtó kinyílt, és Ashton lépett ki mögüle.

 - Jess, még is mi van veled? -guggolt le elém.

 - Ezt én is kérdezhetném...- szaladt ki a számon.

 - Tessék? -ráncolta a szemöldökét.

 - Senki nem érti miért vagy velem.- sóhajtottam.- És már én sem. Nem értem mégis mit akarsz tőlem. Nem vagyok híres, se tehetséges, se szép...- Ashton idegesen felállt.

 - Nem érdekel, hogy nem vagy híres.- nézett melyen a szemembe.- Jess gyönyörű vagy, tehetséges és vicces.-mondta, mire elpirultam. Felém nyújtotta a kezet és segített felállni.

 - Öhm... Lehet igaza volt...-suttogtam halkan, úgy, hogy ő ne hallja meg. De sajnos meghallotta.

 - Mégis kinek? És miben? - kapta fel a fejét Ash.

 - Liamnek. - Ashton arcáról semmit sem lehetett leolvasni, csak fa pofával bámult.- Figyelj Ashton... Én...izé. Szeretlek.- túrtam a hajamba zavartan, mire Ash lefagyott. 

 -Jessica...- sóhajtott.- Ezt nem így és nem itt akartam elmondani, de..-fogta meg a kezem. Már ismét nyitotta a száját, mikor Liam és egy másik tag bunyózva ki rontottak az ajtón. Liam teljes erejéből a falnak lökte az embert, én pedig eltátottam a számat. Liam újból oda ment a vele egy korú fiúhoz, és ököllel az arcába ütött. Ijedten ugrottam arrébb, és próbáltam rájönni, hogy mi a franc történt.

 - Ha még egyszer a szádra mered venni, a fejed nem lesz a helyén!!!- kiabálta az arcába mi meg döbbenten néztük. A srácnak vérzett a szája és lila foltok voltak a szeme alatt.

 - Úristen.- amint ezt kimondtam Liam megfordult.

 - Oh sziasztok.- köszönt mintha semmi se történt volna.

 - Ez mi volt ember??- szólalt meg Ashton, a tag akit leütött mar el is futott. 

 - Semmi közöd. - nézett flegmán Ashtonra, majd rám pillantott. - Jól vagy? - mélyen a szemembe nézett, válaszul pedig csak egy aprót bolíntottam.

 - Jess menjünk haza, rendben? - állt mellém Ashton. Liam csalódottan mért végig minket. Ashton közel hajolt hozzám, lehunyta a szemét, és megcsókolt. Tudtam, hogy ezt most csak azért csinálta, mert Liam is itt volt. Mikor elhajolt, Liam ökölbe szorított kézzel bámulta a földet.

 - Akkor szia Liam. - szólt Ash. Oda léptem Liam elé.

 - Még beszélnünk kell. - mondtam úgy, hogy csak ő hallja, majd vissza mentem Ashhez.

 - Jess! - húzott vissza Liam. - Egy nagyon fontos dolgot kell elmondanom...- magával szembe fordított...

19. Anger

 Hey! Vissza tértem muhahaha (ördögi kacaj xD). Sajnálom, hogy hetekig nem voltam, utálom is magam érte. De most össze kaptam magam és megírtam a valaha volt legrövidebb részt!:D Hamarosan jön a kövi xx uoi: Imádlak titeket <3 annyira cuki dolgokat tudtok írni, hogy feldobjátok az egész hetemet <333

Düh

 Hitetlenkedve néztem Liam szemébe.

 - Tényleg nem veszed észre?- szólalt meg rekedtes hangon.

 - Ugyan mit?- néztem rá furán, mire Liam megrázta a fejét.

 - Hagyjuk.

 - Ne, ne hagyjuk. Ha már elkezdted akkor fejezd is be.- szórt szikrákat a szemem.

 - Csak idő kérdése és rájössz...-lökte el magát a faltól, majd kisétált a hátsó ajtón. 

 Nem tudom miért utált meg ennyire, nem hiszem, hogy bármi rosszat is tettem... 

A koncertnek vége lett. Tényleg imádom a srácokat, meg a zenéjüket is, de végig Liam járt a fejemben. Idegesen húzogattam a pulcsim ujját, miközben ezen gondolkoztam.

 - wáááááá!!!- rontottak be a fiúk az öltözőbe, mire összerezzentem.

 - Csá Jess.- állt elém Luke. - Jók voltunk? - kérdezte fülig érő mosollyal.

 - Aham... Nagyon jók voltatok. - főleg ha figyelemmel kísértem volna a koncertet.

 - Nem is néztél minket. - jelentette ki. Ahj, de utálom, hogy tudja mikor kamuzok. 

 - Ha tudod, hogy nem néztelek akkor minek kérdezted meg?

 - Csak. - mondta vigyorogva.

 - Értem. - nevettem el magam.

 - Na jó vigyázz. - lökte el előlem Ashton, Lukeot. - Szia.- nyomott egy puszit a számra.

 - Szia. - mosolyogtam. Ash leült mellém, és az ölébe húzott, mire egy pöppet elpirultam. Át karolta a csípőm és nem engedett el. 

 A fiúk kitombolták magukat, majd indultunk az after partyra. Kézen foga mentünk kifele, de amint kiléptünk, Ash elengedte a kezem, és előre ment. Csalódottan néztem ahogyan mit sem törődve velem beült a kocsiba. Utána kullogtam és én is beültem. Természetesen mellette foglaltam helyet, és amint bekötöttem magam, újból megfogta a kezem. Újra előtört belőlem az a gondolat, hogy Ashton nem mer felvállalni... Kerestem magamban a hibát. Találtam is jó sokat. De nem értem, elvileg azért vagyunk együtt mert szeret. Akkor a rossz tulajdonságaimat is szereti nem? Ugye? Remélem így van...

 Az összekulcsolt kezünket néztem, és most én húztam el a kezem, és ejtettem az ölembe. Éreztem magamon Ash pillantásait, de nem mertem rá nézni. Most legalább tudja milyen érzés volt... 

 A kocsi megállt egy zsúfolt klub bejárata előtt. Majd sorban mindenki kipattant a kocsiból. Ashton ment be leghamarabb, a többiek pedig, bevártak engem, mivel beakadt a cipőm a az egyik ülésbe.

 Egy cifra káromkodás után Luke segítette kihúzni a lábam.

 - Köszi.- mondtam. Az egészbe az a ciki, hogy vagy ötven fotós villogott az arcomba.

 - Jess minden rendben? - segített ki a kocsiból.

 - Persze. A cipőmnek sem lett semmi baja.- mosolyogtam.

 - Úgy értem... Veled és Ashtonnal.- mondta zavartan.

 - Jaaaa. Öhm... Nem tudom. Igen.

 - Akkor jó. Na gyere, menjünk be. - gyors léptekkel bementünk. Tudtam, hogy nagyon jól tudja, hogy valami nem stimmel. Nem csak velem, hanem Ashtonnal is, ő is észrevette,hogy Ash idegenek előtt úgy csinál mintha nem is ismerne...

 Amint beléptünk, megcsapott a tömény alkohol szaga. Calum egyből a pulthoz ment, és kért magának italt. A 1D tagokon kivűl, volt ott jó pár híresség, láttam egy-két színészt, pár ismertebb modellt, és a többi embert nem ismertem fel. Ashton egy boxban ült, pár lány társaságában. Természetesen rögtön féltékeny lettem.
 Hirtelen Liam lépett mellém, és ő is Ash irányába nézett.
 - Tessék. - nyomott a kezem egy pohár italt.
 - Kösz.- vettem el tőle, majd egyből megittam az egészet. Nem iszok, de most muszáj volt valamivel csillapítanom a dühömet, amit a féltékenység keltett bennem.
 - Tudod...- üvöltette túl a zenét Liam.-Pontosan erre gondoltam.
 - Mire?- fordultam felé, mire Ashtonra és arra a pár lányra mutatott.
 - Nem vagy a világa. Nem mer fel vállalni.
 - Mi az, hogy nem vagyok a világa??
 - Tudod, ő egy feltörekvő bandában van ami egyre híresebb és sikeresebb...- kezdte mire a szavába vágtam.
  - Szóval azt akarod mondani, hogy egy senki vagyok?- röhögtem el a magam.
 - Nem. Nem azt csak... Nem értem mit szeretsz benne. Hisz szégyell!
 -Liam...- ráztam meg a fejem.- Ehhez semmi közöd. Ash szeret!
 - Szeret? Honnan tudod? Mondta?- fokozta bennem a düht. Ashtonra néztem, és pont akkor pillantott ő is rám, majd felállt és mellém kullogott.
 - Sziasztok.- méregette Liamet.

18. So changed

Hey! Rövid lett sorry  :s De ez egy gyors, össze csapott rész lett, mivel alig van időm a suli/tanulás miatt... Alig várom, hogy nyár legyen:D Jó olvasást pingvinkéim :3 love you all <3 (bocsi a helyesírási hibák miatt)

18. Annyira megváltozott

 Dion a farkát csóválva szaladgált. mire akaratlanul is elmosolyodtam. Ashton a nappaliba hívott mindenkit. Amint Calum belépett a tágas szobába és meglátta a kutyát visongva szaladt oda hozzá és simogatta agyon. Lassan mindenki ide jött. Az egyetlen aki rossz szemmel nézte a kutyát az Liam volt. Míg Luke a gumi labdát dobálta a kutyának, és Michael azzal szórakozott, hogy ő szaladt utána, Liam csak a falnak dőlve, keresztbe font kézzel nézett.
 Oda mentem hozzá, és kérdő pillantásokkal vetve rá, próbáltam rá jönni mi baja megint. Liam lehajtotta fejét és a cipőjét kezdte tanulmányozni.
 - Ez a te kutyád?- nézett fel rám egy pillanatra, majd újból a földre.
 - A mi kutyánk... Ashtonnal.- válaszoltam rögtön, mire Liam csak megfordult, és elment. Sóhajtva mentem vissza a többiekhez akik nagyon jól el voltak.

 Luke, Michael és Calum elvitték sétálni Diont (nem tudom, hogy minek ehhez három ember), így Ashtonnal az udvaron üldögéltünk és beszélgettünk.
 - Ma is lesz fellépésed szuper sztár?- vontam fel a szemöldököm mosolyogva.
 - Lesz. Majd este. De csak egy kisebb 5sos koncert lesz.- vigyorgott önelégülten.
 - Gondoltad volna, hogy valaha is ilyen híresek lesztek?
 - Nem. És anno nem is a hírnév miatt kezdtük, igaz nagyon sokan ismernek, de rajongóinkat a családunknak tekintjük.- mondta csukott szemmel a nap felé fordulva. Ez édes volt. Ahogyan néztem azt a jellegzetes mosolyát azonnal görcsbe rándult a gyomrom.

 A srácok vissza jöttek a kutyával, alkottak a konyhában (amit persze én takarítottam el utánuk), és készülődtek a koncertre. Liam is kidugta a fejét a szobájából és lejött.
 - Liam te is jössz?- kérdeztem mikor már mindenki elkészült, csak ő mászkált melegítő nadrágban.

 - Lehet majd benézek...- vakargatta az állát. Intettem egyet felé, majd a srácokat követve elindultam.

 Egy jó hangulatú kocsikázás után, megérkeztünk valami szórakozó helyre, ahol a srácok ma esti koncertje lesz. A szórakozó hely kongott az ürességtől, csak pár hangmérnők szaladgált  a színpad körül.

 - Képzeld egy csomó híresség is itt lesz.- lépett mellém hirtelen Mike, és tekintetéből simán ki lehetett olvasni, hogy fél.

 - Ne izgulj, nagyon jók lesztek. - őszintén szólva, én egy ember elé sem mernék kiállni, főleg úgy, hogy még énekelnem is kéne. Mike nagyot sóhajtott, és egy apró mosolyt eresztett az arcára, majd ment be hangolni a gitárját. 

 Leültem egy bár székre és onnan figyeltem őket.

 A szórakozó hely kezdett megtelni, így a színpad mögé mentem a srácokhoz.

 - Huu nagyon sokan vannak már.- támaszkodtam neki a falnak.

 - Kösz, most már még jobban félek.- meredt rám Calum.

 - A nagy Calum Hood fél?- húztam mosolyra a számat.

 - Dehogy fél.- húzta ki magát - Csak egy picit.-mondtta mire elnevettem magam.

 - Ha leesel a színpadról a sikoltozó rajongóid majd elkapnak.- húztam az agyát, mire mint csak a fejét rázva röhögött. Ashton jött ki az egyik ajtó mögül, kezében a dob ütőivel. Oda lépett mellém, és ő is a falnak támaszkodott. 

 - Niall és Harry már itt vannak.- közölte, mire rá pillantottam, és a fejemet a vállára hajtottam. 

 -  Magatokra hagylak, hogy kicsit turbékoljatok.- szólt Calum a szemöldökét húzogatva.

 - Milyen turbékolás??- jött be hirtelen Louis- Kevin is itt van?- nézett körbe.

 - Milyen Kevin?b-kérdeztem.

 - Louis kitömött galambja.- legyintett Calum, majd egy ajtó mögött el is tűnt. Aha, szóval Louisnak van egy kitömött galambja, akit Kevinnek hívnak. Ez így nekem picit sok.

 - Akkor itt van vagy nem?- nézett felváltva Ashtonra és rám, mire megráztam a fejem, jelezve, hogy nincs itt.- Ajj... Akkor mindegy. Sok sikert Ash.- lepacsiztak, majd Louis egy pillanat alatt eltűnt.

 - Annyira furák.- jelentettem ki mikor már biztos voltam benne, hogy ketten vagyunk.

 - Én így szeretem őket.- vonta meg a vállát Ash, majd elém állt, és vigyorogva közelebb hajolt.- A koncert után lesz egy After party. Eljössz?

 - Aham.-mosolyodtam el. Ash aprót mosolygott, majd lehunyta a szemeit és duzzadt ajkait az enyémre nyomta. Automatikusan átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamat fogta, két nagy kezével. Újból és újból megcsókolt, mire liba bőrös lettem (mármint jó értelemben).  A nyelve akaratlanul is utat tört magának. Hallottam, hogy mögülünk valaki köhögni kezdett, hogy felhívja magára a figyelmet, így abba hagytuk a cuppogást. Eddig mindig megzavartak minket.

 - Khhhm...- folytatta az a valaki mű köhögést, mire Ashton el hajolt tőlem, és megfordult. 

 - Oh, szia haver.- köszönt neki Ash, majd a válla fölött átnézve láttam, hogy Liam állt ott, és semleges tekintettel fürkészett minket.

 - De jó, hogy eljöttél.-mosolyogtam mellé sétálva.

 - A kutyátok az ágyamra piszkított.- mondta fintorogva, mire felröhögtem magam. Liam mélyen a szemembe nézett, és éreztem, hogy valamit mondani akar.
 - Öhm Baby...- fordult felém Ashton.- Mindjárt kezdünk, én lépek is.- nyomott egy puszit a számra.- Légy jó!- mondta és elszaladt a színpad irányába.

 Zavartan fordultam Liam felé, aki nem túl kedvesen méregetett.
 - Mi van már megint?-sóhajtottam.
 - Mi lenne?- kérdezett vissza, mire idegesen a hajamba túrtam.
 - Mostanában annyira furán viselkedsz, de nem tudom miért... Bennem megbízhatsz, szóval ha elakarod mondani...-bnem tudtam befejezni a mondatot, mert a szavamba vágott.
 - Majd pont neked fogom elmondani.- mondta, mire elkerekedett a szemem...

17.Dion

 Sziasztok csibék:D! Nem tudom van-e még olvasóm, mivel ezer éve nem hoztam új részt, amit nagyon sajnálok is... De most nagyon kemény a  suli :c most is a holnapi kémia dogára kellene tanulnom... De itt az új rész, remélem tetszik <3
Utólag is, de nagyon boldog szülinapot az én kis Calum-omnak <3

Dion

Az anyák gyerekei kezét csak egy ideig fogják, de szívüket mindörökké. A gond ott kezdődik, hogy anyám sosem fogta a kezem, sosem volt mikor kellett volna, soha nem adott tanácsot. Ezért is áll a közel a szívemhez Liz. Ő mindig segített mindenben, bíztatott, és tanácsokat is adott nekem, ezerszer többet tud rólam mint a saját anyám. Már nagyon hiányzott. Leültem vele a kanapéra, és mindent elmeséltem neki az elmúlt évekről.

   Liz búcsúzkodni kezdett így könnyes búcsút vettem tőle, majd felmentem át öltözni mert még mindig a pizsimben mászkáltam.

 - Kop-Kop.-dugta be a fejét Liam.

 - Szia.-emeltem fel a fejem.-Mi járatban vagy erre felé?-vigyorogtam rá.

 - Úgy tudom jó hallgatóság vagy.-jött be.

 - Baj van? -hajtottam le a laptop tetejét.

 - Csak összezavarodtam.-hajtotta le a fejét, majd le ült mellém.

 - Mi miatt?- néztem a szemébe.

 - Fogalmam sincs csak... Olyan élni sincs hangulatom van ami miatt padlóra kerültem és nem tudok semmire se figyelni.- hadarta és a tekintete zavartságot sugárzott.

 - Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit.-tanácsoltam, és a kezemet a vállára tette. Liam óvatosan megölelt, és éreztem, hogy valamit kérdezni akar, de nem nagyon mer.- Ha bármit elakarsz mondani...-kezdtem de Liam megrázta a fejét, majd mindketten lementünk.

 Leültem Ash mellé a kanapéra, aki egy gyors puszit nyomott az arcomra.

 - Ha már mind itt vagytok...-szólalt meg Liam, és mindenki felé nézett.-Az van, hogy - vakarta meg az állát.- Hogy kirúgtak a hotelből.- bökte ki.

 - Mit csináltál?- kérdezte Calum már röhögve.

 - Azt mondták, hogy egy ember nem fér bele az étel szállító liftbe.-mondta huncut mosollyal.

 - Na és? -kérdezte Mikey.

 - Hazudtak, én bele fértem.- vigyorgott büszkén.-Szóval lehetne, hogy arra a pár hétre, míg itt vagyunk, ide költözhetnék? A kanapén is elalszom.-nézett könyörgően.

 - Liam, mivel Jess most itt lakik, elfoglalja a vendég szobát...-kezdte Luke.

 - De Jess úgy is Ashtonnal alszik, miért nem költöznek egy szobába? -kérdezte Calum. Nem nagyon szeretnék össze "költözni" vele, hisz még alig, hogy járni kezdtünk. Liam elég kedvetlen pofát vágott, majd újból könyörögni kezdett.

 - Én benne vagyok.-szólalt meg a mellettem ülő Ash, mire oda kaptam a fejem. Liamre néztem, aki cuki pofit vágott.
 - Felőlem.- dőltem hátra. Liam egy megkönnyebbült sóhajjal ült le a kanapéra.
 - Köszi srácok.- mosolygott önelégült arccal.- Elmegyek a cuccaimért.- mondta, felpattant, majd elment.

 A nagy kiabálás közepette, egy pöppet azt is lehetett hallani, hogy valaki csenget. A többiek nem zavartatták magukat, nyugodtan bömböltették a zenét, és videojátékoztak.
 Elmentem az ajtóhoz, majd jó nagyra tártam.
 -Szia Jess, ugye már kiköltöztél a szobából?- jött be, két óriási táskával és egy óriási vigyorral.
 - Nem, még nem...- csuktam be az ajtót.- De mi ez a jó kedv? Az előbb még tök rossz passzban voltál...- furcsálltam a hangulat változásait, mert most majd kicsattant az örömtől.
 - Mi az, nem lehet jó kedvem?- vonta össze a szemöldökét, és hideg tekintettel fürkészett.
 - Nem, dehogy.- felszaladtam a szobámba, a ruháimat bele szórtam a bőröndjeimbe, majd átvittem őket Ashtonhoz.

 A nappaliban egy csomó ruha a földön hevert, össze tört poharak szilánkjai voltak a szőnyegen, és a falon ketchup foltok voltak. A rumlit kikerülve kerestem meg a többieket, akik az udvaron sütkéreztek.
 - Mi a franc történt a nappaliban?- néztem rajtuk végig mérgese, és az új "lakón" állapodott meg a pillantásom.
 - Csak a szokásos.- legyintett Liam, majd újra a nap felé emelte a tekintetét.
 - Értem...- sóhajtottam egyet, majd leültem Ashton napozó ágyának a szélére. Ash levette a napszemüvegét, és vigyorogva figyelt.
 - Mi az?- néztem rá én is mosolyogva. Ashton megrázta a fejét, majd adott egy csókot. Abban a pillanatban Liam felállt, és morogva bement.
 - Mi baja?- kérdezte tőlem Luke.
 - Én tudjam? Tök fura mostanában.- Liam után mentem. A konyhában volt és a pultnak támaszkodva kortyolgatott valamit. Elé álltam és összefont karral néztem.- Mi van veled?
 - Mi lenne?- kérdezett vissza.
 - Szerinted? Tök fura vagy. Mi ez a nagy hangulat ingadozás? Mert ha nem vagy terhes nem tudok rá más magyarázatot adni...-nevettem el magam, de Liam komor tekintettel nézett.
 - Hagyj békén.- ez volt a végszó, ugyan is Liam elsietett. Nagyot sóhajtottam.

 Összepakoltam a nappaliban, ugyanis ezt senki se csinálta volna meg, majd a kanapéra ledőlve pihentem.
 - Áááááá! -rohant be sikítva Calum a nappaliba, csurom víz volt.
 - Mi bajod? -méregettem nevetve, majd a szeme körüli apró rácok elárulták, hogy nagyon jól szórakozik.
 - A srácok vizipisztollyal kergetnek.- megrázta a vizes haját, majd leült mellém a kanapéra.- Beszéltél Liammel? Azóta ki se jött a szobájából...- a szeméből aggódás áradt.
 - Próbáltam. - Calum fel állt majd kiment az udvarra, mentem utána. Leültem a fűbe, és a rohangáló fiúkat néztem.

 - Van egy meglepim.-ült le mellém hirtelen Ashton. A napszemüvege miatt nem tudtam a gyönyörű szemébe nézni.
 -Nem szeretem a meglepiket. -zavartan tépdestem a fű szálakat.
 -Ez tetszeni fog, na gyere.- ragadta meg a karom, majd elkezdetett kifele húzni. Beültünk a kocsiba, majd indultunk is.

Fél óra múlva Ash lefékezett egy épület előtt, mire vigyorogva néztem rá. Kipattantam az anyós ülésről, és rögtön a kis állat bolt bejárata felé mentem. Ashton jött utánam, és miután beléptünk megragadta a karomat, és maga felé fordított.
 - Válasszunk egy aranyos kutyust és vigyük haza rendben?  -heves bólogatásba kezdtem, mire Ash elröhögte magát, és egy apró puszit nyomott a számra.

 Az üzletben dolgozó idős hölgy elvezetett minket a kutyák felé.
 - Bármelyiket is választják, egy nagyon szerencsés kutya lesz.- mondta a nő, majd el is viharzott.
 Végig néztük az összes baby kutyát, de ami nekem rögtön megtetszett az egy malamute kutyus volt.
 - Ahhoz mit szólsz? -mutattam a számomra legszimpatikusabb kutyára. A kutya rögtön oda jött hozzánk. Ash benyúlt hozzá és megsimogatta.
 - Nekem nagyon tetszik.- mosolygott és gügyögni kezdett a kutyának.
 - Akkor legyen ő?- kérdeztem izgatottan. Ashton fülig érő mosollyal bólintott. szóltunk a nőnek, hogy ezt a kutyát választjuk, és miután kitöltöttünk pár papírt, már vihettük is haza.

 Otthon izgatottan szálltam ki a kocsiból, majd megvártam míg Ashton hozza a kutyát, és bementünk.
 - Amúgy, ő fiú vagy lány?- néztem a kutyára.
 - Fiú. Mi legyen a neve? -bevittük a házba, az én fejemen pedig levakarhatatlan mosoly ült.
 - Válassz te. -bevittük a kutyust a nappaliba, aki nagy szemekkel nézett körbe.
 -Legyen... Öhmm...-gondolkozott Ashton.-Dion!-mondta ki, majd vigyorogva nézett rám.- A Dion tökéletes név lenne neki.-nézte a megszeppent kutyát.
 - Oké, akkor legyen Dion.- nagyon tetszik ez a név.- Akkor üdv itthon Dion.-hajoltam le hozzá.
  Ashton elment szólni a többieknek, hogy új "lakótársuk" lett. Remélem nem fognak haragudni, hogy a tudtuk nélkül vettünk egy kutyát.