20. After Party

Sziasztok drága olvasóim!<3 Köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm, hogy ennyi idő után is itt vagytok nekem! Imádlak titeket<3 És úr isten köszönöm a 35 ezer (!!!!!!) oldal megjelenítést. Istenek vagytok. Rövid lett sorry    de ez egy "újraelkezdtemírniésezegybevezetőrészvagymi"/ De itt van <3

( bocsássatok meg a helyesírási hibák miatt)

After Party

 Ashton megfogta a kezem, Liam pedig rezzenéstelen arccal figyelte.

 - Gyere, beakarlak mutatni pár embernek... - mondta, és azokhoz a lányokhoz vezetett. Leült, és maga mellé húzott. 

 - Szóval, ő itt Harry nővére, Gemma, és a barátnői. - mutatott végig rajtuk.

 - Sziasztok...- köszöntem zavartan. Ash egy puszit nyomott az arcomra, mire a körülöttünk lévők úgy néztek rám, mint egy ufora. És ekkor lett elegem. Lehet Liamnek igaza van. Nem tartozom ebbe a világba, az emberek nem értik, hogy Ashton miért van egy ilyen egyszerű lánnyal, mint én... És én sem értem már.

 - Baj van? - nézett a szemembe Ashton.

 - Nem. Kimegyek kicsit... Melegem van. - álltam fel, és egy pillanat alatt elvesztem a tömegben. 

 Amint kilöktem az hatsó ajtót, megcsapott a hűvös levegő. A falnak dőlve lecsúsztam a földre, felhúztam a lábam, és átöleltem a karommal. Az ajtó kinyílt, és Ashton lépett ki mögüle.

 - Jess, még is mi van veled? -guggolt le elém.

 - Ezt én is kérdezhetném...- szaladt ki a számon.

 - Tessék? -ráncolta a szemöldökét.

 - Senki nem érti miért vagy velem.- sóhajtottam.- És már én sem. Nem értem mégis mit akarsz tőlem. Nem vagyok híres, se tehetséges, se szép...- Ashton idegesen felállt.

 - Nem érdekel, hogy nem vagy híres.- nézett melyen a szemembe.- Jess gyönyörű vagy, tehetséges és vicces.-mondta, mire elpirultam. Felém nyújtotta a kezet és segített felállni.

 - Öhm... Lehet igaza volt...-suttogtam halkan, úgy, hogy ő ne hallja meg. De sajnos meghallotta.

 - Mégis kinek? És miben? - kapta fel a fejét Ash.

 - Liamnek. - Ashton arcáról semmit sem lehetett leolvasni, csak fa pofával bámult.- Figyelj Ashton... Én...izé. Szeretlek.- túrtam a hajamba zavartan, mire Ash lefagyott. 

 -Jessica...- sóhajtott.- Ezt nem így és nem itt akartam elmondani, de..-fogta meg a kezem. Már ismét nyitotta a száját, mikor Liam és egy másik tag bunyózva ki rontottak az ajtón. Liam teljes erejéből a falnak lökte az embert, én pedig eltátottam a számat. Liam újból oda ment a vele egy korú fiúhoz, és ököllel az arcába ütött. Ijedten ugrottam arrébb, és próbáltam rájönni, hogy mi a franc történt.

 - Ha még egyszer a szádra mered venni, a fejed nem lesz a helyén!!!- kiabálta az arcába mi meg döbbenten néztük. A srácnak vérzett a szája és lila foltok voltak a szeme alatt.

 - Úristen.- amint ezt kimondtam Liam megfordult.

 - Oh sziasztok.- köszönt mintha semmi se történt volna.

 - Ez mi volt ember??- szólalt meg Ashton, a tag akit leütött mar el is futott. 

 - Semmi közöd. - nézett flegmán Ashtonra, majd rám pillantott. - Jól vagy? - mélyen a szemembe nézett, válaszul pedig csak egy aprót bolíntottam.

 - Jess menjünk haza, rendben? - állt mellém Ashton. Liam csalódottan mért végig minket. Ashton közel hajolt hozzám, lehunyta a szemét, és megcsókolt. Tudtam, hogy ezt most csak azért csinálta, mert Liam is itt volt. Mikor elhajolt, Liam ökölbe szorított kézzel bámulta a földet.

 - Akkor szia Liam. - szólt Ash. Oda léptem Liam elé.

 - Még beszélnünk kell. - mondtam úgy, hogy csak ő hallja, majd vissza mentem Ashhez.

 - Jess! - húzott vissza Liam. - Egy nagyon fontos dolgot kell elmondanom...- magával szembe fordított...

19. Anger

 Hey! Vissza tértem muhahaha (ördögi kacaj xD). Sajnálom, hogy hetekig nem voltam, utálom is magam érte. De most össze kaptam magam és megírtam a valaha volt legrövidebb részt!:D Hamarosan jön a kövi xx uoi: Imádlak titeket <3 annyira cuki dolgokat tudtok írni, hogy feldobjátok az egész hetemet <333

Düh

 Hitetlenkedve néztem Liam szemébe.

 - Tényleg nem veszed észre?- szólalt meg rekedtes hangon.

 - Ugyan mit?- néztem rá furán, mire Liam megrázta a fejét.

 - Hagyjuk.

 - Ne, ne hagyjuk. Ha már elkezdted akkor fejezd is be.- szórt szikrákat a szemem.

 - Csak idő kérdése és rájössz...-lökte el magát a faltól, majd kisétált a hátsó ajtón. 

 Nem tudom miért utált meg ennyire, nem hiszem, hogy bármi rosszat is tettem... 

A koncertnek vége lett. Tényleg imádom a srácokat, meg a zenéjüket is, de végig Liam járt a fejemben. Idegesen húzogattam a pulcsim ujját, miközben ezen gondolkoztam.

 - wáááááá!!!- rontottak be a fiúk az öltözőbe, mire összerezzentem.

 - Csá Jess.- állt elém Luke. - Jók voltunk? - kérdezte fülig érő mosollyal.

 - Aham... Nagyon jók voltatok. - főleg ha figyelemmel kísértem volna a koncertet.

 - Nem is néztél minket. - jelentette ki. Ahj, de utálom, hogy tudja mikor kamuzok. 

 - Ha tudod, hogy nem néztelek akkor minek kérdezted meg?

 - Csak. - mondta vigyorogva.

 - Értem. - nevettem el magam.

 - Na jó vigyázz. - lökte el előlem Ashton, Lukeot. - Szia.- nyomott egy puszit a számra.

 - Szia. - mosolyogtam. Ash leült mellém, és az ölébe húzott, mire egy pöppet elpirultam. Át karolta a csípőm és nem engedett el. 

 A fiúk kitombolták magukat, majd indultunk az after partyra. Kézen foga mentünk kifele, de amint kiléptünk, Ash elengedte a kezem, és előre ment. Csalódottan néztem ahogyan mit sem törődve velem beült a kocsiba. Utána kullogtam és én is beültem. Természetesen mellette foglaltam helyet, és amint bekötöttem magam, újból megfogta a kezem. Újra előtört belőlem az a gondolat, hogy Ashton nem mer felvállalni... Kerestem magamban a hibát. Találtam is jó sokat. De nem értem, elvileg azért vagyunk együtt mert szeret. Akkor a rossz tulajdonságaimat is szereti nem? Ugye? Remélem így van...

 Az összekulcsolt kezünket néztem, és most én húztam el a kezem, és ejtettem az ölembe. Éreztem magamon Ash pillantásait, de nem mertem rá nézni. Most legalább tudja milyen érzés volt... 

 A kocsi megállt egy zsúfolt klub bejárata előtt. Majd sorban mindenki kipattant a kocsiból. Ashton ment be leghamarabb, a többiek pedig, bevártak engem, mivel beakadt a cipőm a az egyik ülésbe.

 Egy cifra káromkodás után Luke segítette kihúzni a lábam.

 - Köszi.- mondtam. Az egészbe az a ciki, hogy vagy ötven fotós villogott az arcomba.

 - Jess minden rendben? - segített ki a kocsiból.

 - Persze. A cipőmnek sem lett semmi baja.- mosolyogtam.

 - Úgy értem... Veled és Ashtonnal.- mondta zavartan.

 - Jaaaa. Öhm... Nem tudom. Igen.

 - Akkor jó. Na gyere, menjünk be. - gyors léptekkel bementünk. Tudtam, hogy nagyon jól tudja, hogy valami nem stimmel. Nem csak velem, hanem Ashtonnal is, ő is észrevette,hogy Ash idegenek előtt úgy csinál mintha nem is ismerne...

 Amint beléptünk, megcsapott a tömény alkohol szaga. Calum egyből a pulthoz ment, és kért magának italt. A 1D tagokon kivűl, volt ott jó pár híresség, láttam egy-két színészt, pár ismertebb modellt, és a többi embert nem ismertem fel. Ashton egy boxban ült, pár lány társaságában. Természetesen rögtön féltékeny lettem.
 Hirtelen Liam lépett mellém, és ő is Ash irányába nézett.
 - Tessék. - nyomott a kezem egy pohár italt.
 - Kösz.- vettem el tőle, majd egyből megittam az egészet. Nem iszok, de most muszáj volt valamivel csillapítanom a dühömet, amit a féltékenység keltett bennem.
 - Tudod...- üvöltette túl a zenét Liam.-Pontosan erre gondoltam.
 - Mire?- fordultam felé, mire Ashtonra és arra a pár lányra mutatott.
 - Nem vagy a világa. Nem mer fel vállalni.
 - Mi az, hogy nem vagyok a világa??
 - Tudod, ő egy feltörekvő bandában van ami egyre híresebb és sikeresebb...- kezdte mire a szavába vágtam.
  - Szóval azt akarod mondani, hogy egy senki vagyok?- röhögtem el a magam.
 - Nem. Nem azt csak... Nem értem mit szeretsz benne. Hisz szégyell!
 -Liam...- ráztam meg a fejem.- Ehhez semmi közöd. Ash szeret!
 - Szeret? Honnan tudod? Mondta?- fokozta bennem a düht. Ashtonra néztem, és pont akkor pillantott ő is rám, majd felállt és mellém kullogott.
 - Sziasztok.- méregette Liamet.

18. So changed

Hey! Rövid lett sorry  :s De ez egy gyors, össze csapott rész lett, mivel alig van időm a suli/tanulás miatt... Alig várom, hogy nyár legyen:D Jó olvasást pingvinkéim :3 love you all <3 (bocsi a helyesírási hibák miatt)

18. Annyira megváltozott

 Dion a farkát csóválva szaladgált. mire akaratlanul is elmosolyodtam. Ashton a nappaliba hívott mindenkit. Amint Calum belépett a tágas szobába és meglátta a kutyát visongva szaladt oda hozzá és simogatta agyon. Lassan mindenki ide jött. Az egyetlen aki rossz szemmel nézte a kutyát az Liam volt. Míg Luke a gumi labdát dobálta a kutyának, és Michael azzal szórakozott, hogy ő szaladt utána, Liam csak a falnak dőlve, keresztbe font kézzel nézett.
 Oda mentem hozzá, és kérdő pillantásokkal vetve rá, próbáltam rá jönni mi baja megint. Liam lehajtotta fejét és a cipőjét kezdte tanulmányozni.
 - Ez a te kutyád?- nézett fel rám egy pillanatra, majd újból a földre.
 - A mi kutyánk... Ashtonnal.- válaszoltam rögtön, mire Liam csak megfordult, és elment. Sóhajtva mentem vissza a többiekhez akik nagyon jól el voltak.

 Luke, Michael és Calum elvitték sétálni Diont (nem tudom, hogy minek ehhez három ember), így Ashtonnal az udvaron üldögéltünk és beszélgettünk.
 - Ma is lesz fellépésed szuper sztár?- vontam fel a szemöldököm mosolyogva.
 - Lesz. Majd este. De csak egy kisebb 5sos koncert lesz.- vigyorgott önelégülten.
 - Gondoltad volna, hogy valaha is ilyen híresek lesztek?
 - Nem. És anno nem is a hírnév miatt kezdtük, igaz nagyon sokan ismernek, de rajongóinkat a családunknak tekintjük.- mondta csukott szemmel a nap felé fordulva. Ez édes volt. Ahogyan néztem azt a jellegzetes mosolyát azonnal görcsbe rándult a gyomrom.

 A srácok vissza jöttek a kutyával, alkottak a konyhában (amit persze én takarítottam el utánuk), és készülődtek a koncertre. Liam is kidugta a fejét a szobájából és lejött.
 - Liam te is jössz?- kérdeztem mikor már mindenki elkészült, csak ő mászkált melegítő nadrágban.

 - Lehet majd benézek...- vakargatta az állát. Intettem egyet felé, majd a srácokat követve elindultam.

 Egy jó hangulatú kocsikázás után, megérkeztünk valami szórakozó helyre, ahol a srácok ma esti koncertje lesz. A szórakozó hely kongott az ürességtől, csak pár hangmérnők szaladgált  a színpad körül.

 - Képzeld egy csomó híresség is itt lesz.- lépett mellém hirtelen Mike, és tekintetéből simán ki lehetett olvasni, hogy fél.

 - Ne izgulj, nagyon jók lesztek. - őszintén szólva, én egy ember elé sem mernék kiállni, főleg úgy, hogy még énekelnem is kéne. Mike nagyot sóhajtott, és egy apró mosolyt eresztett az arcára, majd ment be hangolni a gitárját. 

 Leültem egy bár székre és onnan figyeltem őket.

 A szórakozó hely kezdett megtelni, így a színpad mögé mentem a srácokhoz.

 - Huu nagyon sokan vannak már.- támaszkodtam neki a falnak.

 - Kösz, most már még jobban félek.- meredt rám Calum.

 - A nagy Calum Hood fél?- húztam mosolyra a számat.

 - Dehogy fél.- húzta ki magát - Csak egy picit.-mondtta mire elnevettem magam.

 - Ha leesel a színpadról a sikoltozó rajongóid majd elkapnak.- húztam az agyát, mire mint csak a fejét rázva röhögött. Ashton jött ki az egyik ajtó mögül, kezében a dob ütőivel. Oda lépett mellém, és ő is a falnak támaszkodott. 

 - Niall és Harry már itt vannak.- közölte, mire rá pillantottam, és a fejemet a vállára hajtottam. 

 -  Magatokra hagylak, hogy kicsit turbékoljatok.- szólt Calum a szemöldökét húzogatva.

 - Milyen turbékolás??- jött be hirtelen Louis- Kevin is itt van?- nézett körbe.

 - Milyen Kevin?b-kérdeztem.

 - Louis kitömött galambja.- legyintett Calum, majd egy ajtó mögött el is tűnt. Aha, szóval Louisnak van egy kitömött galambja, akit Kevinnek hívnak. Ez így nekem picit sok.

 - Akkor itt van vagy nem?- nézett felváltva Ashtonra és rám, mire megráztam a fejem, jelezve, hogy nincs itt.- Ajj... Akkor mindegy. Sok sikert Ash.- lepacsiztak, majd Louis egy pillanat alatt eltűnt.

 - Annyira furák.- jelentettem ki mikor már biztos voltam benne, hogy ketten vagyunk.

 - Én így szeretem őket.- vonta meg a vállát Ash, majd elém állt, és vigyorogva közelebb hajolt.- A koncert után lesz egy After party. Eljössz?

 - Aham.-mosolyodtam el. Ash aprót mosolygott, majd lehunyta a szemeit és duzzadt ajkait az enyémre nyomta. Automatikusan átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamat fogta, két nagy kezével. Újból és újból megcsókolt, mire liba bőrös lettem (mármint jó értelemben).  A nyelve akaratlanul is utat tört magának. Hallottam, hogy mögülünk valaki köhögni kezdett, hogy felhívja magára a figyelmet, így abba hagytuk a cuppogást. Eddig mindig megzavartak minket.

 - Khhhm...- folytatta az a valaki mű köhögést, mire Ashton el hajolt tőlem, és megfordult. 

 - Oh, szia haver.- köszönt neki Ash, majd a válla fölött átnézve láttam, hogy Liam állt ott, és semleges tekintettel fürkészett minket.

 - De jó, hogy eljöttél.-mosolyogtam mellé sétálva.

 - A kutyátok az ágyamra piszkított.- mondta fintorogva, mire felröhögtem magam. Liam mélyen a szemembe nézett, és éreztem, hogy valamit mondani akar.
 - Öhm Baby...- fordult felém Ashton.- Mindjárt kezdünk, én lépek is.- nyomott egy puszit a számra.- Légy jó!- mondta és elszaladt a színpad irányába.

 Zavartan fordultam Liam felé, aki nem túl kedvesen méregetett.
 - Mi van már megint?-sóhajtottam.
 - Mi lenne?- kérdezett vissza, mire idegesen a hajamba túrtam.
 - Mostanában annyira furán viselkedsz, de nem tudom miért... Bennem megbízhatsz, szóval ha elakarod mondani...-bnem tudtam befejezni a mondatot, mert a szavamba vágott.
 - Majd pont neked fogom elmondani.- mondta, mire elkerekedett a szemem...

17.Dion

 Sziasztok csibék:D! Nem tudom van-e még olvasóm, mivel ezer éve nem hoztam új részt, amit nagyon sajnálok is... De most nagyon kemény a  suli :c most is a holnapi kémia dogára kellene tanulnom... De itt az új rész, remélem tetszik <3
Utólag is, de nagyon boldog szülinapot az én kis Calum-omnak <3

Dion

Az anyák gyerekei kezét csak egy ideig fogják, de szívüket mindörökké. A gond ott kezdődik, hogy anyám sosem fogta a kezem, sosem volt mikor kellett volna, soha nem adott tanácsot. Ezért is áll a közel a szívemhez Liz. Ő mindig segített mindenben, bíztatott, és tanácsokat is adott nekem, ezerszer többet tud rólam mint a saját anyám. Már nagyon hiányzott. Leültem vele a kanapéra, és mindent elmeséltem neki az elmúlt évekről.

   Liz búcsúzkodni kezdett így könnyes búcsút vettem tőle, majd felmentem át öltözni mert még mindig a pizsimben mászkáltam.

 - Kop-Kop.-dugta be a fejét Liam.

 - Szia.-emeltem fel a fejem.-Mi járatban vagy erre felé?-vigyorogtam rá.

 - Úgy tudom jó hallgatóság vagy.-jött be.

 - Baj van? -hajtottam le a laptop tetejét.

 - Csak összezavarodtam.-hajtotta le a fejét, majd le ült mellém.

 - Mi miatt?- néztem a szemébe.

 - Fogalmam sincs csak... Olyan élni sincs hangulatom van ami miatt padlóra kerültem és nem tudok semmire se figyelni.- hadarta és a tekintete zavartságot sugárzott.

 - Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit.-tanácsoltam, és a kezemet a vállára tette. Liam óvatosan megölelt, és éreztem, hogy valamit kérdezni akar, de nem nagyon mer.- Ha bármit elakarsz mondani...-kezdtem de Liam megrázta a fejét, majd mindketten lementünk.

 Leültem Ash mellé a kanapéra, aki egy gyors puszit nyomott az arcomra.

 - Ha már mind itt vagytok...-szólalt meg Liam, és mindenki felé nézett.-Az van, hogy - vakarta meg az állát.- Hogy kirúgtak a hotelből.- bökte ki.

 - Mit csináltál?- kérdezte Calum már röhögve.

 - Azt mondták, hogy egy ember nem fér bele az étel szállító liftbe.-mondta huncut mosollyal.

 - Na és? -kérdezte Mikey.

 - Hazudtak, én bele fértem.- vigyorgott büszkén.-Szóval lehetne, hogy arra a pár hétre, míg itt vagyunk, ide költözhetnék? A kanapén is elalszom.-nézett könyörgően.

 - Liam, mivel Jess most itt lakik, elfoglalja a vendég szobát...-kezdte Luke.

 - De Jess úgy is Ashtonnal alszik, miért nem költöznek egy szobába? -kérdezte Calum. Nem nagyon szeretnék össze "költözni" vele, hisz még alig, hogy járni kezdtünk. Liam elég kedvetlen pofát vágott, majd újból könyörögni kezdett.

 - Én benne vagyok.-szólalt meg a mellettem ülő Ash, mire oda kaptam a fejem. Liamre néztem, aki cuki pofit vágott.
 - Felőlem.- dőltem hátra. Liam egy megkönnyebbült sóhajjal ült le a kanapéra.
 - Köszi srácok.- mosolygott önelégült arccal.- Elmegyek a cuccaimért.- mondta, felpattant, majd elment.

 A nagy kiabálás közepette, egy pöppet azt is lehetett hallani, hogy valaki csenget. A többiek nem zavartatták magukat, nyugodtan bömböltették a zenét, és videojátékoztak.
 Elmentem az ajtóhoz, majd jó nagyra tártam.
 -Szia Jess, ugye már kiköltöztél a szobából?- jött be, két óriási táskával és egy óriási vigyorral.
 - Nem, még nem...- csuktam be az ajtót.- De mi ez a jó kedv? Az előbb még tök rossz passzban voltál...- furcsálltam a hangulat változásait, mert most majd kicsattant az örömtől.
 - Mi az, nem lehet jó kedvem?- vonta össze a szemöldökét, és hideg tekintettel fürkészett.
 - Nem, dehogy.- felszaladtam a szobámba, a ruháimat bele szórtam a bőröndjeimbe, majd átvittem őket Ashtonhoz.

 A nappaliban egy csomó ruha a földön hevert, össze tört poharak szilánkjai voltak a szőnyegen, és a falon ketchup foltok voltak. A rumlit kikerülve kerestem meg a többieket, akik az udvaron sütkéreztek.
 - Mi a franc történt a nappaliban?- néztem rajtuk végig mérgese, és az új "lakón" állapodott meg a pillantásom.
 - Csak a szokásos.- legyintett Liam, majd újra a nap felé emelte a tekintetét.
 - Értem...- sóhajtottam egyet, majd leültem Ashton napozó ágyának a szélére. Ash levette a napszemüvegét, és vigyorogva figyelt.
 - Mi az?- néztem rá én is mosolyogva. Ashton megrázta a fejét, majd adott egy csókot. Abban a pillanatban Liam felállt, és morogva bement.
 - Mi baja?- kérdezte tőlem Luke.
 - Én tudjam? Tök fura mostanában.- Liam után mentem. A konyhában volt és a pultnak támaszkodva kortyolgatott valamit. Elé álltam és összefont karral néztem.- Mi van veled?
 - Mi lenne?- kérdezett vissza.
 - Szerinted? Tök fura vagy. Mi ez a nagy hangulat ingadozás? Mert ha nem vagy terhes nem tudok rá más magyarázatot adni...-nevettem el magam, de Liam komor tekintettel nézett.
 - Hagyj békén.- ez volt a végszó, ugyan is Liam elsietett. Nagyot sóhajtottam.

 Összepakoltam a nappaliban, ugyanis ezt senki se csinálta volna meg, majd a kanapéra ledőlve pihentem.
 - Áááááá! -rohant be sikítva Calum a nappaliba, csurom víz volt.
 - Mi bajod? -méregettem nevetve, majd a szeme körüli apró rácok elárulták, hogy nagyon jól szórakozik.
 - A srácok vizipisztollyal kergetnek.- megrázta a vizes haját, majd leült mellém a kanapéra.- Beszéltél Liammel? Azóta ki se jött a szobájából...- a szeméből aggódás áradt.
 - Próbáltam. - Calum fel állt majd kiment az udvarra, mentem utána. Leültem a fűbe, és a rohangáló fiúkat néztem.

 - Van egy meglepim.-ült le mellém hirtelen Ashton. A napszemüvege miatt nem tudtam a gyönyörű szemébe nézni.
 -Nem szeretem a meglepiket. -zavartan tépdestem a fű szálakat.
 -Ez tetszeni fog, na gyere.- ragadta meg a karom, majd elkezdetett kifele húzni. Beültünk a kocsiba, majd indultunk is.

Fél óra múlva Ash lefékezett egy épület előtt, mire vigyorogva néztem rá. Kipattantam az anyós ülésről, és rögtön a kis állat bolt bejárata felé mentem. Ashton jött utánam, és miután beléptünk megragadta a karomat, és maga felé fordított.
 - Válasszunk egy aranyos kutyust és vigyük haza rendben?  -heves bólogatásba kezdtem, mire Ash elröhögte magát, és egy apró puszit nyomott a számra.

 Az üzletben dolgozó idős hölgy elvezetett minket a kutyák felé.
 - Bármelyiket is választják, egy nagyon szerencsés kutya lesz.- mondta a nő, majd el is viharzott.
 Végig néztük az összes baby kutyát, de ami nekem rögtön megtetszett az egy malamute kutyus volt.
 - Ahhoz mit szólsz? -mutattam a számomra legszimpatikusabb kutyára. A kutya rögtön oda jött hozzánk. Ash benyúlt hozzá és megsimogatta.
 - Nekem nagyon tetszik.- mosolygott és gügyögni kezdett a kutyának.
 - Akkor legyen ő?- kérdeztem izgatottan. Ashton fülig érő mosollyal bólintott. szóltunk a nőnek, hogy ezt a kutyát választjuk, és miután kitöltöttünk pár papírt, már vihettük is haza.

 Otthon izgatottan szálltam ki a kocsiból, majd megvártam míg Ashton hozza a kutyát, és bementünk.
 - Amúgy, ő fiú vagy lány?- néztem a kutyára.
 - Fiú. Mi legyen a neve? -bevittük a házba, az én fejemen pedig levakarhatatlan mosoly ült.
 - Válassz te. -bevittük a kutyust a nappaliba, aki nagy szemekkel nézett körbe.
 -Legyen... Öhmm...-gondolkozott Ashton.-Dion!-mondta ki, majd vigyorogva nézett rám.- A Dion tökéletes név lenne neki.-nézte a megszeppent kutyát.
 - Oké, akkor legyen Dion.- nagyon tetszik ez a név.- Akkor üdv itthon Dion.-hajoltam le hozzá.
  Ashton elment szólni a többieknek, hogy új "lakótársuk" lett. Remélem nem fognak haragudni, hogy a tudtuk nélkül vettünk egy kutyát.