Emlékszem mikor legjobb barátok voltunk. Sokan nem hisznek a fiú-lány barátságban, de csak azért, mert nem volt igaz fiú barátjuk, mint amilyen nekem van. Évek óta nem láttuk egymást, de minden nap beszélünk vagy írunk egymásnak, szóval tartjuk a kapcsolatot. Ő sztár lett, de nem szállt el magától. Minden emberre ugyan úgy tekint ezt szerettem benne mindig is.
Két év után végre találkozunk. Tudjátok milyen érzés egy repülőn ülni arra várva, hogy szálljon már le, hogy találkozz a legjobb barátoddal aki egy sztár?
- Kérem kapcsolják be biztonsági övüket a megszállást megkezdjük. - szólt egy női hang a hangos bemondóba. A szívem a torkomban dobogott. Bekötöttem magam majd erősen lehunytam a szememet és felidéztem a vele eltöltött éveket. Azóta vagyunk legjobb barátok, mióta négy évesen a szomszédjuk lettem Ausztráliában.
- Kérem kapcsolják be biztonsági övüket a megszállást megkezdjük. - szólt egy női hang a hangos bemondóba. A szívem a torkomban dobogott. Bekötöttem magam majd erősen lehunytam a szememet és felidéztem a vele eltöltött éveket. Azóta vagyunk legjobb barátok, mióta négy évesen a szomszédjuk lettem Ausztráliában.
Most Ausztriából utazok Amerikába, hogy az egész nyarat ott töltsem vele. Egy csomó programot kitaláltam már.
A gép szépen lassan leszállt. Mikor mondták, hogy kilehet magunkat csatolni én voltam az első aki ezt megtette és felpattant. A kézi poggyászaimat megragadva mentem is kifelé. Eddig minden rendben volt egészen addig míg elhaladtam az utolsó ülés mellet mert ott beleakadt a hajam egy nő esernyőjébe. Minek Los Angeles-be esernyő?Míg ezen gondolkoztam a nő elkezdte húzni (?) a hajamat.
- Mit csinál? - kérdeztem a hölgyet. Még párszor megkérdeztem aztán kiderült hogy nem beszéli a nyelvet. Ja igen és közben mindenki aki mögöttem volt velem kiabált, hogy menjek már. Sikerült kiszabadítani a hajamat (szegény hosszú barna hajam). A repülőből kilépve egyenesen mentem a csomagomért közben írtam egy sms-t neki, hogy megjöttem. A bőröndömet vártam azon a szalagon, hogy érkezzen már meg. Megláttam a csomagjaimat, levettem a szallagról, majd megfordultam és megláttam, a kezében egy olyan táblával amire az volt írva hogy "Jessica kisasszony".
- Luke! - kiáltottam és a cuccaimat eldobva szaladtam felé. El sem hiszem. Két éve nem láttam. Luke rám pillantott majd elmosolyodott. Rég láttam ezt a mosolyt. Skype-on nem ugyan olyan. Akkora lendülettel ugrottam a nyakába, hogy majdnem hátra esett.
- Szia.- suttogtam.
- Szia Jess.- ölelt szorosan. Amit egyből észrevettem, az az, hogy nőtt. Egy magasak voltunk, most meg másfél fejebb magasabb nálam. -Milyen utad volt? - kérdezte.
- Egész jó.-válaszoltam, majd elengedtem. Végre belenézhettem a gyönyörű kék szemeibe.- Most hova megyünk? - kérdeztem izgatottan.
- A fiúkhoz.- válaszolt.
- Milyen fiúkhoz? - kérdeztem meglepve.
- A bandával egy házban lakunk. Remélem nem baj. - vigyorgott, majd felvette a földről a csomagjaimat.
- Nem, nem baj.- mondtam. Négy fiúval egy házban. Nem baj mért is lenne az?. -És hol a limó szuper sztár? - vigyorogtam mikor a parkolóban voltunk.
- Nagyon vicces. - nézett rám majd elröhögte magát. - Azzal jöttem.-mutatott egy fekete telepjáróra.
- És ki fog vezetni?-kérdeztem.
- Én. - nevetett, aztán megmutatta a jogsiját. Beültünk a kocsiba, majd elindultunk .Los Angeles gyönyörű hely.-Találkoztál már a fiúkkal? - kérdezte az utat figyelve.
- Nem még nem. -mondtam. Nagyon izgulok. Hiszen ők Luke barátai. Mi van ha nem tetszem nekik? Luke hirtelen kanyarodott egyet és két perc múlva megállt egy baromi nagy ház előtt.
- A bandával egy házban lakunk. Remélem nem baj. - vigyorgott, majd felvette a földről a csomagjaimat.
- Nem, nem baj.- mondtam. Négy fiúval egy házban. Nem baj mért is lenne az?. -És hol a limó szuper sztár? - vigyorogtam mikor a parkolóban voltunk.
- Nagyon vicces. - nézett rám majd elröhögte magát. - Azzal jöttem.-mutatott egy fekete telepjáróra.
- És ki fog vezetni?-kérdeztem.
- Én. - nevetett, aztán megmutatta a jogsiját. Beültünk a kocsiba, majd elindultunk .Los Angeles gyönyörű hely.-Találkoztál már a fiúkkal? - kérdezte az utat figyelve.
- Nem még nem. -mondtam. Nagyon izgulok. Hiszen ők Luke barátai. Mi van ha nem tetszem nekik? Luke hirtelen kanyarodott egyet és két perc múlva megállt egy baromi nagy ház előtt.
- Te itt laksz? - kérdeztem, és nem mertem kiszállni a kocsiból. Egy óriási bézs színű ház volt, terasszal meg minden. De tényleg óriási volt.
- Igen itt.- szállt ki az autóból.- Jössz?-kérdezte, mert én még mindig a kocsiban ültem.
- Persze.- és kiszálltam. Luke kivette a csomagjaimat, majd előre ment. Az ajtó előtt voltunk és Luke a kulcsot keresgélte. Én nagyon izgulok, mert egész nyáron itt leszek. Rossz lenne, ha utálnának.
Luke megtalálta a kulcsait majd kinyitotta az ajtót. Belépett majd felém nyújtotta a kezét, megfogtam és beléptem a házba. Már az előszoba is eszméletlen volt.
- Fiúk itt vagyunk! - kiabált Luke mire három fiú szaladt ki a szobából és nézett engem.
- Sziasztok.-köszöntem félémken.
- Jess ő itt Michael, Calum és Ashton mutatott sorban a fiúkra. Mindegyiket alaposan végig mértem, aranyosnak tűnnek.
- Szia.-köszönt a középső ha jól tudom Calum. A másik két fiú csendben nézet
- Szia.-köszöntem.
- Csak hogy tisztázzuk, nem ázsiai vagyok.-mondta mire furán néztem rá.
- Oké.-mondtam furán.
- Ashton mutasd meg neki a szobáját én addig rendelek kaját.- mondta Luke.
- Gyere.-mosolygott rám Ashton. Felmentünk az emeltre ahol volt egy folyosó, jó sok ajtóval.
- Itt hány szoba van?- néztem Ashtonra.
- Tíz.-válaszolt majd megállt egy ajtó előtt.- Itt a szobád, megyek felhozom a cuccaidat.- mondta majd el is ment. Kinyitottam az ajtót, és mit mondjak? Csodálatos volt a szoba.Kör alakú ágy aminek bordó színe volt, barack színű függöny, egy író asztal, és egy sminkes asztal, és egy ajtó. Kinyitottam az ajtót és gardrób tárult elém. Nagyon jól nézett ki.
- Na tetszik?- szólt egy hang, mire hátra néztem, Ashton és Luke néztek rám.
- Nagyon.- mosolyogtam. Ezután lementünk Luke felajánlotta hogy megmutatja a várost. Természetesen benne voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése