09.Repülő gép

Sziasztok manók ^.^ :3:) na most nem pofázok szóval jó olvasást (: #holnapújrészmármegisírtamcsaknektek x (és sorry hogy rövid lett) amúgy tetszik a fejléc? na tessék megint pofázok ah :D

- Rendben. -fordult meg és a korlátnak támaszkodott.- Gyere.-fogta meg a karom és oda húzott magához. .-Tudod nem nagyon tudtam hogyan mondjam el mert... úgy volt hogy az egész nyarat együtt töltjük és úgy érzem nem tehetem meg ezt veled, főleg úgy hogy már annyiszor cserben hagytalak a karrierem miatt, és ugye tudod hogy imádlak?- mosolyodott el mire vigyorogva bólintottam.- Na szóval röviden. A one direction ugye megy turnézni két nap múlva és... megkértek legyünk egy ideig még az előzenekarjuk. Csak egy hónapról van szó! És te is jönnél velünk! Nagyon jó buli lesz és...-nem hagytam hogy befejezze.
 - Azt hiszed haragudni fogok mert turnézni mész te szuper sztár?- néztem rá gúnyosan. Luke szó nélkül szorosan megölelt és tudta, hogy nem haragszom rá. Amúgy Luke egy tök magas srác, és jó én se vagyok valami alacsony a 178 centimmel de még így is van köztünk majdnem egy fej magassag. Az, hogy magas vagyok azt örököltem, nálunk a családban mindenki magas. Na jó kicsit eltértem a tárgyról.
 - Akkor jössz velünk?- kérdezte a szemembe nézve.
 - Csak nem én leszek az a lúzer aki nem megy el a legjobb barátja turnéjára.-néztem rá csillogó szemekkel.
 - Az jó, mert három óra múlva indulni kéne.- megvontam a vállam és mentem össze pakolni. Alig egy hete vagyok itt és már indulok vissza Ausztráliába. 
 A nappaliba vittem le a bőröndjeimet ahol már mindenki ott volt.
 - Na végre.- állt meg mellettem Michael. -Indulhatunk.-jelentette ki.
 Taxival mentünk a repülő térre. Röpke negyed óra alatt ott is voltunk. A fiúkat letámadta pár aranyos rajongó akikkel fotózkodtak és beszélgettek.
 Lassan elbucsuztak a hadseregnyi rajongótól majd elindultunk. Igazából nem tudom, hogy hova csak követtem a többieket. Egy ajtó előtt álltunk meg ahol egy fiatal nő elkérte az útlevelünket. Ezután kimehettünk. Kint egy olyan repülő várt amin a One Direction tagjainak az arca volt.
 - Egoisták...-mosolyodtam el, majd Michael után én és is felszálltam a repülőre. Valami óriási volt. Gondolom magán repülő. Leültem egy fotel szerű székbe majd az ablakon át néztem ahogyan egy csomó sikítozó lány próbál bejutni sikertelenül. Pár perccel később a 1D tagjai és még egy csomó ember szállt föl.
 - Nahát palacsintás lány jó látni.-mosolygott Liam.
 - Szint úgy.-vigyorogtam.
 - Jess ő itt Lou a fodrász és a sminkes. -tolt elém egy lányt Luke.
 - Szia.-köszöntem.
 - Szia.-köszönt. Nagyon szimpatikus lány volt, és nagyon jó volt a haja, amit meg is jegyeztem.
 - Ő itt meg Josh.-mutatott a másik oldalán álló fiúra.- A 1D dobosa.-tette hozzá.
 - Szia.-köszönt mosollyal az arcán.
 - Szia.-köszöntem vissza. Josh leült a velem szemben lévő üléssel.
 - Baj ha ide ülök?-kérdezte.
 - Dehogy.-mondtam.
 A gép lassacskán fel szállt és elindultunk. Úgy tizennyolc óra az út. De jó társaságban vagyok szóval nem fogok unatkozni.
 - Ő itt pedig Jess.- jött oda hozzám Ash miközben videózott.-Köszönj Jess.-mondta.
 - Helló.-néztem furán.
 - Kicsit szégyenlős.-fordította vissza a kamerát maga felé.
 - Nem is! -mondtam felháborodva mire vissza irányította a kamerát rám.- Nem szóltam.- hajtottam le a fejem. Ash elment másokat videózni én meg megkerestem a wc-t. Elintéztem a dolgom, majd kezet mostam és vissza ültem a helyemre.
 Idő közben nagyon elkezdett fájni a hasam így össze görnyedve ültem a fotelben.
 - Nézd meg mit csinált Luke. -nyomta a kezembe a telefonját Ashton és elindított egy videót. Luke fejen próbál állni.
 - Jól van.-röhögtem.
 Még tizenhat óra és Ausztráliába érünk. A 1D tagja mind aludtak. 
 -Szia.-jött oda hozzám egy ismeretlen fiú.
 - Hali.-köszöntem.
 - Kivel vagy?-kérdezte lenézve rám.
 - Azokkal.-mutattam Ashtonékre.
 - Ooo.-röhögte el magát.-Sandy vagyok. -nyújtotta a kezét. -Én a one direction-nek vagyok a gitárosuk.-mondta. Beszélgettünk egy kicsit majd ment is tovább. Már csak négy ember volt akit nem ismertem.
 - Ő ki?-kérdeztem a velem szembe ülő Josh-t, egy nagydarab emberre mutatva.
 -One Direction menedzser, Paul.-mondta.-Ő pedig Caroline a stylist.-mutatott egy nőre.-Ő meg Jon a billentyűs.-mutatott egy fiúra.- Az meg Dan a másik gitáros.- mutatott egy másik fiúra. -Na most már mindenkit ismersz.- mosolyodott, és valamiért nagyon ismerős volt. 
 - Ismerős vagy.-szóltam.
 - Ott voltam a szülinapi bulidon.-mosolyodott el.
 - Tényleg?-lepődtem meg.
 - Akik itt vannak mind ott voltak.-nevette el magát. Nos akkor már mindenkit "ismertem".
 Tizenöt óra van hátra hogy a repülő leszálljon. Már szinte mindenki bealudt. Luke, Ashton, Niall és én maradtunk ébren.
 - Van kajád?-fordult felém Niall.
 - Nincs.-mondtam.- De már én is éhes vagyok. Niall szólt valami nőnek aki hozott nekünk csirkés szendvicset.-Köszönöm.- mondtam a hölgynek miután letette elém, majd neki álltam enni.
 - Még éhes vagyok.-jelentette ki Niall.
 - Én még bele se haraptam de te már megetted? -lepődtem meg
 - Mondtam, hogy éhes vagyok.-vonta meg a vállát a szőkeség.
 - Jess, van egy jó hírem.-jött oda hozzám Luke, majd zsebre vágta a telefonját.
 - És mi lenne az?-kérdeztem kíváncsian.
 - Dave a reptéren fog várni.- jelentette be, bennem meg megállt az ütő, és a csirkés szendvics, amit sikeresen félre is nyeltem, így még köhögni is kezdtem mint egy őrült.
 - Azt hittem őrülni fogsz.- nézett furán.
 - Nagyon... megleptél.- mondtam és a szendvicsemet néztem. Elment még az étvágyam is.
 - Ki az a Dave?-kérdezte Ashton aki ezek szerint mindent hallott.
 - Egy haverom és Jess pasija. -mondta mosolyogva. Igen neki nem szóltam... Ashton furán nézett rám majd lassan leesett neki.- Tök szomjas lettem, te nem Jessica?- kérdezte.
 - Nem.-vágtam rá.
 - Remek, gyere keressünk egy kis vizet.-ragadta meg a karom, majd elvitt egészen a gép hátsó részébe ahol a wc is volt. -Nekem azt mondtad szakítottatok azzal a gyerekkel.-nézett szúrós szemekkel.- Az úgy mond legjobb barátod erről nem tud, vagy nekem kamuztál?-kérdezte idegesen, és némi csalodottságot is véltem felfedezni benne.
 - Luke nem tudja. Dave egy nagyon jó barátja. Anno még ő mutatott be neki.-szóltam félénken.
 - Mond el neki.- nézett a szemembe.
 - De hogy? Ő hozott minket össze. Konkrétan neki többet jelentett az a kapcsolat mint nekem, és most nem túloztam.
 - Na, gyerünk mond el neki.- mondta és elkezdett finoman lökdösni. Lassan sétáltam vissza majd álltam oda Luke elé. 
 - Luke.-kezdtem.- Dave és én... szóval mi már nem vagyunk együtt. Kérsz inni?
 - Mit mondtál?- nézet furán.
 - Azt hogy kérsz inni?-ismételtem meg.
 - Az előtt.- a tekintetével már szinte megölt.
 - Azt, hogy Luke.- mondtam.
 - És az után? - kérdezte mérgesen.
 - Azt hogy Dave és én szakítottunk.De tudod mit hozok egy kis vizet.- fordultam meg, de Luke megragadta a karomat és nem engedett el.
 - Miért nem mondtad?-kérdete, mire elmondtam neki ugyan azt amit Ash-nek.
 - Haragszol? -néztem rá boci szemekkel.
 - Megcsalt?- nézett maga elé.- Ez biztos?
 - A két szememmel láttam és ne mond azt, hogy nem látok jól.- néztem a cipőm orrát. Luke megölelt majd elment, mert már fáradt volt. Én is leültem és megpróbáltam elaludni, ami sikeresen ment, végre valami amiben jó vagyok, az alvás

 Lassan nyitottam ki a szememet és néztem körbe. Mindenki ébren volt.

 -Hány óra?-kérdeztem majd ásítottam egyet.

 -Na hát felkelt a hét alvó.- ásított Ash. 

 - Egész éjjel ébren voltam.- mondtam.-Rémlik? Te is ott voltál.-  tettem hozzá. 

 - Valaki nagyon nyűgös.- vigyorgott Luke mire neki vagtam egy párnát.

 - Fogd be, Hemmings.- parancsoltam rá, mire ő eleget tett a kérésemnek.

 - Négy óra van a leszállásig.- mondta a göndör.

 - Mit csinálunk még négy órán át?-kérdeztem.
 - Nekem van egy ötletem.-vigyorgott perverzül a göndör
 - Harry mist hagyd békén.-szólt rá Ashton.
 - Minden második csajjal kikezd.-magyarázta Niall.
 - Ó, értem.- néztem Harry szemébe.-Nézünk filmet?- kérdeztem. A szuper menő repcsiben természetesen tévé is volt, így legtöbben leültünk valami kanapé szerű izére és megnéztük Tim Burton legjobb filmjét az Olló kezű Edwardot. Imádom ezt a filmet.
 - Vezethetem a repülőt?-kérdeztem Pault a menedzsert.- Kérleeek.-néztem rá boci szemekkel.
 - Jessica nem akarunk meghalni.-nevetett fel Calum. Nem foglalkoztam vele, mert Paul megpengette, így bementünk a repülőt vezető bácsihoz, aki nagyon kedves volt, és megengedte, hogy vezessem (persze nem egyedül mert akkor lezuhantunk volna), majd vissza küldött minket mert le kell szállnia a gépnek.

08. Nem nyertem

Hahi ^.^ köszi a komikat :3 sorry hogy későn hoztam de nem volt időm :$ remélem tetszik majd azért :) x

(nagyon nevetek :D)

 - Imádom a Family Guyt.- mondta az épp mellém leülő Ashton.

 - Én is szeretem.- szóltam és tovább néztem. Perverz egy mese az biztos. Nagyon sokat nevettünk rajta, később pedig a többiek is csatlakoztak így közös tévénézés alakult ki.

 - Hallod.- nézett rám Ashton.-Micheal bealudt.- nézett vissza a mellette ülő fiúra Halkan felálltam és oda mentem Michael-hoz.

 - Luke hozz egy filcet.- suttogtam és leguggoltam Michael elé. Luke hozott egy fekete alkoholos filcet és a kezembe nyomta.

 - Mit akarsz vele csinálni? -kérdezte Luke. Levettem a filc kupakját és elkezdtem Michael arcára cica bajszot rajzolni. Ashton kivette a kezemből a filcet és ő egy péniszt rajzolt .Luke pedig felvette a telefonjával és folyamatosan röhögött. Pá perc múlva Michael arca tele lett rajzolva, és ezt meg is örökítettük.

 Így hárman maradtunk "versenyben" de csak éjjel két óra van. Az a mázlim, hogy az összes fiú szeret aludni ami pedig rossz, hogy én is imádok aludni. De nem baj akkor is nyerni fogok.

 - Mit kap aki nyer? -kérdeztem elterülve a kanapén, a fejem Ashton ölében a lábam pedig Luke ölében volt, szóval én kényelmesen elhelyezkedtem.

 - Ömm..-gondolkozott Luke.- Az aki a nyertes előtt alszik el az az a második az teljesíti egy kívánságát a nyertesnek.-mondta ásítozva Luke.
 - Ooo de jó lesz nekem.- ültem fel.
 - Úgy is én nyerek.- mosolygott gúnyosan Ash.
 - Csak szeretnéd szívem.- mosolyogtam vissza rá. Ilyen furcsa szülinapom se volt még.- Van itthon kakaó?-kérdeztem kíváncsian.
 - Kakaót akarsz inni éjjel fél háromkor?-kérdezte Luke.- Inkább igyál kávét mert elalszol.- mondta már majdnem csukott szemmel.
 - Akkor van kakaó?- kérdeztem meg megint.
 - Alulról a második polc.- mondta unott fejjel. Én kimentem a konyhába a nassis szekrényt kinyitottam és levettem a kakaóport majd megcsináltam magamnak. Pár perccel később a gőzölgő kakaómmal mentem vissza a nappaliba. A kakaó illata  az egész szobában érezhető volt.nMosolyogva ültem vissza a kanapéra és takartam be magam egy puha takaróval.
 - Basszus én nem bírom.- szólalt meg Luke.- Mindjárt bealszom.-mondta csukott szemmel. Nekem meg egy fantasztikus ötlet jutott eszembe.
 - Mi lenne ha felébresztenénk egy kicsit Luke-ot?- kérdeztem suttogva Ash-t.
 - Azt akarod hogy megint porszívózzak?-nézett furán.
 - Nem te hülye.-válszóltam értelmes kérdésére. Miután elmondtam a tervet Ashtonnak (aki nehezen értette meg mit magyarázok, tényleg nagyon "nehéz feladat") oda mentem Lukehoz és felajánlottam hogy felkísérem a szobájába.Luke hálásan nézett rám, és rátámaszkodott a vállamra.Nehezen de felértünk a lépcsőn. Ashton kinyitotta nekem a fürdő ajtaját és Luke-ot egyenesen a kádba fektettem le.
 - Köszi,hogy segítettél Jess.-mondta Luke fél álomban. Ashton már nyúlt a csaphoz megengedje rá a hideg vizet de megesett a szívem Luke-on.
 - Ne máááár.-szóltam halkan.- Olyan aranyosan alszik nincs szívem felébreszteni .-mondtam.
 - Nekem van szívem.- mondta és megint megpróbálta megnyitni a csapot, de kiskutya szemeimnek senki se tud ellenállni. -Argh jól van te lány. -mondta Ashton és kiment én meg követtem és figyeltem, hogy elne aludjon.
 - Hová mész kérdeztem miközben a folyóson követtem.
 - A szobámba, gyere ha akarsz.- mondta meg sem fordulva. Szó nélkül léptem be a szobájába. Egy fiúhoz képest rend volt. Ashton leült az ágyra, majd bekapcsolta a tévét, én meg addig ott álltam és néztem.- Nem akarsz leülni?-kérdezte. Nem szóltam csak leültem a lábához és én is néztem a tévét. Valami vígjátékot néztünk ami nagyon vicces volt szóval nem nagyon tudtam volna elaludni mert Ash mindig röhögött.
 - Megyek átveszem a ruhámat.-szóltam Ashtonnak, mire ő csak bólogatott. Még mindig abba a ruhába voltam amit reggel felvettem és így éjjel már nagyon kényelmetlen így a szobámba lépve megcéloztam a gardrobóm ahonnan kivettem a szuper menő Snoopy-s piszimet. A folyosón halkan mentem végig és óvatósan nyitottam be Ash szobájába hogy ne nyikorogjon az ajtó. Még mindig tévézett.- Te soha nem unod meg a tévét?- kérdeztem majd leültem mögé mivel ő feküdt és máshol nem volt hely.
 - De.-mondta és kikapcsolta a tévét. -Mit csináljunk?- kérdezte Ashton.
 - Passz.- álltam föl és megnéztem Ashton könyves polcát ahol alig volt pár könyv.- Alice csodaországban?- kérdeztem, majd levettem az említett könyvet a polcról és leültem az ágy széléhez ahol Ashton feje volt.
 -Az egyik kedvenc könyvem.-mondta.
 -"Igen vacak memória az amelyik csak hátrafelé működik"- idéztem az egyik mondatot közben a könyvet a kezeim között forgattam. Ash elmosolyodott.
 - Anya sokszor olvasta kiskoromban.- mondta álmos fejjel. Kicsit beszélgettünk a könyvről majd egy ásítás után nagy csend lett. -Gyere bújj ide.- emelte meg a takaró szélét. Szerintem látta hogy liba börős lettem a hideg miatt. Csendben feküdtem be mellé, zavarban voltam.Az oldalunkon feküdve beszélgettünk, már nagyon fáradt voltam.
 - Hány óra?- kérdeztem. Ashton levette a telefonját az éjjeli szekrényről majd megnézte a kijelzőjét.
 - Pont öt óra.- mondta. Rá két perccel elkezdett a telefonom csörögni. A halk szobát betöltötte a csengő zaja, így gyorsan felvettem, mert még a többiek felkelnek. Apa hívott.
 - Szia Apa.- szóltam álmosan.
 - Szia Jessica!- köszönt.- Boldog szülinapot akartam kívánni.
 - Apa hajnali öt óra van. -mondtam.-Nálatok az holnap.. vagy tegnap nem tudom.- mondtam álmos hanggal.
 - O akkor bocs de ha már itt vagy elmondok egy jó hírt.- nem szóltam csak hallgattam. -Paris Hilton velem akar üzletet kötni.-mondta boldog hanggal. Apám híres ausztrál hotelek befektetője vagy mi. Szóval azt hiszem most örülnöm kell.
 - Az tök jó. -ültem fel és igyekeztem meglepett és boldog hangon beszélni de a fáradság miatt nem nagyon ment.
 - Pár hónapot Londonban kell töltenünk de ez téged nem érint,mert Amerikában vagy. Amúgy hogy érzed magad?- kezdte apa mire el csevegtünk és csekély negyed óra alatt lettük. Ashton érdeklődve nézett rám.
 - Áh hagyjuk.- mondtam és vissza dőltem. Behunytam a szememet.Nem aludtam csak behunytam.Az ne számít alvásnak.
 Éreztem hogy valaki bököd.Kinyitottam a szemem és Ashton vigyorgó pofájával találtam magam szembe.
 - Ne...-mondtam.-Nem is aludtam. Csak pihentettem a szemeimet!
 - Tíz perce itt bökdöslek.-mosolygott.-Le is videóztam vette elő telefonját és megmutatta.
 - Jól van örüljél. -adtam meg magam álmosan. Hat óra van aludtam úgy tíz percet.- Most megy fel a nap.-mondtam.-Megnézzük?-kérdeztem.Ashton bólogatott mire kimentünk a kertbe. A hajnali hűvös csípte az álmos szemeimett .A medence mellet elhaladva leültünk egy napozó ágyra és az eget kezdtük kémlelni. Gyönyörű volt ahogyan az ég pirosas és narancs sárgás színekbe borul.
 - De szép.-mondta Ashton.
 - Az, nagyon.-nézem. A nap túl gyorsan ment fel még tudtam volna nézni egy darabig. Valami csörömpölést hallottunk a konyha felől.
 - Eljött a zombi apokalipszis?n-kérdezte Ash mire röhögve megráztam a fejem. Felálltam a napozó ágyról és célul vettem a konyhát.- Ha a zombik megesznek az nem az én hibám. -kiáltott utánam.
 A konyhába érve azt láttam hogy  Bieberboy (Niall) éppen eszik.
 - Szia.-köszönt mikor meglátott majd tovább csinálta a szendvicsét.
 - Szia.-köszöntem neki és leültem mellé egy bár székre.
 - Ilyen korán keltél?- kérdezte miközben a nem tudom hányadik sonkát rakta a szendvicsébe.
 - Le sem feküdtem.- néztem rá mosolyogva.
 - Ohh mit csináltál az éjjel te kis huncut?-ezen nagyon jót röhögtem.
 - Versenyeztem a többiekkel hogy ki marad tovább ébren.- mondtam ásítva.
 - Nyertél?-kérdezte majd a fejénél is nagyobb szendvicsbe próbált bele harapni.
 - Nem, Ash nyert. Én elaludtam tíz percret. -szomorkodtam. A következő pillanatban a göndör hajú lépett be ( egy szál boxerben)  Ashtonnal és Luke-al a konyhába.
 - Hallod Jess. -nézett rám Luke. -Miért keltem arra hogy a kádban vagyok? -kérdezte én meg röhögve össze nézte Ashtonnal.- Amúgy ki nyert?-kérdezte.
 - Én.-mondta Ashton.
 - Hát Jess nagyon meg fognak szívatni.-veregette meg a vállam Luke.
 - Van kávé?- kérdezte a fürtös. Ashton megmutatta neki, hogy hol van és mindenkinek csinált egy csésze kávét.
 - Köszi.- szóltam neki mosolyogva mikor lerakta elém a kávét.Válaszul csak egy vigyort kaptam. Lassan mindenki felkelt.
 - Jó reggelt. -jött be Michael a konyhába.
 - Te meg hogy nézel ki?-tört ki a röhögés Calum-ból.Michael furán nézett rá és nem értette mi van. Oda adtam neki egy kanalat hogy nézze meg magát.Mikor a kanalat elővettem Liam sikított.
 -Mi bajod?-néztem ár furán.
 -Fél a kanalaktól. -legyintett a sötét barna hajú (Zayn).
 - Okééé...-mondtam és oda adtam a kanalat Michaelnek. Miután alaposan megnézte magát egy cifra káromkodás következett amit röhögve hallgattam végig.
 - Ki volt ez?- fejezte be a káromkodást Michael. Luke, Ashton és én elfojtott vigyorral néztünk egymásra és másodperc pontosan egyszerre tört ki belőlünk a röhögés.
 - Nyugi Mikey cica estére lekopik.-vigyorogtam el. -Amúgy miért van ébren mindenki ilyen korán?-kérdeztem. Mindenki Luke-ra nézett és én is kérdőn néztem rá.
 - Egy csapat fiatal nem kelhet fel korán?-nézett rám. Tudtam hogy hazudik. -Na jó a 1D-nek próbája lesz.- úgy éreztem van még mondani valója de csak csendben kortyolta a kávéját. Az öt srác hamar leléptek és mondták hogy egy ideig biztosan nem találkozunk mert két nap múlva kezdődik a turnéjuk. 
 - Ma mi jót csinálunk?-kérdeztem miközben a reggeli müzlimet ettem. Megint mindenki Luke-ra nézetett, van egy olyan érzésem valamiről nem tudok. Luke csak megfordult és kiment a konyhából. -Valamit nagyon nem akar elmondani mi? -néztem a másik három fiúra, majd Luke után mentem.
 Kopogás nélkül mentem be a szobájába majd a terasza előtt megálltam és csendben figyeltem ahogyan a távolba mered.
 - Mi az?-kérdezte halkan.
 - Szerintem valamit el kéne mondanod.-mosolyogtam rá.
 - Rendben.-fordult meg és a korlátnak támaszkodott.-Ülj le.-parancsolt rám, én meg le is ültem egy székre.- Tudod nem nagyon tudtam hogyan mondjam el mert... úgy volt hogy az egész nyarat együtt töltjük és úgy érzem nem tehetem meg ezt veled főleg úgy ,hogy már annyiszor cserben hagytalak a karrierem miatt és...

07.Szülinap/part2

  -Ezt neked Jessica.- mondta a színpad közepén álló Justin Bieber! Leírhatalnul boldog voltam,hiszen aki mindig erőt adott nekem most itt énekli a kedvenc számom. Tudom, nem a kedvenc előadom, de akkor is. Mikor rá nézek akaratlanul is el áll a lélegzetem. Annyi videót és annyi képet láttam róla, de élőben teljesen más. A mellettem álló szőke srác is nagyom boldognak tűnt, viszont nálam nem volt boldogabb.
 - Boldog szülinapot Jessica. -mondta a szám végén majd oda jött hozzám és megpuszilt. Azt hittem ott helyben elájulok.
 - Ööö... izé köszönöm.- dadogtam zavartan. Justin aranyosan rám mosolygott. Michael lefotózott vele. Van egy közös képen Justinnal wow.
 - Most sajnos mennem kell de örülök hogy itt lehettem gyönyörűség.- nézett a szemembe, majd testőrökkel távozott, de mielőtt kilépet intett nekem egyet. Miután Justin kilépett az ajtón rögtön Luke-ot kerestem szememmel,hogy meg tudjam neki mind ezt köszönni. Hirtelen egy kar ölelte át a derekamat mire ösztönösen meg fordultam.
 -Tetszett?-kérdezte csillogó szemekkel Luke.
 -Nem hiszem el hogy Justin nekem énekelt.-"válaszoltam".-Te vagy a legjobb.-öletem át és már majdnem sírtam. Nem csak az örömtől hanem attól is hogy eszembe jutott a tavalyi szülinapom ami... Nem volt annyira jó...-Hogy intézted el hogy eljöjjön?-kérdeztem majd elengedtem a legjobb barátomat.
 - Ismerek pár embert.-mondta relytéjesen mire felnevettem. Luke bemutatott még pár embernek aki ott voltak, mind valaki ismerőse volt, de egy csomó mindenkiről még mindig nem tudtam hogy ki.
 Csupán öt óra van, és annyi  minden történt. Énekelt nekem Justin (!), a legjobb barátom által rendezett születés napi bulimon, megismertem egy csomó embert akivel  szerintem soha többé nem beszélek majd. De ez mind lényegtelen, mert olyanok közt voltam (Luke, Calum, Michael, Ashton) akiket barátaimnak mondhatok. Ez sokkal fontosabb volt mindennél.

 A hangulat egyre jobb lett.Pár órája tart a buli és egyre többen vagyunk .Mindenki jól érzi magát, és az italok is rendesen fogynak. Kis magányra vágytam, hogy átgondoljak pár dolgot ezért felmentem az emeletre. Egyes szobában voltak, de nem nagyon vagyok kíváncsi hogy mi történik ott. Majdnem egy hete vagyok itt és csak pár szobát néztem meg ezért találomra be nyitottan az egyikbe, a saját szobámba nem mehettem be mert Luke bezárta és azt mondta hogy meglepetés van oda bent szóval csak este nézhetem meg. Beléptem egy szobába. Tágas volt, a falak fehérek és egy ágy  olt a szoba közepén, volt egy író asztal egy szekrény... szóval otthonos volt. De amire egyből felfigyeltem az egy zongora volt. Régen nem ültem zongora előtt. Leültem a zongorához és ujjaimmal végig simítottam billentyűket, majd elkezdtem játszani egy dalt. Lehunytam a szememet és így játszottam rajta tovább, előtörtek régi emlékek. Még a bátyám tanított meg még zongorázni. A dal végén valaki tapsolt. Ílyedten megfordultam és láttam, hogy Liam támaszkodik neki az ajtónak.
 - Jó vagy.-mosolygott.
 - Csak próbálkozom.-pirultam el, Liam bejött és leült mellém a zongorához, aztán elkezdett zongorázni és én beszálltam így együtt zongoráztunk.
 - Huh ez nagyon jó volt... Amúgy ez ki szobája? -kérdeztem zavartan.
 - Az enyém.-mondta.
 - Te is itt laksz?-döbbentem meg.
 - Mikor Los Angelesben vagyok igen.-válaszolt majd elmosolyodott.
 - Akkor bocsi hogy bejötte én..-kezdtem és fel is álltam de Liam közbe szólt.
 - Maradj csak.-húzott vissza.
 - O.Oké.-mondtam majd vissza huppantam mellé. Egy ideig csak csendben ültünk majd megszólaltam.-Mióta az előzenekarotok a 5sos?-érdeklődtem.
 - Nem olyan rég óta..-gondolkozott.- De nagyon jó fejek, az egész úgy kezdődött hogy Louis és én twitteltünk nekik hogy merre bírjuk a zenéjüket meg ilyesmi... Találkoztunk és csak úgy jött..-magyarázta Liam. Ezután azt is elmesélte, hogy ő hogy lett híres, azt ahogyan bekerült a x-faktorba és egy csapatba került többi fiúval és akkor lett a One Direction...- De az egész olyan fura.. A tizenhatodik szülinapomra senki sem jött el, de most bárki eljönne.-nézett ki az ablakon gondolkozva.
 - Tudod.-túrtam a hajamba zavartan.- Az én tizenhatodik szülinapomra sem jött el senki... -szomorodtam el, majd egy könny csepp gördült le az arcomon. -Még Luke sem pedig ott volt Ausztráliában, de nem tudott el jönni valami miatt és... Egyedül voltam, még a szüleim sem voltak otthon mert elutaztak. Az úgy mond barátaim se.-szomorkodtam. Liam sajnálattal teli tekintettel átölelt én pedig vissza öleltem.
 - Figyelj ne szomorkodj. -engedett el és bele nézett a szemembe.- Nem ér annyit. Most leszel tizenhét bulizz és ne sírj .Na gyere.- fel állt és megindult az ajtó felé mire követtem és én is mentem.
 A többiek lent már kerestek és egy folytában ezt kérdezték hogy hol voltam és mitcsináltam. Gondolom lehet látni a szemeim,hogy kicsit piros.
 - Fent.- zártam rövidre. Calum jött oda hozzám a kezében két pezsgővel és az egyiket nekem adta. Nem szoktam inni, de szülinapom van és most csak nem baj.
 - Két perc múlva fél nyolc.- mondta Calum mosolyogva. Két perc múlva betöltöm a tizenhetet de jó! Mindenki körénk gyűlt és várták hogy "megszülessek".
 - Boldog szülinapot!- kiállította egyszerre mindenki, majd egy csomó ismeretlen ember megölelt. Miután mindenki elmondta nekem amit akart és mindenki végig ölelt leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Csak én vagyok olyan okos hogy egy bulin ahol bömböl a zene és mindenki szórakozik bekapcsolóm a tévét. Hát igen hoztam a formámat. Luke ült le mellém és a tévé helyett engem nézett.
 - Te mit csinálsz?- kérdezte érdeklődve Luke.
 - Spongya Bobot nézek.-kiáltottam túl a zenét.
 - Jó de miért?-kérdezte.
 - Alig ismerek valakit innen és semmi kedvem sincs a bulihoz, én csak olyanokkal akarok lenni akiket legalább  ismerek. - mondtam és továbbra is a tévét nézve. Nem volt kedvem őrült nagy bulihoz, és fájt a fejem is. Nem akartam mást mint Luke-al beszélgetni vagy csak hülyülni. Nem volt kedvem a sok ismeretlen emberhez. Oké egy klubban bulizni más.
 - Biztos ezt akarod? -kérdezte Luke mire bólogatni kezdetem.
 - Hé hova mész?- néztem fel rá mert felállt a kanapéról.
 - Nyugi sehova.- mondta majd felállt a kanapéra és túl üvöltve a zenét kiabálni kezdett. A Dj-s észre vette ezért lehalkította a zenét.- Na szóval köszi, hogy eljöttetek de most menjetek haza. Sziasztok.- mondta mire mindenki morogni kezdett és elindultak a bejárati ajtó felé, hogy távozzanak.- Amúgy.-súgta a fülembe Luke. -Én is csak pár embert ismertem a többiről fogalmam sincs hogy kik voltak.- elnevettem magam és a mosolygó Luke-ot néztem.-Sajnálom hogy tavaly nem voltam ott.- mondta komoly hangon.
 - Semmi baj.-mondtam magam elé meredve. Lassan mindenki elment csak a One Direction tagjai maradtak itt mert ma itt alszanak.
 - És most?- kérdezte Calum. Nem jött rá válasz. Ashton bekapcsolta a zenét és tartottunk egy privát bulit. Lassan már kezdtünk fáradni de csak háromnegyed kilenc volt.
 - Gyere.-fogta meg a karom és kezdett maga után rángatni Luke. Pedig épp egy Justin számra táncoltam. Felmentünk az emeltre és Luke kinyitotta a szobám ajtaját. -Csukd be a szemed.- parancsolt rám, én meg szófogadó kislány voltam és úgy is tettem. Luke beljebb húzott majd megállított.- Kinyithatod.-szólalt meg. Lassan nyitottam ki a szememet. Az ágyam volt előttem amin egy kicsi fekete könyv volt.
 - Ez...-néztem Luke-ra mire bólogatni kezdett.-A 7.-es naplóm.-fejeztem be a mondatot. Még pár éve adtam oda Luke-nak a 7.-es naplómat hogy sokat gondoljon rám, mert akkor költöztünk el Ausztrália másik felére. Leültem az ágyra megfogtam a kis fekete könyvet, kinyitottam és bele olvastam. Az emlékek újból elő törtek. -Imádlak te nyomorék.-mondtam mikor a kis megjegyzéseit olvastam egyes részeknél. Mosolyogva álltam fel és adtam vissza Luke-nak.
- Nem fogadok el olyan ajándékot amit már egyszer neked adtam.- mondtam mire Luke a földet nézve elmosolyodott. Luke a zsebébe csúsztatta a könyvet majd kiment a szobából. Pár perc múlva én is lementem. Ott volt pár 1D-tag akik nagyban csocsóztak. Beszálltam én is a Barna hajú sráccal voltam akinek sok tetkó volt a karján. Nyertünk és rájöttem hogy Zayn a neve. Játszottunk még pár menetet, majd a 1D-s fiúk elmentek aludni, mert holnap elutaznak. Így öten maradtunk... vagyis négyen mert Calum túl sokat ivott és a földön beelaludt.
 - Játszunk olyat hogy kimarad fent tovább? - kérdezte Michael.
 - Benne vagyok.- mondtam. Nehezen Luke és Ashton is bele ment. Tizenegy van. A fiúk úgy is hamar kidőlnek majd, szóval nyerni fogok. Mindenki csinálta tovább dolgát, Luke és Michael xbox-oztak Ashton porszívozott (?) én meg a tévét néztem, éppen a Dóra a felfedező ment én beértem azzal is.
 - Ott van a hátad mögött.- kiáltotta Michael Dórának. Ezen nagyot nevettem. Meguntam a kisgyerekeknek való mesét ezért áttettem az MTV-re ahol a Family Guy ment.
 - Uuu ezt szeretem.-hagyta abba a porszívózást Ashton, oda jött mellém és leült.

06. Szülinap 1 rész

06. Szülinap 1. rész

 Lassan nyitottam ki a szememet ásítoztam, majd megfordultam a másik oldalamra, mire a meglepetségtől felsikitottam. A négy ott fiú állt az ágy szélénél és néztek engem idióta mosollyal.

 - Ti mit kerestek itt?- kérdeztem.

 - Boldog szülinapot!- kiáltották egyszerre. Ez nagyon jól esett. 

 - Mióta vagytok itt? - próbáltam meg másképp feltenni az előző kérdésemet amire még nem jött válasz.

 - Úgy egy órája.. - nézte meg a csuklóján lévő órát Michael.

 - Ó..- mondtam meglepetten. Calum egy tálcát nyomott az ölembe amin a reggelim volt és egy szál vörös rózsa meg egy kártya .-Köszönöm.- néztem rajtuk végig könnyes szemmel..

 - Elég éhes vagyok...- nézte Luke a tálcámon lévő ételt kiskutya szemekkel.

 - Esetleg kérsz?- kérdeztem éhes barátomat. Luke nem válaszolt a kérdésemre csak leült mellém az ágyra elkezdett enni. Calum, Ashton és Michael pedig az evő Luke-ot nézték.- Kértek ti is? - kérdeztem zsvartan a hajamba túrva.

 - Aha.- jött a válasz egyszerre majd ők is leültek az ágyra és elkezdték enni a reggeilemet.

 - Ha nekem tudtatok reggelit csinálni magatoknak miért nem tudtok?-  kérdeztem érdeklődve miközben beleittam a teámba.

 - Mert az túl nehéz.- jött a válasz Michaeltől. Aha, ennyit arról, hogy a fiúknak is van agyuk.

 - Köszi a reggelit.- mosolyodtam rá az összes fiúra.

 - Szívesen.- puszilt meg Luke majd felállt.- tizenegy óra van, mond nem akarsz elmenni vásárolgatni vagy valami?- nézett le rám.

 - Nem nagyon.- mondtam a vállamat vonva.

 - Akkor mondom máshogy. Elmész vásárolgatni Michael-el és pár óra múlva vissza jöttök.- mondta Luke.

 - Okééés. - néztem rá furán.

 Miután kihessegettem az összes fiút a szobából kerestem magamnak ruhát. Mivel ma "különleges" nap van valami szebb ruhát választottam.

.A hajamat kiemgedtem, és most az egyszer göndören hagytam, sminknek pedig szempilla spirált és a kedvenc piros rúzsomat használtam.

 Lementem a nappaliba ahol mindenki járkált és telefonált.

 - Indulhatunk?- álltam meg Michael mellett.

 - Aha egy perc.- mondta, majd oda ment Luke-hoz és megbeszéltek valamit. Michael a kocsi kulcsal a kezében jött vissza.- Mehetünk.- mondta, majd ki mentünk a házból.

 - Vezethetek?- kérdeztem mikor a ház előtt a kocsiba szálltunk.

 - Ne a szülinapodon akarj meghalni.-mondta majd beült, én meg mellé az anyós ülésre, figyelmen kivűl hagyva az előző beszólását.

 Az út csendben telet. Én magamban gondolkoztam Michael pedig az utat figyelte. A kocsi hirtelen megállt én meg feleszméltem a bambulásból és felnéztem. 

 - Megjöttünk.- jelentette ki Michael.

 - Ja látom.- mondtam, aztán kiszálltam a kocsiból és az épület felé mentem, Michael meg jött utánam.

 - Hova menjünk először? - kérdezte mikor beléptünk a plázába.

 - Oda.- mutattam ez egyik ruha üzletre. Michael bele egyezett így bementünk.Én a női osztályon voltam Michael pedig a férfi osztályra ment. Fél óra múlva a kasszánál találkoztunk. Mind kettőnk kezében csomó  ruha volt.Michael ki akarta fizetni a ruháimat, de nem hagytam magam. Ezután elmentünk a mekibe hogy igyunk egy shaket.

 - Mond Michael neked miért van egy zöld csík a hajadban?- kérdeztem majd, belekortyoltam az eper shakembe.

 - Nem tudom.-vonta meg a vállát.-De van egy ötletem.-mosolygott, aztán megragadta a karomat és maga után húzott. Egy fodrászat előtt álltunk meg.

  - Mit csinálsz?-kérdeztem mikor bement az üzletbe. Pont volt egy szabad fodrász így Michael kihasználta az alkalmat és megkérte valamire a fodrászt aki nagyon furán nézett rá. Én leültem a váróba és ameddig Michael-en ügyködtek elő vettem a telefonomat. Hét új üzenetem jött. Anyától, apától, Luke-tól, Michael-től, Ashtontól, Calum-tól és még egy apától.Mindenki boldog szülinapot kívánt nekem. Apa kétszer is.

 Michael fél óra múlva megállt előttem. Felnéztem a magazinból amit éppen olvastam és tátva maradt a szám.Michael haja kék és zöld színekben pompázott.

 - Wow.-mondtam.- Tök jól áll.

 - Köszi.-mondta. Kimentünk az üzletből és mikor meghallottam, hogy melyik szám szól az egyik üzletből automatikusan elmosolyodtam.

 - Mit vigyorogsz?- kérdezte Michael.

 - Somebody To Love.- mondtam mosolyogva egyik kedvenc Justin Bieber számom címét. Nem rajongok érte, de ezt az egyet szeretem. Az emlékek miatt.

 - Ja.- mondta majd nagyon csöndben volt egy ideig.- Indulni kéne! - szólt mikor kiléptünk egy újabb ruha üzletből ahol szintén jó sokat vásároltunk.

 - Oké.-mondtam majd követtem. Vissza mentünk a parkolóba, majd a szatyrokat hátra tettük a csomagtartóba és indultunk haza.

 A kocsiból kiszállva kivettük a cuccukat a csomagtartóból és bementünk a házba.

 - Miért van sötét?- kérdeztem meglepetten.

 - Csak menj tovább.- utasított én meg szófogadóan azt tettem amit mondott. Úgy a szoba közepénél járhattam mikor egyszer csak felkapcsolódott a lámpa és egy csomó ember volt körülöttem akik a azt kiáltották hogy Boldog szülinapot, közben meg ment a zene . Nos annyira megleptek hogy a szatyrokat elejtettem. Az első ember akit meglátta az Luke volt így a nyakába ugrottam.

 - Szeretlek, boldog születésnapot. -suttogta a fülembe Luke mire még szorosabban öleltem magamhoz. Mikor elengedtem körbe néztem hogy kik vannak még itt. Ugye Luke, Ashton, Calum és Michael. A többi embert nem ismertem. Volt egy kis színpad ahol valakik énekeltek egy David Gutta számot a . Az egyik nagyon nagyon ismerős volt.

 - Hé Jess! -szólt valaki mire megfordultam. Luke jött oda hozzám egy emberrel.- Ő itt Bella Michael egyik nagyon jó barátja.- mutatott be a lánynak.

 -Szia Jessica vagyok.-mutatkoztam be mire a lány megölelt, milyen közvetlen. -Én is örülök.-mondtam.

 - Bella vagyok.-engedett el. Barna váll alá érő haja volt és zöld szeme és úgy egy-két centivel voltam magasabb nála.-Örülök hogy találkoztunk! Michael sokat mesélt rólad.- mondta Bella. Ó, az klassz. Bella elment és pedig vissza fordultam ahhoz a bandához akik a zenét adták.Megnéztem még egyszer azt a fiút. A fiú éppen valami számomra ismeretlen dalt énekelt mikor felemelte a fejét és találkozott a tekintetünk. Rögtön felismertem a barna szem párt. A fiú rám mosolygott és inttet. Ezek szerint felismert...Valaki a nevemet kiáltotta mire oda kaptam tekintetemet. Ashton tolt oda hozzám egy óriási nagy rózsaszín tortát. Körbe állták a tortát (bár tudnám hogy kik) és elkezdték énekelni a Happy Birthday dalt.A végén elfújtam a gyertyákat és kívántam, nem mondom el hogy mit az maradjon egy ideig titok. Felvágták a tortát majd mindenki kapott egy szeletet. A tortát ettem mikor Ashton megállt előttem és mellette azok a fiúk akik a színpadon voltak. Csak a mellette álló fiút néztem akit már egyszer láttam.

 - Szia.-köszöntem zavartan.

 - Szia.- köszönt vissza.

 -I smeritek egymást?- kérdezte meglepetten Ashton.

 - Aha.-válaszoltam. A fiú mellett állt még négy fiú akik kívácsian néztek ránk.-Ömm..-kezdtem zavartan.- Fellökött a szuper marketben.- nevettem el magam kinosan.- Onnan ismerem.-válaszoltam a hajamba turva.

 - Óhh.mondta Ashton.- Akkor tudod hogy ő itt Liam.

 - Én Jessica vagyok.- mondtam végig nézve az öt fiún.

 - Ő itt akkor Liam, Harry, Zayn, Louis, és Niall.-mondta sorban a neveket.- Luke gondolom mondta, hogy nekik vagyunk az elő zenekara.

 - Nem semmi ilyet nem említett.-mondtam.

 - Mi vagyunk a One Direction.-mondta göndör mosolyogva, amitől elolvadtam.

 - Aham..-mondtam, de nem sokat segítettek.- Jaaa tényleg! - esett le. - Az unokatesóm oda van értetek.- az unokatesóm posztereiről megismertem őket.

 - Jó csaj az uncsi tesód?- kérdezte a göndör.

 -Tizenhárom éves.-mondtam.

 - Az még belefér.- mosolyodott el  mire elröhögtem magam.

 - Amúgy Boldog szülinapot.-mondta a Szőke, majd adott két puszit.

 - Köszi.-mosolyodtam el.

 - Hé Jess.- állt meg mellettem Luke.-Ideje hogy oda adjam az ajándékod.-vigyorgott.

 - Rendben, de nem kellett volna semmi se..-néztem rá komolyan.

 - Ugyan.-legyintett, aztán  oda vitt a kis színpad elé ami nem is annyira színpad csak annyi hogy ott van a hangszóró és a mikrofon meg ilyenek.

 - Boldog szülinapot. -nyomott az arcomra egy puszit majd eltűnt. A lámpákat lekapcsolták és valami technikus megvilágította a színpadot.

 - Úristen.-suttogtam mikor megláttam a reflektor fényben lévő embert.

 - Úristen.-mondta a mellettem lévő szőke srác, talán Niall volt, nem tudom még a neveket. Összenéztem vele és elvigyorodtunk.

 - Ezt neked Jessica.-mondta a színpad közepén álló.............

05. One day

05. Egy nap
    

 Luke pár perc múlva vissza jött és idiótán mosolygott rám.

 - Minden rendben?- kérdeztem felvont szemöldökkel.

 - Persze. - vigyorgott tovább, majd leült mellém a napozó ágyra. Levettem a fejéről a pilóta fazonú napszemüvegét és felvettem.

  - Jól áll?-kérdeztem vigyorogva.
  - Nagyon. - röhögte el magát, majd lefényképezett. Minden féle hülye pofákat vágtam és Luke vagy harminc képet csinált.
 - Nagyon fotogén vagy.- nevetett nagyokat Luke miközben vissza nézte a képeket.
 - Oh köszönöm.- mondtam én is nevetve, majd én is megnéztem a képeket...  Nos elég érdekesek voltak.
 Felgumiztam a hajamat majd a medence felé mentem és belelógattam a lábamat. Ma nagyon jó idő volt.
 A következő pillanatban valaki bele lökött a vízbe. Ahogyan a meleg testem érintkezett a hideg vízzel kiáltottam egyet. A víz alatt kinyitottam a szememet és lehetett látni ahogyan a nap sugarak érik a medence vízét. Szép látvány volt de felkellet mennem a víz alól mert valakit meg kell őlnöm hogy belökött a vizbe. A gond csak az volt hogy nem bírtam felmenni és a levegőm csak fogyott. A tengerben úszni sokkal könnyebb mert ott fent tart a sós víz, de itt már nehezebb. Előjöttek régi emlékek mikor a vihar után sírva kerestem a bátyámat a mólónál, és hogy csak az össze tört csónakjuk volt meg. Egyszer csak minden elsötétült. Nem láttam semmit de éreztem hogy valaki húz felfelé. Azt is éreztem mikor a bőrömet a levegő éríntette. Hallottam hogy mindenki kiabál és hogy valaki felpofozott (ami mellesleg fájt), és a mellkasomat is nyomkodják. Egyszer csak kinyitottam a szememet és köhögni kezdtem. A számból csomó víz jött ki. Mindenki körülöttem volt.
 - Úristen Jess jól vagy?- kérdezte Luke.
 - Úgy nézek ki?- válaszoltam majd felültem. Michael hozott nekem egy törülközőt amit a vállamra terített. Mindenki csöndben ült.- Mi történt?-kérdeztem a csendet megtörve.
 - Túl sok vizet nyelét. - mondta megint Michael. Luke-ra néztem aki csak maga elé bámult.
 - Luke?- húztam el a kezemet a feje előtt. Luke felnézett és találkozott a tekintetünk. Csak megrázta a fejét, fel állt, és bement a házba. Nem értem mi baja.- És.. ki lökött bele? - kérdeztem.
 - Én.- mondta Calum és a földet kezdte nézni. Felálltam és Luke után mentem. Nem volt a nappaliban se a konyhában, ezért felmentem az emeletre megnézni hátha a szobájában van. Találomra bekopogtam egy szobába ahonnan halk hang jött ki. Benyitottam. Luke ott feküdt az ágyán. Egy fiúhoz képest tiszta szobája volt. Oda mentem az ágyhoz és befeküdtem mellé.
 - Minden rendben?- kérdeztem.
 - Hogy lenne minden rendben? Majdnem meghaltál!- nézett rám.
 - Ne legyél mérges senkire se! Én voltam olyan béna. Calum se tehet róla oké?-néztem a szemébe.- Mellesleg te "menntetted" meg az életemet a felpofozással.- mosolyogtam rá.
 - De hogy is.Ashton ugrott be érted a vízbe nem én.
 - Figyelj Luke. Köszönöm.- nyomtam egy puszit az arcára mire elmosolyodott.
 - Szívesen.- mondta, mind ketten elmosolyodtunk.- Nem tudom mit csináltam volna ha meg haltál volna. -nézett rám.
 - Kemény csaj vagyok nem halok meg egy medencétől. Na de most akkor nem haragszol senkire ugye?- kérdeztem és elővettem a cuki mosolyomat.
 - Nem haragszom senkire se. -ült fel én meg követem a példáját. Megöletem majd felálltam és húztam magam után. Lementünk a nappaliba ahol a fiúk a kanapém ültek és komoran beszélgettek.
 - Hé fiúk mi van veletek? Ez az utolsó nap hogy tizenhat vagyok! Legalább élvezzük ki. - álltam eléjük mire mindenki hülyén nézett.
 - Az előbb majdnem meghaltál.-világosított fel Calum mintha nem tudnám.
 - És? Felejtsük el és csináljunk valamit.- mosolyogtam rájuk mire Luke bekapcsolta a zenét és bömböltetni kezdte. Elkezdtünk hülyülni és a többiek is hamar beszálltak. Én elmentem átöltözni mert azért nem akarok egész nap fürdő ruhában lenni. Felmentem a szobámba ahol könnyen kiválasztottam a szerelésemet. 
 Valaki kopogott, pont akkor készültem el.
 - Gyere.- kiabáltam. Ashton dugta be fejét és mosolygott.
 - Elmegyünk vacsizni jössz?- kérdezte kedvesen.
 - Persze.-mosolyogtam. - Így jó leszek?-kérdeztem és végig mutattam magamon.
 - Tökéletes.-nézet végig rajtam.
 - Nem jössz be?- kérdeztem. Ashton gondolkozott, majd belépett és bezárta maga mögött az ajtót, leült az ágyra.-Mindjárt készen vagyok csak sminkelek.- mondtam majd leültem az asztalomhoz és a tükörben néztem magamat hogy mit tegyek fel.
 - Smink nélkül is gyönyörű vagy.- mondta Ashton halkan. 
 - Ja persze...-mondta egy csöppet elpirulba.
 - De komolyan.- nézett rám én pedig a tükörből pillantottam vissza .- Mondta már valaki hogy csúnya vagy?- kérdezte.
 - Igen.-válaszoltam.
 - És ki?- kérdezett megint Ashton.
 - A volt barátom.- válaszoltam egyszerűen, majd egy tus vonalt rajzoltam fel.
 - Egy segg fej volt.- mondta Ashton.
 - Igen az volt. -mondtam vissza emlékezve rá.- Ő volt az első barátom...-meséltem neki és elég érdeklődőnek tűnt.- Négy hónapja szakítottunk mert láttam egy másik lánnyal csókolózni.-mondtam.- De ami az egészben a legrosszabb hogy nem is szerettem. És ő se engem.- mondtam.
 - És csak úgy le csúnyázott? - döbbent meg Ashton.
 - Igen mikor szakítottunk...Megfordultam a székkel és Ashton szemébe néztem.
 - Másfél évig voltunk együtt.- mondtam és már majdnem sírtam.- De mindegy is.-álltam fel és elindultam az ajtó felé.
 - Várj már.-jött utánam Ashton. Megfordultam és bevártam. Ashton hirtelen megölelt, nem tudtam miért, de nagyon jó esett, így vissza öleltem. Beszívtam a pulcsija illatát, majd ellengettük egymást.
 - Amúgy köszönöm az élet mentést.-  vigyorogtam majd lementünk. A fiúk mind elegánsabban voltak felöltözve mint általában.
 - Indulhatunk?-kérdezte Calum.
 - Persze.- mondtam, majd kimentünk és beültünk a kocsiba, elindultunk egy nagyon puccos étterem felé. Mikor oda értünk csak néztem milyen gyönyörű az étterem.
 Röviden ennyi történ: Leültünk egy asztalhoz, a pincér nő adott étlapot, majd felvette a rendelésünk és kihozta az ételt. Valami elképesztően finom volt. A pincér vissza jött a számlával amiben jó sok szám volt. Én akartam fizetni, de a fiúk nem hagyták így ők fizettek, majd indultuk haza.
 Úgy kilenc körül értünk vissza. Én a mai nap után hulla fáradt voltam. Sok dolog történt. Volt jó is meg rossz is, de nem baj, eddig szeretek itt lenni. Mikor beértünk a lakásba elfoglaltam az egyik fürdőt és lezuhanyoztam. Kiszálltam a kádból és magamra tekertem egy törülközőt, megfogtam a ruháimat és mentem a szobámba, ott felvettem a pizsimet ami egy puha rövidnadrágból és egy bő pólóból áll. Lefekvés előtt még lementem a fiúkhoz akik éppen tévéztek, ezek szerint nem túl fáradtak.
 - Jó éjt.- mondtam nekik a kanapé mellett állva. Lukehoz mentem oda először aki adott egy jó éjt puszit, Ashton és Michael egy ölelést adtak, Calum meg semmit csak nézte tovább a tévét. Oda ültem mellé és megöleltem. Éppen mindenkit szeretek kedvemben voltam.
 - Jó éjt.-mosolyodott el végre Calum.-Ugye nem haragszol rám?- kérdezte félénken.
 - Dehogy haragszom.- mondtam majd egy puszit nyomtam a homlokára jelezve hogy semmi gond sincs.
 - Sziasztok.-köszöntem el és felmentem. Mikor már nem láttak engem hallottam hogy azonnal elkezdenek beszélni. Olyan szavakat hallottam hogy "akkor senki egy szót se" vagy "Michael ez neked is szól". Gondolom valami fiús ügy szóval felmentem a szobámba alukálni.