20. After Party

Sziasztok drága olvasóim!<3 Köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm, hogy ennyi idő után is itt vagytok nekem! Imádlak titeket<3 És úr isten köszönöm a 35 ezer (!!!!!!) oldal megjelenítést. Istenek vagytok. Rövid lett sorry    de ez egy "újraelkezdtemírniésezegybevezetőrészvagymi"/ De itt van <3

( bocsássatok meg a helyesírási hibák miatt)

After Party

 Ashton megfogta a kezem, Liam pedig rezzenéstelen arccal figyelte.

 - Gyere, beakarlak mutatni pár embernek... - mondta, és azokhoz a lányokhoz vezetett. Leült, és maga mellé húzott. 

 - Szóval, ő itt Harry nővére, Gemma, és a barátnői. - mutatott végig rajtuk.

 - Sziasztok...- köszöntem zavartan. Ash egy puszit nyomott az arcomra, mire a körülöttünk lévők úgy néztek rám, mint egy ufora. És ekkor lett elegem. Lehet Liamnek igaza van. Nem tartozom ebbe a világba, az emberek nem értik, hogy Ashton miért van egy ilyen egyszerű lánnyal, mint én... És én sem értem már.

 - Baj van? - nézett a szemembe Ashton.

 - Nem. Kimegyek kicsit... Melegem van. - álltam fel, és egy pillanat alatt elvesztem a tömegben. 

 Amint kilöktem az hatsó ajtót, megcsapott a hűvös levegő. A falnak dőlve lecsúsztam a földre, felhúztam a lábam, és átöleltem a karommal. Az ajtó kinyílt, és Ashton lépett ki mögüle.

 - Jess, még is mi van veled? -guggolt le elém.

 - Ezt én is kérdezhetném...- szaladt ki a számon.

 - Tessék? -ráncolta a szemöldökét.

 - Senki nem érti miért vagy velem.- sóhajtottam.- És már én sem. Nem értem mégis mit akarsz tőlem. Nem vagyok híres, se tehetséges, se szép...- Ashton idegesen felállt.

 - Nem érdekel, hogy nem vagy híres.- nézett melyen a szemembe.- Jess gyönyörű vagy, tehetséges és vicces.-mondta, mire elpirultam. Felém nyújtotta a kezet és segített felállni.

 - Öhm... Lehet igaza volt...-suttogtam halkan, úgy, hogy ő ne hallja meg. De sajnos meghallotta.

 - Mégis kinek? És miben? - kapta fel a fejét Ash.

 - Liamnek. - Ashton arcáról semmit sem lehetett leolvasni, csak fa pofával bámult.- Figyelj Ashton... Én...izé. Szeretlek.- túrtam a hajamba zavartan, mire Ash lefagyott. 

 -Jessica...- sóhajtott.- Ezt nem így és nem itt akartam elmondani, de..-fogta meg a kezem. Már ismét nyitotta a száját, mikor Liam és egy másik tag bunyózva ki rontottak az ajtón. Liam teljes erejéből a falnak lökte az embert, én pedig eltátottam a számat. Liam újból oda ment a vele egy korú fiúhoz, és ököllel az arcába ütött. Ijedten ugrottam arrébb, és próbáltam rájönni, hogy mi a franc történt.

 - Ha még egyszer a szádra mered venni, a fejed nem lesz a helyén!!!- kiabálta az arcába mi meg döbbenten néztük. A srácnak vérzett a szája és lila foltok voltak a szeme alatt.

 - Úristen.- amint ezt kimondtam Liam megfordult.

 - Oh sziasztok.- köszönt mintha semmi se történt volna.

 - Ez mi volt ember??- szólalt meg Ashton, a tag akit leütött mar el is futott. 

 - Semmi közöd. - nézett flegmán Ashtonra, majd rám pillantott. - Jól vagy? - mélyen a szemembe nézett, válaszul pedig csak egy aprót bolíntottam.

 - Jess menjünk haza, rendben? - állt mellém Ashton. Liam csalódottan mért végig minket. Ashton közel hajolt hozzám, lehunyta a szemét, és megcsókolt. Tudtam, hogy ezt most csak azért csinálta, mert Liam is itt volt. Mikor elhajolt, Liam ökölbe szorított kézzel bámulta a földet.

 - Akkor szia Liam. - szólt Ash. Oda léptem Liam elé.

 - Még beszélnünk kell. - mondtam úgy, hogy csak ő hallja, majd vissza mentem Ashhez.

 - Jess! - húzott vissza Liam. - Egy nagyon fontos dolgot kell elmondanom...- magával szembe fordított...