2015. augusztus 20., csütörtök

22. Erdő


 Sziasztok! Ezt a részt kicsit máshogy írtam, mint szoktam, de nekem nagyon tetszik:) Remélem nektek is. Kicsit szomorú voltam, egy komment sem jött. Azért jó olvasást.



Reggel lassan kinyitottam a szemem és Ashtonnal találtam magam szembe, aki még mindig aludt. Elmosolyodtam és végig néztem rajta. A telt ajkai elnyíltak és halvány mosolyra álltak, a hosszú göndörkés haja össze-vissza állt. Közelebb hajoltam hozzá és végig simítottam a borostás arcán, mire mocorogni kezdett, lassan kinyitotta a gyönyörű zöld szemeit, majd vigyorogva rám tekintett.
- Jó reggelt.- suttogta szexi rekedtes hangon és felkönyökölt.
 Ashton fölem hajolt, és a derekamnál fogva magához húzott, majd megcsókolt. Ahogy az ajakaink összeérnek... Még mindig nem hiszem el, hogy együtt vagyunk. Egyre erősebben szorított csupasz felsőtestéhez ezért egy apró sóhaj hagyta el a számat. Szenvedélyes csók csatánkat a telefon csörrenése zavarta meg.
 - Halló? - vette fel a telefont.- rendben, kösz, hogy szóltál. Szia.- elis dobta a telefonját az ágy végébe.
 - Ki volt az? - kérdeztem kiváncsian.
 - Csak Harry. Mára nagyon magy vihart mondanak, szóval elmarad a koncert és szeretene egy kis összejövetelt tartani.
 - Értem.- bolintottam, majd mentem fürdőszobába.

 Lezuhanyoztam, megcsináltam a hajamat, majd felöltöztem. Lementem a konyhába, hogy a fiúknak összeüssek egy kis reggelit. 
 Pont kész lett a rántotta, mikor hallottam kinyílni a konyha ajtót. Amikor Ashton a derekamra helyezte a kezét, és magához húzott, bennem ezernyi pillangó ébredt fel.
 - Hm jól néz ki.- mondta rekedt hangon majd egy csokot nyomott a nyakamra.
 Megterítettem és neki láttunk a reggelinek.
 - Ez isteni.- szedett magának még egy adagot Ashton. Felnevettem majd az asztalon pihenő üres kezére tettem az enyémet.- Szeretlek.- nézett mélyen a szemembe.
 
 Mire befejeztük a kajálást, a többiek mind felkeltek, csöppet másnaposak voltak.
 - Kemény volt a tegnap este mi?- tettem le Calum elé egy pohár vizet és fejfájás csillapítot. 
 - Ne is mondd.- nevette el magát, majd bevette a gyógyszert.
 Szedtem a fiúknak is kaját. Majd elkezdtem mosogatni. Ashton újból mögém állt, most viszont a csipőmre helyezte a kezét és egyre jobban haladt lefele, miközben a nyakamat szorta tele apró finom csokokkal.
 - Menjetek szobára! -kiáltott ránk röhögve Luke. 
 - Jut eszembe.- lépett el tőlem Ash.- Hazza hívott, kis összejövetelt vagy mit szervez a hotelban, és azt mondta 1-re mindenképp érjünk oda. 

 A fiúk nagyban hülyültek a nappaliban. Mikor meghallottam, hogy valaki trappol le a lépcsőn. Ashton tekintetét kersetem, amit sikerült is elkapnom. 
 Mikor Liam leért bennem megyfagyott a vér. Hosszan nézett engem, én meg őt. Ashton meg minket. A szemei mindent elárultak. Csak lemondóan megrázta a fejét, majd átment a konyhába.

 A fiúk kicsit leálltak a folyamatos hülyüléssel, és egy filmelel elfoglalták magukat, egészen addig, míg eljött az idő és indulni kellett. A négy fiú egy kocsival ment, mi meg Ashtonnal külön.
 
 Bepattantuk a kocsiba és elindtunk Harry hotele felé. Az út csendben telt. Néztem, ahogyan a vezetésre koncentrál, és mindig összehuzza a szemöldökét. Annyira édes. Ash a szabad kezét a comobra helyezte, és elmosolyodott.
 Lassan megérkeztünk. A kocsi megállt a parkolóházban. Ashton leállította a motort majd a szemembe nézett.
 - Mehetünk?- kérdezte.
 - Aha.- bolintottam.
 Ash kiszállt, de mielött én is kiszálltam volna, gyorsan megkerülte a kocsit, és kinyitotta nekem az ajtót. 
 - Köszönöm, uram .- pirultam el.
 - Ez csak természetes hölgyem.- nevette el magát. Felém nyujtotta a kezét, megfogtam és összelulcsoltuk őket.
 Elindultunk a lift felé. Beszálltunk, és csatlakoztak a többiek is. 

 Mikor felértünk a One Direction emeletére, bekopogtunk. Harry nyitott ajtót. 
 - De jó, hogy mind itt vagytok.- mondta majd. mindenkit egy öleléssel üdvözölt.
 Helyetfoglaltunk a hatalmasab kanapén, ahol már ott volt a OneDirection többi tagja.
 Beszélgettek, iszoggatak meg persze hülyültek. Kicsit kizárva éreztem magam, nem nagyon akarták észrevenni, hogy én is itt vagyok. Még Ashton is annyira jól érezte magát, hogy felsem tünt neki, mikor felálltam és egy random szobába bementem. Ledőltem az ágyra, majd a palafont kezdtem bámulni. 
 Eszembe jutott az első csokunk Ashtonnal. Az az érzés mikor vele vagyok, mikor a szemébe nézek. És akkor esett le, hogy ma vagyunk együtt egy hete. De mégis olyan, mintha ezer éve ismerném.

***

 Az ajtó egyszercsak kicsapodott, mire felkaptam a fejem.
 - Srácok megvan! - kiáltotta ki Harrry, mire felültem.- És az ágyámban fekszik.- tette hozzá perverz mosollyal.
 - Áljj le.- lökte félre Ashton, majd elém állt. Felnéztem rá és mosolyogtam.
 - Mi az? - türtem el a szemembelogó tincset.- Úgy éreztem zavarok ezért eljöttem.- tettem hozzá. Ashton egy apró mosollyal megrázta a fejét, és mondta, hogy megyünk sétálni. 

 Egy közeli erdőbe mentünk, mert ott nincsenek rajongók. Most Ashton figyelt rám, végig fogta a kezem.
 Egyszer csak elengedtem, mire oda kapta a fejét. Hátrálni kezdtem. 
 - Kapj el, ha tutsz. - nyujtoggatam felé a nyelvem, majd elkezdtem szaladni. Ash vilmgyors sebességgel futott felém, én meg síkítva menekültem előle. Egy fa körül futkosdtunk már percek óta, amit meguntam, és elfutotottam onnan is. Ashton jött utánam. Egyszer csak a kezét éreztem a derekamon, és már a földön is feküdtünk. Ash rajtam feküdt, és az arca pár centire volt az enyémtől.  Belenéztem gyönyörű szemeibe, és azok a percek mintha órákra megnyúltak volna. Ashton lassan megcsokólt.



2015. június 16., kedd

21. First date


Sziasztok! Ennyi kihagyás után, visszatértem!:) remélem tetszeni fog az új rész, elég rövid, de így éjjel négykor nem tudok hosszabbat írni:D ez elég unalmas lesz, de garantálom az új részek szuperek lesznek! X
 Jó olvasást, írjatok, ha tetszett❤️ 




- Liam, részeg vagy. Szerintem menj haza és holnap beszélünk.- mosolyogtam rá. Tudtam mit akar. Csak most állt össze a kép. De nem hagyhattam, hogy mind ezt Ashton előtt történjen.- Jó legyél.- ezzel hátat fordítottam neki, és Ashtonnal  vissza mentünk a klubba, majd a fő bejáraton át távoztunk.

Mikor kiléptünk Ashton megfogta a kezemet. A tekintetem Ashton arca, és az összekulcsolt kezünk között járt. Ashton megfogta az államat így muszáj volt a szemébe néznem. 
 - Azt hitted, hogy nem merlek felválalni ? - sugta mosolyogva, én pedig kínosan az ajkamba haraptam.
 - Valami olyasmi.- motyogtam. A fotosok egyfolytában kiabáltak, kérdezték, hogy ki vagyok. Ashton mindenki előtt megcsokólt.
 - Bocsi, holnap a címlapon leszel.- mondta kínosan.
 Beültünk a taxiba, amit Ashton hívott nekünk, majd elindultunk. A kocsiban végig a kezét szorongattam. Elmondtam neki, hogy szeretem. Reméltem, erre majd ő is azt nondja majd, hogy " én is szeretlek Jessica". De nem tette. Lehet azóta el is felejtette, hogy szerelmet vallottam neki. Most más, mint Davel. Érzem, hogy szeretem Ashtont. Mikor hozzá érék, rá gondolok... Érzem. Nagyon remélem, ő is így érez. A másik dolog, amin agyalatam, az Liam. Tudom, mit akar. Én hülye erre meg csak most jöttem rá. Nem tudom mit kezdjek ezzel a helyzettel.
 A töprengésem közepette, a taxi megállált. Ash kifizette és kiszálltunk a járműből. Indultunk a bejárat felé, mikor egyszer csak metorpantam. Úgy igazán most leszünk elöszőr kettesben mióta együtt vagyunk. Kettesben leszünk egy házban, este. Féltem. Mi van ha Ashtonnak már nem elég ha "csak" csokolózunk ( amit amúgy mindig megzaranak ) , mi van ha többet akar?...
 - Jössz? - nézett vissza.
 - Persze. - vágtam rá gyorsan, és bementem a házba. Bezárta magunk után az ajtót, majd levette a cipőjét. Megvárta míg én is leveszem, majd megragadta a kezem és a kanapéhoz vezetett. Leült és az ölébe huzott. 
 - Végre kettesben vagyunk, elhiszed? - kérdezte. - Lehet, most végre nem fognak megzavarni.- simogatta a combom.
 - Öhm figyuuuu...- pattantam ki az öléből. - Hát én elég fáradt vagyok ami azt illeti.- végre kettesben lehettünk volna, de féltem, hogy hátha többet akarna.
 - Jessica.- huzott vissza az ölébe.- Ne gondolj rögtön rosszra te huncut.- nevette el magat.- Ha attól félsz... Nyugi nem lesz semmi olyan. Tudom kínos téma, de jobb túl lenni ezen a beszélgetésen. 
 - Én csak nem akarom elsietni! -vágram rá.
 - Én sem.- mosolyodott el.
 - Akkor jó. - nem tudom elmondani mennyire megkönnyebbültem.
 - Jessica...
 - Igen? -néztem a szemébe.
 - Szeretlek.- hagyta el a szó a száját, bennem meg megállt az ütő, a gyomrom összeszükült és idiótán vigyorogtam.
 - Én is szeretlek.- mondtam. És teljesen komolyan gondoltam.
 - Oh és végre zavartalanul tudjuk ezt csinálni.- vigyorodott el, aztán lassan a számhoz hajolt, és óvatosan megcsokólt, amiből később egyre vadabb csók csata alakult ki. Ashton a derekamat simogatta, én pedig Ashton imádni való hullámos fürtjeibe turtam. Lassan a nyelve is utat tört magának, én persze nem ellenkeztem.
 Egy fel óra elteltével abba hagytuk ezt a tevékenységet, és Ashton azt mondta csinál nekünk egy gyors vacsorát, hogy meglegyen az első igazi randink. 
 
 Így hát kimentünk a konyhába, és össze ütöttünk egy spagetitt. Szépen megterítettem, majd elfogyasztottuk a borzalmas spagettinket. Mindkettönk szerint valami nagyon rossz lett, de megettük. Minél többet vagyok vele, annál jobban érzem, hogy teljesen szerelmes vagyok belé.

 Elpakoltunk, majd felmentünk a közös szobánkba. Most nem szégyellösködtem, gyorsan levetköztem fehérneműre és felvettem Ashton egyik nagyobb pólóját és bebujtam az ágyba. Ashton pedig az ajtóból nézett.
 - Khm..- pirult el.- nem is tudtam, hogy nekem ennyire jó csajom van.- nevetett kinósan, lekapcsolta a lápmát, majd egy szál boxerben befeküdt mellém. A fejem a ráknál is vörösebb lett.
 Ő háton feküdt, én meg oldalt felé fordúlva, a hasára tettem a kezem. Egymást néztük szótlanul.
 - Tudod volt az a fogadás, amiben vesztettél.- vigyorodott el.- Nem tetted meg amit kérek, szóval most potolnod kell.- elröhogtem magam, majd megcsókóltam őt, hogy teljesítsem a fogadás rám eső részét.
 - Jó éjszakát szépségen.- mondta miután elhajoltam.
 - Jó éjszakát.- néztem gyönyörű szemét, majd egymást ölelve elaludtunk.






2015. április 20., hétfő

I'm back?!

Sziasztok!

Hát itt is jó rég jártam. Teljesen elhanyagoltam a blogom. Már azt se tudom miről szól pontosan. Elmondhatatlanul jól esett, mikor ma feljöttem, és láttam mennyi komment van, hogy mennyien szeretitek az irásom, és vártok vissza. 

Lenne hozzátok pár kérdésem. 
Először is, úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy folytatom ezt a sztorit, mert már szinte az egészet elfelejtettem, másrészt már nem vagyok az a nagy 5sos fan mint anno.
 De imádlak titeket, és szeretnék írni. Lehet új blogba kezdenék.

Szóval írjátok le, hogy mit szeretnétek olvasni, milyen szereplőkkel ( 5sos, normál emberekről, szerelmes sztoriról stb...). Ha azt szeretnétek hogy folytassam ( mert azért sok ötletem van még) vagy kezdjek egy újat akkor azt is írjátok le.

Imádlak titeket tényleg! Remélem van még olvasóm, kérlek írjatok!!! <3 

(És bocsi a hibákért de teloról írtam)❤️❤️


2014. augusztus 13., szerda

20. After Party


Sziasztok drága olvasóim!<3 Köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm, hogy ennyi idő után is itt vagytok nekem! Imádlak titeket<3 És úr isten köszönöm a 35 ezer (!!!!!!) oldal megjelenítést. Istenek vagytok. Rövid lett sorry    de ez egy "újraelkezdtemírniésezegybevezetőrészvagymi"/ De itt van <3
( bocsássatok meg a helyesírási hibák miatt)


After Party


 Ashton megfogta a kezem, Liam pedig rezzenéstelen arccal figyelte.
 - Gyere, beakarlak mutatni pár embernek... - mondta, és azokhoz a lányokhoz vezetett. Leült, és maga mellé húzott. 
 - Szóval, ő itt Harry nővére, Gemma, és a barátnői. - mutatott végig rajtuk.
 - Sziasztok...- köszöntem zavartan. Ash egy puszit nyomott az arcomra, mire a körülöttünk lévők úgy néztek rám, mint egy ufora. És ekkor lett elegem. Lehet Liamnek igaza van. Nem tartozom ebbe a világba, az emberek nem értik, hogy Ashton miért van egy ilyen egyszerű lánnyal, mint én... És én sem értem már.
 - Baj van? - nézett a szemembe Ashton.
 - Nem. Kimegyek kicsit... Melegem van. - álltam fel, és egy pillanat alatt elvesztem a tömegben. 
 Amint kilöktem az hatsó ajtót, megcsapott a hűvös levegő. A falnak dőlve lecsúsztam a földre, felhúztam a lábam, és átöleltem a karommal. Az ajtó kinyílt, és Ashton lépett ki mögüle.
 - Jess, még is mi van veled? -guggolt le elém.
 - Ezt én is kérdezhetném...- szaladt ki a számon.
 - Tessék? -ráncolta a szemöldökét.
 - Senki nem érti miért vagy velem.- sóhajtottam.- És már én sem. Nem értem mégis mit akarsz tőlem. Nem vagyok híres, se tehetséges, se szép...- Ashton idegesen felállt.
 - Nem érdekel, hogy nem vagy híres.- nézett melyen a szemembe.- Jess gyönyörű vagy, tehetséges és vicces.-mondta, mire elpirultam. Felém nyújtotta a kezet és segített felállni.
 - Öhm... Lehet igaza volt...-suttogtam halkan, úgy, hogy ő ne hallja meg. De sajnos meghallotta.
 - Mégis kinek? És miben? - kapta fel a fejét Ash.
 - Liamnek. - Ashton arcáról semmit sem lehetett leolvasni, csak fa pofával bámult.- Figyelj Ashton... Én...izé. Szeretlek.- túrtam a hajamba zavartan, mire Ash lefagyott. 
 -Jessica...- sóhajtott.- Ezt nem így és nem itt akartam elmondani, de..-fogta meg a kezem. Már ismét nyitotta a száját, mikor Liam és egy másik tag bunyózva ki rontottak az ajtón. Liam teljes erejéből a falnak lökte az embert, én pedig eltátottam a számat. Liam újból oda ment a vele egy korú fiúhoz, és ököllel az arcába ütött. Ijedten ugrottam arrébb, és próbáltam rájönni, hogy mi a franc történt.
 - Ha még egyszer a szádra mered venni, a fejed nem lesz a helyén!!!- kiabálta az arcába mi meg döbbenten néztük. A srácnak vérzett a szája és lila foltok voltak a szeme alatt.
 - Úristen.- amint ezt kimondtam Liam megfordult.
 - Oh sziasztok.- köszönt mintha semmi se történt volna.
 - Ez mi volt ember??- szólalt meg Ashton, a tag akit leütött mar el is futott. 
 - Semmi közöd. - nézett flegmán Ashtonra, majd rám pillantott. - Jól vagy? - mélyen a szemembe nézett, válaszul pedig csak egy aprót bolíntottam.
 - Jess menjünk haza, rendben? - állt mellém Ashton. Liam csalódottan mért végig minket. Ashton közel hajolt hozzám, lehunyta a szemét, és megcsókolt. Tudtam, hogy ezt most csak azért csinálta, mert Liam is itt volt. Mikor elhajolt, Liam ökölbe szorított kézzel bámulta a földet.
 - Akkor szia Liam. - szólt Ash. Oda léptem Liam elé.
 - Még beszélnünk kell. - mondtam úgy, hogy csak ő hallja, majd vissza mentem Ashhez.
 - Jess! - húzott vissza Liam. - Egy nagyon fontos dolgot kell elmondanom...- magával szembe fordított...




2014. április 21., hétfő

19. Anger

 Hey! Vissza tértem muhahaha (ördögi kacaj xD). Sajnálom, hogy hetekig nem voltam, utálom is magam érte. De most össze kaptam magam és megírtam a valaha volt legrövidebb részt!:D Hamarosan jön a kövi xx uoi: Imádlak titeket <3 annyira cuki dolgokat tudtok írni, hogy feldobjátok az egész hetemet <333

Düh


 Hitetlenkedve néztem Liam szemébe.
 - Tényleg nem veszed észre?- szólalt meg rekedtes hangon.
 - Ugyan mit?- néztem rá furán, mire Liam megrázta a fejét.
 - Hagyjuk.
 - Ne, ne hagyjuk. Ha már elkezdted akkor fejezd is be.- szórt szikrákat a szemem.
 - Csak idő kérdése és rájössz...-lökte el magát a faltól, majd kisétált a hátsó ajtón. 
 Nem tudom miért utált meg ennyire, nem hiszem, hogy bármi rosszat is tettem... 

A koncertnek vége lett. Tényleg imádom a srácokat, meg a zenéjüket is, de végig Liam járt a fejemben. Idegesen húzogattam a pulcsim ujját, miközben ezen gondolkoztam.
 - wáááááá!!!- rontottak be a fiúk az öltözőbe, mire összerezzentem.
 - Csá Jess.- állt elém Luke. - Jók voltunk? - kérdezte fülig érő mosollyal.
 - Aham... Nagyon jók voltatok. - főleg ha figyelemmel kísértem volna a koncertet.
 - Nem is néztél minket. - jelentette ki. Ahj, de utálom, hogy tudja mikor kamuzok. 
 - Ha tudod, hogy nem néztelek akkor minek kérdezted meg?
 - Csak. - mondta vigyorogva.
 - Értem. - nevettem el magam.
 - Na jó vigyázz. - lökte el előlem Ashton, Lukeot. - Szia.- nyomott egy puszit a számra.
 - Szia. - mosolyogtam. Ash leült mellém, és az ölébe húzott, mire egy pöppet elpirultam. Át karolta a csípőm és nem engedett el. 

 A fiúk kitombolták magukat, majd indultunk az after partyra. Kézen foga mentünk kifele, de amint kiléptünk, Ash elengedte a kezem, és előre ment. Csalódottan néztem ahogyan mit sem törődve velem beült a kocsiba. Utána kullogtam és én is beültem. Természetesen mellette foglaltam helyet, és amint bekötöttem magam, újból megfogta a kezem. Újra előtört belőlem az a gondolat, hogy Ashton nem mer felvállalni... Kerestem magamban a hibát. Találtam is jó sokat. De nem értem, elvileg azért vagyunk együtt mert szeret. Akkor a rossz tulajdonságaimat is szereti nem? Ugye? Remélem így van...
 Az összekulcsolt kezünket néztem, és most én húztam el a kezem, és ejtettem az ölembe. Éreztem magamon Ash pillantásait, de nem mertem rá nézni. Most legalább tudja milyen érzés volt... 

 A kocsi megállt egy zsúfolt klub bejárata előtt. Majd sorban mindenki kipattant a kocsiból. Ashton ment be leghamarabb, a többiek pedig, bevártak engem, mivel beakadt a cipőm a az egyik ülésbe.
 Egy cifra káromkodás után Luke segítette kihúzni a lábam.
 - Köszi.- mondtam. Az egészbe az a ciki, hogy vagy ötven fotós villogott az arcomba.
 - Jess minden rendben? - segített ki a kocsiból.
 - Persze. A cipőmnek sem lett semmi baja.- mosolyogtam.
 - Úgy értem... Veled és Ashtonnal.- mondta zavartan.
 - Jaaaa. Öhm... Nem tudom. Igen.
 - Akkor jó. Na gyere, menjünk be. - gyors léptekkel bementünk. Tudtam, hogy nagyon jól tudja, hogy valami nem stimmel. Nem csak velem, hanem Ashtonnal is, ő is észrevette,hogy Ash idegenek előtt úgy csinál mintha nem is ismerne...

 Amint beléptünk, megcsapott a tömény alkohol szaga. Calum egyből a pulthoz ment, és kért magának italt. A 1D tagokon kivűl, volt ott jó pár híresség, láttam egy-két színészt, pár ismertebb modellt, és a többi embert nem ismertem fel. Ashton egy boxban ült, pár lány társaságában. Természetesen rögtön féltékeny lettem.
 Hirtelen Liam lépett mellém, és ő is Ash irányába nézett.
 - Tessék. - nyomott a kezem egy pohár italt.
 - Kösz.- vettem el tőle, majd egyből megittam az egészet. Nem iszok, de most muszáj volt valamivel csillapítanom a dühömet, amit a féltékenység keltett bennem.
 - Tudod...- üvöltette túl a zenét Liam.-Pontosan erre gondoltam.
 - Mire?- fordultam felé, mire Ashtonra és arra a pár lányra mutatott.
 - Nem vagy a világa. Nem mer fel vállalni.
 - Mi az, hogy nem vagyok a világa??
 - Tudod, ő egy feltörekvő bandában van ami egyre híresebb és sikeresebb...- kezdte mire a szavába vágtam.
  - Szóval azt akarod mondani, hogy egy senki vagyok?- röhögtem el a magam.
 - Nem. Nem azt csak... Nem értem mit szeretsz benne. Hisz szégyell!
 -Liam...- ráztam meg a fejem.- Ehhez semmi közöd. Ash szeret!
 - Szeret? Honnan tudod? Mondta?- fokozta bennem a düht. Ashtonra néztem, és pont akkor pillantott ő is rám, majd felállt és mellém kullogott.
 - Sziasztok.- méregette Liamet.


2014. március 16., vasárnap

18. So changed

Hey! Rövid lett sorry  :s De ez egy gyors, össze csapott rész lett, mivel alig van időm a suli/tanulás miatt... Alig várom, hogy nyár legyen:D Jó olvasást pingvinkéim :3 love you all <3 (bocsi a helyesírási hibák miatt)

18. Annyira megváltozott


 Dion a farkát csóválva szaladgált. mire akaratlanul is elmosolyodtam. Ashton a nappaliba hívott mindenkit. Amint Calum belépett a tágas szobába és meglátta a kutyát visongva szaladt oda hozzá és simogatta agyon. Lassan mindenki ide jött. Az egyetlen aki rossz szemmel nézte a kutyát az Liam volt. Míg Luke a gumi labdát dobálta a kutyának, és Michael azzal szórakozott, hogy ő szaladt utána, Liam csak a falnak dőlve, keresztbe font kézzel nézett.
 Oda mentem hozzá, és kérdő pillantásokkal vetve rá, próbáltam rá jönni mi baja megint. Liam lehajtotta fejét és a cipőjét kezdte tanulmányozni.
 - Ez a te kutyád?- nézett fel rám egy pillanatra, majd újból a földre.
 - A mi kutyánk... Ashtonnal.- válaszoltam rögtön, mire Liam csak megfordult, és elment. Sóhajtva mentem vissza a többiekhez akik nagyon jól el voltak.

 Luke, Michael és Calum elvitték sétálni Diont (nem tudom, hogy minek ehhez három ember), így Ashtonnal az udvaron üldögéltünk és beszélgettünk.
 - Ma is lesz fellépésed szuper sztár?- vontam fel a szemöldököm mosolyogva.
 - Lesz. Majd este. De csak egy kisebb 5sos koncert lesz.- vigyorgott önelégülten.
 - Gondoltad volna, hogy valaha is ilyen híresek lesztek?
 - Nem. És anno nem is a hírnév miatt kezdtük, igaz nagyon sokan ismernek, de rajongóinkat a családunknak tekintjük.- mondta csukott szemmel a nap felé fordulva. Ez édes volt. Ahogyan néztem azt a jellegzetes mosolyát azonnal görcsbe rándult a gyomrom.

 A srácok vissza jöttek a kutyával, alkottak a konyhában (amit persze én takarítottam el utánuk), és készülődtek a koncertre. Liam is kidugta a fejét a szobájából és lejött.
 - Liam te is jössz?- kérdeztem mikor már mindenki elkészült, csak ő mászkált melegítő nadrágban.
 - Lehet majd benézek...- vakargatta az állát. Intettem egyet felé, majd a srácokat követve elindultam.

 Egy jó hangulatú kocsikázás után, megérkeztünk valami szórakozó helyre, ahol a srácok ma esti koncertje lesz. A szórakozó hely kongott az ürességtől, csak pár hangmérnők szaladgált  a színpad körül.
 - Képzeld egy csomó híresség is itt lesz.- lépett mellém hirtelen Mike, és tekintetéből simán ki lehetett olvasni, hogy fél.
 - Ne izgulj, nagyon jók lesztek. - őszintén szólva, én egy ember elé sem mernék kiállni, főleg úgy, hogy még énekelnem is kéne. Mike nagyot sóhajtott, és egy apró mosolyt eresztett az arcára, majd ment be hangolni a gitárját. 
 Leültem egy bár székre és onnan figyeltem őket.

 A szórakozó hely kezdett megtelni, így a színpad mögé mentem a srácokhoz.
 - Huu nagyon sokan vannak már.- támaszkodtam neki a falnak.
 - Kösz, most már még jobban félek.- meredt rám Calum.
 - A nagy Calum Hood fél?- húztam mosolyra a számat.
 - Dehogy fél.- húzta ki magát - Csak egy picit.-mondtta mire elnevettem magam.
 - Ha leesel a színpadról a sikoltozó rajongóid majd elkapnak.- húztam az agyát, mire mint csak a fejét rázva röhögött. Ashton jött ki az egyik ajtó mögül, kezében a dob ütőivel. Oda lépett mellém, és ő is a falnak támaszkodott. 
 - Niall és Harry már itt vannak.- közölte, mire rá pillantottam, és a fejemet a vállára hajtottam. 
 -  Magatokra hagylak, hogy kicsit turbékoljatok.- szólt Calum a szemöldökét húzogatva.
 - Milyen turbékolás??- jött be hirtelen Louis- Kevin is itt van?- nézett körbe.
 - Milyen Kevin?b-kérdeztem.
 - Louis kitömött galambja.- legyintett Calum, majd egy ajtó mögött el is tűnt. Aha, szóval Louisnak van egy kitömött galambja, akit Kevinnek hívnak. Ez így nekem picit sok.
 - Akkor itt van vagy nem?- nézett felváltva Ashtonra és rám, mire megráztam a fejem, jelezve, hogy nincs itt.- Ajj... Akkor mindegy. Sok sikert Ash.- lepacsiztak, majd Louis egy pillanat alatt eltűnt.
 - Annyira furák.- jelentettem ki mikor már biztos voltam benne, hogy ketten vagyunk.
 - Én így szeretem őket.- vonta meg a vállát Ash, majd elém állt, és vigyorogva közelebb hajolt.- A koncert után lesz egy After party. Eljössz?
 - Aham.-mosolyodtam el. Ash aprót mosolygott, majd lehunyta a szemeit és duzzadt ajkait az enyémre nyomta. Automatikusan átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamat fogta, két nagy kezével. Újból és újból megcsókolt, mire liba bőrös lettem (mármint jó értelemben).  A nyelve akaratlanul is utat tört magának. Hallottam, hogy mögülünk valaki köhögni kezdett, hogy felhívja magára a figyelmet, így abba hagytuk a cuppogást. Eddig mindig megzavartak minket.
 - Khhhm...- folytatta az a valaki mű köhögést, mire Ashton el hajolt tőlem, és megfordult. 
 - Oh, szia haver.- köszönt neki Ash, majd a válla fölött átnézve láttam, hogy Liam állt ott, és semleges tekintettel fürkészett minket.
 - De jó, hogy eljöttél.-mosolyogtam mellé sétálva.
 - A kutyátok az ágyamra piszkított.- mondta fintorogva, mire felröhögtem magam. Liam mélyen a szemembe nézett, és éreztem, hogy valamit mondani akar.
 - Öhm Baby...- fordult felém Ashton.- Mindjárt kezdünk, én lépek is.- nyomott egy puszit a számra.- Légy jó!- mondta és elszaladt a színpad irányába.

 Zavartan fordultam Liam felé, aki nem túl kedvesen méregetett.
 - Mi van már megint?-sóhajtottam.
 - Mi lenne?- kérdezett vissza, mire idegesen a hajamba túrtam.
 - Mostanában annyira furán viselkedsz, de nem tudom miért... Bennem megbízhatsz, szóval ha elakarod mondani...-bnem tudtam befejezni a mondatot, mert a szavamba vágott.
 - Majd pont neked fogom elmondani.- mondta, mire elkerekedett a szemem...

2014. január 26., vasárnap

17.Dion

 Sziasztok csibék:D! Nem tudom van-e még olvasóm, mivel ezer éve nem hoztam új részt, amit nagyon sajnálok is... De most nagyon kemény a  suli :c most is a holnapi kémia dogára kellene tanulnom... De itt az új rész, remélem tetszik <3
Utólag is, de nagyon boldog szülinapot az én kis Calum-omnak <3


Dion


Az anyák gyerekei kezét csak egy ideig fogják, de szívüket mindörökké. A gond ott kezdődik, hogy anyám sosem fogta a kezem, sosem volt mikor kellett volna, soha nem adott tanácsot. Ezért is áll a közel a szívemhez Liz. Ő mindig segített mindenben, bíztatott, és tanácsokat is adott nekem, ezerszer többet tud rólam mint a saját anyám. Már nagyon hiányzott. Leültem vele a kanapéra, és mindent elmeséltem neki az elmúlt évekről.
   Liz búcsúzkodni kezdett így könnyes búcsút vettem tőle, majd felmentem át öltözni mert még mindig a pizsimben mászkáltam.

 - Kop-Kop.-dugta be a fejét Liam.
 - Szia.-emeltem fel a fejem.-Mi járatban vagy erre felé?-vigyorogtam rá.
 - Úgy tudom jó hallgatóság vagy.-jött be.
 - Baj van? -hajtottam le a laptop tetejét.
 - Csak összezavarodtam.-hajtotta le a fejét, majd le ült mellém.
 - Mi miatt?- néztem a szemébe.
 - Fogalmam sincs csak... Olyan élni sincs hangulatom van ami miatt padlóra kerültem és nem tudok semmire se figyelni.- hadarta és a tekintete zavartságot sugárzott.
 - Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit.-tanácsoltam, és a kezemet a vállára tette. Liam óvatosan megölelt, és éreztem, hogy valamit kérdezni akar, de nem nagyon mer.- Ha bármit elakarsz mondani...-kezdtem de Liam megrázta a fejét, majd mindketten lementünk.

 Leültem Ash mellé a kanapéra, aki egy gyors puszit nyomott az arcomra.
 - Ha már mind itt vagytok...-szólalt meg Liam, és mindenki felé nézett.-Az van, hogy - vakarta meg az állát.- Hogy kirúgtak a hotelből.- bökte ki.
 - Mit csináltál?- kérdezte Calum már röhögve.
 - Azt mondták, hogy egy ember nem fér bele az étel szállító liftbe.-mondta huncut mosollyal.
 - Na és? -kérdezte Mikey.
 - Hazudtak, én bele fértem.- vigyorgott büszkén.-Szóval lehetne, hogy arra a pár hétre, míg itt vagyunk, ide költözhetnék? A kanapén is elalszom.-nézett könyörgően.
 - Liam, mivel Jess most itt lakik, elfoglalja a vendég szobát...-kezdte Luke.
 - De Jess úgy is Ashtonnal alszik, miért nem költöznek egy szobába? -kérdezte Calum. Nem nagyon szeretnék össze "költözni" vele, hisz még alig, hogy járni kezdtünk. Liam elég kedvetlen pofát vágott, majd újból könyörögni kezdett.
 - Én benne vagyok.-szólalt meg a mellettem ülő Ash, mire oda kaptam a fejem. Liamre néztem, aki cuki pofit vágott.
 - Felőlem.- dőltem hátra. Liam egy megkönnyebbült sóhajjal ült le a kanapéra.
 - Köszi srácok.- mosolygott önelégült arccal.- Elmegyek a cuccaimért.- mondta, felpattant, majd elment.

 A nagy kiabálás közepette, egy pöppet azt is lehetett hallani, hogy valaki csenget. A többiek nem zavartatták magukat, nyugodtan bömböltették a zenét, és videojátékoztak.
 Elmentem az ajtóhoz, majd jó nagyra tártam.
 -Szia Jess, ugye már kiköltöztél a szobából?- jött be, két óriási táskával és egy óriási vigyorral.
 - Nem, még nem...- csuktam be az ajtót.- De mi ez a jó kedv? Az előbb még tök rossz passzban voltál...- furcsálltam a hangulat változásait, mert most majd kicsattant az örömtől.
 - Mi az, nem lehet jó kedvem?- vonta össze a szemöldökét, és hideg tekintettel fürkészett.
 - Nem, dehogy.- felszaladtam a szobámba, a ruháimat bele szórtam a bőröndjeimbe, majd átvittem őket Ashtonhoz.

 A nappaliban egy csomó ruha a földön hevert, össze tört poharak szilánkjai voltak a szőnyegen, és a falon ketchup foltok voltak. A rumlit kikerülve kerestem meg a többieket, akik az udvaron sütkéreztek.
 - Mi a franc történt a nappaliban?- néztem rajtuk végig mérgese, és az új "lakón" állapodott meg a pillantásom.
 - Csak a szokásos.- legyintett Liam, majd újra a nap felé emelte a tekintetét.
 - Értem...- sóhajtottam egyet, majd leültem Ashton napozó ágyának a szélére. Ash levette a napszemüvegét, és vigyorogva figyelt.
 - Mi az?- néztem rá én is mosolyogva. Ashton megrázta a fejét, majd adott egy csókot. Abban a pillanatban Liam felállt, és morogva bement.
 - Mi baja?- kérdezte tőlem Luke.
 - Én tudjam? Tök fura mostanában.- Liam után mentem. A konyhában volt és a pultnak támaszkodva kortyolgatott valamit. Elé álltam és összefont karral néztem.- Mi van veled?
 - Mi lenne?- kérdezett vissza.
 - Szerinted? Tök fura vagy. Mi ez a nagy hangulat ingadozás? Mert ha nem vagy terhes nem tudok rá más magyarázatot adni...-nevettem el magam, de Liam komor tekintettel nézett.
 - Hagyj békén.- ez volt a végszó, ugyan is Liam elsietett. Nagyot sóhajtottam.

 Összepakoltam a nappaliban, ugyanis ezt senki se csinálta volna meg, majd a kanapéra ledőlve pihentem.
 - Áááááá! -rohant be sikítva Calum a nappaliba, csurom víz volt.
 - Mi bajod? -méregettem nevetve, majd a szeme körüli apró rácok elárulták, hogy nagyon jól szórakozik.
 - A srácok vizipisztollyal kergetnek.- megrázta a vizes haját, majd leült mellém a kanapéra.- Beszéltél Liammel? Azóta ki se jött a szobájából...- a szeméből aggódás áradt.
 - Próbáltam. - Calum fel állt majd kiment az udvarra, mentem utána. Leültem a fűbe, és a rohangáló fiúkat néztem.

 - Van egy meglepim.-ült le mellém hirtelen Ashton. A napszemüvege miatt nem tudtam a gyönyörű szemébe nézni.
 -Nem szeretem a meglepiket. -zavartan tépdestem a fű szálakat.
 -Ez tetszeni fog, na gyere.- ragadta meg a karom, majd elkezdetett kifele húzni. Beültünk a kocsiba, majd indultunk is.

Fél óra múlva Ash lefékezett egy épület előtt, mire vigyorogva néztem rá. Kipattantam az anyós ülésről, és rögtön a kis állat bolt bejárata felé mentem. Ashton jött utánam, és miután beléptünk megragadta a karomat, és maga felé fordított.
 - Válasszunk egy aranyos kutyust és vigyük haza rendben?  -heves bólogatásba kezdtem, mire Ash elröhögte magát, és egy apró puszit nyomott a számra.

 Az üzletben dolgozó idős hölgy elvezetett minket a kutyák felé.
 - Bármelyiket is választják, egy nagyon szerencsés kutya lesz.- mondta a nő, majd el is viharzott.
 Végig néztük az összes baby kutyát, de ami nekem rögtön megtetszett az egy malamute kutyus volt.
 - Ahhoz mit szólsz? -mutattam a számomra legszimpatikusabb kutyára. A kutya rögtön oda jött hozzánk. Ash benyúlt hozzá és megsimogatta.
 - Nekem nagyon tetszik.- mosolygott és gügyögni kezdett a kutyának.
 - Akkor legyen ő?- kérdeztem izgatottan. Ashton fülig érő mosollyal bólintott. szóltunk a nőnek, hogy ezt a kutyát választjuk, és miután kitöltöttünk pár papírt, már vihettük is haza.

 Otthon izgatottan szálltam ki a kocsiból, majd megvártam míg Ashton hozza a kutyát, és bementünk.
 - Amúgy, ő fiú vagy lány?- néztem a kutyára.
 - Fiú. Mi legyen a neve? -bevittük a házba, az én fejemen pedig levakarhatatlan mosoly ült.
 - Válassz te. -bevittük a kutyust a nappaliba, aki nagy szemekkel nézett körbe.
 -Legyen... Öhmm...-gondolkozott Ashton.-Dion!-mondta ki, majd vigyorogva nézett rám.- A Dion tökéletes név lenne neki.-nézte a megszeppent kutyát.
 - Oké, akkor legyen Dion.- nagyon tetszik ez a név.- Akkor üdv itthon Dion.-hajoltam le hozzá.
  Ashton elment szólni a többieknek, hogy új "lakótársuk" lett. Remélem nem fognak haragudni, hogy a tudtuk nélkül vettünk egy kutyát.

2013. december 3., kedd

16.Sleep

Helló lányok! Unalmas rész lett bocsi :/ és tudom, csomó ideje nem volt új rész nagyon sajnálom :( de most jó olvasást <3 :)


 A színpad széléről néztem ahogyan dobol, hirtelen elöntött a büszkeség. Hihetetlen, hogy egy olyan srácnak tetszek mint Ashton. Mikor a Teenage Dream-et énekelték Ash oda pillantott rám. A lányok elolvadtak a négy fiútól, és ordibálva énekelték velük a dalt. Miután lenyomtak még három dalt, elköszöntek a közönségtől, majd lejöttek a színpadról. Egy csoportos ölelés után, Ashton oda jött hozzám.
 - Jók voltunk?
 - Nagyon.-mondtam és megöleltem. Az egész teste tiszta izzadt volt, de nem érdekelt.
 Mindannyian bementünk a backstage-be, ahol a 1D tagjai voltak pár rajongóval. Ashton amint meglátta őket elengedte a kezem. Furcsa, hogy amint valaki olyan van a társaságba akit nem ismerünk, Ash tök közömbös lesz velem. Duzzogva ültem le a kanapéra és onnan figyeltem ahogyan a 1D kimegy a színpadra. Ashton ült le mellém, mire egy puszit akartam neki adni, de ő nem hagyta. Pár rajongó még mindig ott volt, és feltűnően figyeltek minket. Keresztbe fontam a karom és magam elé meredtem. Ashton-nak nem esett le hogy, mi bajom van, de nem is erőltette meg magát, hogy ezt észre vegye. Más előtt miért ilyen??
 Egy órán át ültem a kanapén, és meg sem moccantan. A koncert véget ért így mindenki össze gyűlt a backstage-ben. A VIP jegyes rajongok már elmentek.
 - Valami baj van?- huppant le mellém Niall.
 - Nincs.-pillantottam rá. Nem akartam neki elmondani, hogy mi bajom, mert lehet hogy gyerekesnek tartana.
 - Szerintem már elég jól kiismertelek.-vizsgálta az arcomat Niall.-Ha elakarod mondni csak szólj.-állt fel. Ilyen kiismerhető lennék? A következő pillanatban pedig Ash guggolt le elém, és próbálta elkapni a tekintetemet, de mindig úgy fordítottam a fejem hogy ne tudjon bele nézni a szemeimbe.
 - Jessica.-mondta édes hangon Ashton. Most már muszáj volt felemelnem a fejem. A gyönyörű zöldes szemével az enyémbe nézett, és begöndörödött haját megigazította, hogy ne lógjon a szemébe.- Nem tudom mit csináltam de sajnálom, és egy hülye vagyok. Ne durcizz. - mondta a világ leges legszebb mosolyával. Abban a pillanatban minden haragom elszállt. -Na gyere, indulunk haza.- állt fel és felém nyújtotta a kezét.
 Amint kiértünk az épület elé megcsapott a hűvös nyári este hidege és vacogni kezdtem. Amint Ash ezt észre vette, levetette a dzsekijét, és oda nyújtotta felém. Vigyorogva fogadtam el, és vettem fel. Amint felvettem éreztem rajta Ash illatát, kicsit nagy volt rám, de nem zavart. Kézen fogva mentünk a kocsihoz, ahol már ott volt Luke és Michael.
 - Calum merre van?- kérdezte Ashton, miután beültünk.
 - Passz.-mondta Luke. Tíz perc várakozás után, Cal ide ért a kocsihoz.
 - Hol voltál?-kérdezte Michael.
 - Elhagytam a telóm és azt kerestem, aztán kiderült hogy a hátsó zsebemben volt.- mondta kínosan.
 - Tipikus Calum.-mondtam nevetve.
 A sofőr beindította a kocsit és elindultunk. A srácok nem voltak túl fáradtak, egész úton énekelgettek.
 -Jess, te tudsz énekelni?-kérdezte Michael, míg a többiek továbbra is a rádióval együtt üvöltöttek egy dalt.
 -Nem, szörnyű hangom van.-mondtam. Ez így igaz semmi hangom sincs.
 A következő dal ami felcsendült a kocsi rádiójában az Jason Derulo-tól volt a Talk Dirty. A fiúk összenézve kezdtek el rá "táncolni". Nem bírtam ki, és én is bele énekeltem a dalba, így mindenki halhatta a "csodás" hangom.
 -Hé Jess, nem is olyan rossz.-röhögött Mike.
 -Akkor még nem hallottad mikor Justin Biebert énekel.-röhögött ki Luke.
 - Köszi Hemmings, én is szeretlek.-néztem Luke-ra, aki tovább röhögött. A kocsi megállt a ház előtt, mi meg egymás után kiszállva mentünk be.
- Jó éjt Bob.-kiabálta a sofőrnek Michael. Na már az ő nevét is tudtom. A házba lépve én egyből a szobába mente, össze szedtem a pizsimet, majd a fürdőbe vettem az irányt, lezuhanyoztam, és hajat szárítottam, majd felvettem a kedvenc snoppy-s pizsimet.
 Éppen fogat mostam mikor kopogtattak az ajtón mire azt kiabáltam hogy "gyere". Ashton dugta be a fejét, majd be is jött. Elvette a fogkeféjét a polcról, majd ő is neki állt fogat mosni. Miután ezt befejeztem egy puszit nyomtam Ash arcára és bementem a szobámba. Nem sokkal később Ashton jött be és ült le az ágy szélére.
 - Jössz aludni?-kérdezte. Nem egészen értettem a kérdését.
 - Itt fekszem az ágyban.-mondtam értetlenül.
 - Úgy értem nem akarsz velem aludni?-húzta mosolyra ajkait.
 -De, persze.-túrtam zavartan a hajamba. Ashton rá kulcsolta az ujjait az enyémre, és így mentünk át a szomszéd szobába. 
 - Csak óvatosan.- mondta Luke röhögve, mikor látta hogy Ash szobája felé tartunk. Ashton felmutatta a középső ujját Luke felé, majd bementünk a szobába. Kicsit félek, tudom hogy csak aludni fogunk, de csupán egy napja vagyunk együtt, és én nem akarom elsietni a dolgokat.
 Ash az ágya felé ment, és mielőtt lefeküdt volna levette a nadrágját (nem szégyenlős) és át cserélte a pólóját. Ott álltam az ajtóban lesütött szemmel, miközben Ashton már befeküdt az ágyba.
 - Jössz?-veregette meg a mellette lévő üres helyet. Zavartan mentem oda és bújtam be mellé. Az oldalamra feküdtem és hagytam hogy, Ash átöleljen. A karjaiban lenni mindent megért. Éreztem a jellegzetes illatát, a teste melegét meg a szívverését. Ashton egy puszit nyomott az arcomra, majd még szorosabban magához húzott. Nem láttam az arcát de tudtam hogy mosolyog. Nagyon boldog vagyok.
 Olyan hihetetlen ez az egész. Ashton és én. Az életben nem gondoltam volna. Mikor legelőször láttam már akkor megfogott. De most itt fekszem a karjaiban és az aranyos szuszogását hallgatom. Az élet tele van meglepetésekkel, és van az úgy hogy soha nem hitt dolgok (például hogy elmegyek Luke-hoz L.A.-be aztán össze jövök a legjobb haverjával) történnek velünk.
 Nem tudtam aludni. Csak Ashton járt a fejemben. 
 A nagy kezével kezdtem el játszani. Éreztem hogy elkezd mocorogni.
 - Ébren vagy?-kérdeztem suttogva.
 - Már igen.-suttogta vissza. Szembe fordultam vele, így az éjjeli lámpa fényében alig kirajzolódott Szemeit fürkésztem. -Nem tudsz aludni?-kérdezte.
 - Nem nagyon.-válaszoltam.
 - Én sem.-mondta Ash. -Éhes vagyok.-szólalt meg, és így én belegondoltam, hogy jó lenne valamit enni.
 - Akkor menjünk enni.-fürkésztem a szemeit.
 - Hajnali egykor?-kérdezte rá pillantva a karórájára. Megvontam a vállam és felálltam. Ashton követte a példám, és kikászálódott az ágyból, majd lementünk a konyhába.
 - Mit akarsz enni?-kérdeztem kinyitva a hűtőt.
 - Nem tudom, mi van?-állt mögém és nézni kezdte a hűtő szekrény tartalmát.-Együnk szendvicset. -mondta, és kivette a szendvicsekhez való dolgokat. Leültünk az asztalhoz, és neki álltunk elkészíteni. Miután megcsináltuk, meg is ettük. Segítettem el pakolni a magunk után hagyott disznó ólat, majd lábujjhegyen vissza mentünk a szobába. Bebújtam Ashton mellé, és lassan próbáltam elaludni, az álom manók pedig  sikeresen álomba szenderítettek.

Arra keltem hogy az ágy fel-le mozog. Ijedten ültem fel, és láttam hogy Calum ugrál (?) rajta.
 - Mi a fenét művelsz?- kérdeztem kicsit bunkón. Cal nem válaszolt, csak tovább ugrált. Ránéztem a mellettem alvó Ashton-ra és automatikusan elmosolyodtam.
 - Mi van már megint?-nyitotta ki a szemét Ash. Mikor meglátta hogy, Calum ugrál az ágyon felé dobott egy kis párnát, remélve hogy befejezi.
 - Végre felkelt a szerelmes pár.-vigyorgott Calum, majd befejezte az ugrálást, és befeküdt közénk. Ashton és én furán néztünk rá, de Calum nem moccant onnan.-Már tizenegy óra.-mondta.- És vendégünk van.-tette hozzá.
 - Ki?-kérdeztem kíváncsian.
 - Lent van a nappaliban.-válaszolt Cal majd kimászott az ágyból, és kiment a szobából.
 - Megnézem ki az.-mondtam Ashton-nak, és mikor felállni készültem ő vissza húzott és egy csókot nyomott a számra. Amiből hosszú forró csokolózás alakult ki.
 - Most már mehetünk.- szállt ki az ágyból ő is.
 Kézen fogva mentünk le nappaliba, és mikor megláttam hogy, ki ül a kanapén, mosolyra húzódott a szám.
 - Liz!- szóltam neki vidáman. Felemelte a fejét és rám pillantott.
 - Szia Jessica!- állt fel és oda jött hozzám és egy hosszú ölelést adott. Liz, Luke anyukája.-Régen láttalak.-engedett el.- Milyen gyönyörű lány lettél.-nézett végig rajtam.
 - Köszönöm.-pirultam el. Mindig is szerettem Liz-t, nagyon sok időt töltöttem vele régebben. Ahogy elnéztem mindenki szereti Luke anyukáját, mert mindenki nagyon nagy örömmel fogadta.

2013. november 25., hétfő

15.Best day ever

 Hát ez lett a Best rész :D Remélem nektek is tetszik :3 És bocsánat, hogy későn hoztam :( de most jó olvasást manók! x


Soha életemben nem szerettem a horror filmeket. Ha meg látok egy picike kis pókot már akkor úgy sikítozok, mint egy őrült. 
 Mikor megtudtam, hogy a film igaz történet alapján készült teljesen kiakadtam és még jobban félni kezdtem.
 Felhúztam a lábam majd a karommal átöleltem, és így néztem tovább a filmet. Egy ijesztőbb jelenetnél szorosan oda bújtam Ashton mellé, aki az egyik karjával átölelte a vállam. Aranyosan a szemembe nézett, és egy megnyugtató mosollyal ajándékozott meg, ami következettében az összes félelmem elszállt. Már nem is a filmre figyeltem, csak a mellettem lévő Ashton-on járt az agyam. Annyira aranyos, hogy átölelt. 
 - Nekem elég volt. -szóltam halkan.-Fel megyek.- mondtam, majd felálltam. Nem a film miatt, inkább csak zavarban voltam Ashton mellett.
 - Egyedül félni fogsz. -mondta Luke.-Jönnek majd a szellemek meg a démonok.-mondta komoly arccal. Nos, kissé meg ijedtem.
 - Felmegyek veled, én már úgy is láttam.- mondta Ashton, majd ő is felállt és együtt felmentünk a szobámba. Leültünk az ágyra néma csendben.
 - Ma fel fogtok lépni?-törtem meg a kínos csendet.
 - Igen.-mondta.- Hétkor.-tette hozzá. Rá néztem a kar órámra, négy óra  van. 
 Fogalmam sincs mi van köztem és Ash között. Elvileg miattam szakított Barbie-val. Akkor léphetne már valamit
 Ash egyszer csak felállt, és a laptopomhoz sétált megállt előtte, majd valamit pötyögni kezdett rajta. Mosolyogva néztem mit csinál. Egyszer csak megszólalt egy dal. Nem ismertem. Később egy ismerős hang szólalt meg, már tudtam hogy ez egy One Direction dal. Ashton oda állt elém és fel kért táncolni. Nevetve nyújtottam oda a kezem. Ashton a hatalmas kezeit a derekamra tette, én meg a karommal körbe fontam a nyakát. A dal gyönyörű volt, a szövege meg... Nem tudom miért pont ezt a dalt választotta, de a szövege valamit megérintett bennem és libabőrös lett az egész testem. Ash végig a szemembe nézett, mire a lábaim újból elkezdtek remegni, a gyomrom pedig össze szorult, és egy hang se jött ki a torkomon. A refrémnél már levegőt sem mertem menni. 
 A dal végén Ash elengedte a derekam, majd velem szembe állt. Közelebb jött, és megcsókolt. Azt éreztem, hogy csak ketten vagyunk a világon. Egyszercsak elhajolt.
 - Ezt így gondolod?- kérdeztem meghatottan, és vissza emlékeztem a dal szövegére.
"Truly, madly, deeply I am
Foolishly, completely falling
And somehow you kicked all my walls in
So baby say you'll always keep me
Truly, madly, crazy, deeply in love with you
In love with you"

 - Teljes mértékben.- mondta zavartan.-Jessica...-szólalt meg.
 - Igen?-kérdeztem.
 - Megpróbáljuk?-kérdezte. Pontosan tudtam, hogy mire gondol. Apró mosolyra húztam a számat, és bólogatni kezdtem, hang nem akart kijönni a torkomból. Ashton szeme felragyogott, majd a derekamat megragadva újra megcsókolt. Ez a csók más volt, sokkal több érzés volt benne ( és nyál). Akkor most már hivatalosan is együtt vagyunk?
 - Gyönyörű dal volt.-mondtam mosolyogva.
 - Nehéz volt olyan dalt találni ami össze foglalja mit is érzek.-mondta a világ legaranyosabb mosolyával
 Most én hajoltam oda Ashton-hoz, és öleltem meg. Mélyen beszívtam finom illatát, és nem akartam elengedni. Éreztem a szív verését, és hogy egyre gyorsabban ver.
 -A többieknek mikor mondjuk el?-kérdezte, miközben egymást öleltük.
 -Nem érdekelnek a többiek.-mondtam halkan és lehunytam a szemem. Nagyon boldog voltam. Ashton és én leültünk az ágyra, hogy átbeszéljük a dolgokat. 
 - Már régóta többet éreztem, mint barátság.- hagyta el ajkait a mondat. Mosolyogva az ujjaimmal kezdtem el játszani. Mélyen a szemébe néztem, és tudtam, hogy igazat mond. 
 - Akkor mi most...-kezdtem el mondatot, de befejezni nem tudtam.
 - Igen.-mondta ki határozottan. Mosolyra húztam a számat majd Ash oda hajolt hozzám és egy puszit nyomott a számra.  Újból libabőrös lettem, de most nem a daltól, hanem Ashton miatt. A hideg is kirázott (jó értelemben). Miután Ashton elhajolt, az ujjait az enyémre kulcsolta.
 - Ashton, ma miért voltál olyan velem olyan...-kerestem a szavakat.
 - Bunkó?- kérdezte, mire egy aprót biccentettem.- Fogalmam sincs.-vonta meg vállát.- Talán azért mert nem vagyok tisztában az érzéseimmel... Féltem hogy nemet mondasz.-mondta komoly arccal. Csendben néztem ahogyan Ash feláll és körbe néz a szobában. Megállt az író asztal mellett, és a képeket kezdet nézegetni, amiket vagy ezer éve csináltam.-Ennyire szeretsz fotózni?-kérdezte.
 - Igen.-mondtam.
 - És ezzel is akarsz foglalkozni?- nézett át a tükörben a válla felett.
 - Nem hiszem, nem vagyok valami ügyes benne. -mondtam zavartan.
 - Viccelsz? Ezek nagyon jók.
 - Köszi.-pirultam el.- De igazából a szüleim nem akarják hogy fotós legyek.-mondtam szomorúan.
 - Miért?-lepődött meg.
 - Soha semmiben sem támogatnak.-vontam meg vállam.
 - Én mindenben támogatlak.- ült le mellém az ágyra Ash. Mosolyogva néztem rá, mire ő egy csókot nyomott a számra.- Lemegyünk?-kérdezte. Bólintottam, majd Ash a kezemet megfogva kisétált a szobámból.
 A nappaliba leérve a többi fiú még mindig a tévé képernyőjét bámulták, így Ash-el kézen fogva simán átmentünk a konyhába, anélkül hogy bárki is észre vett volna.
 A konyhában felültem a pultra  és onnan néztem ahogyan Ash sürög-forog.
 - Mi jót csinálsz?-kérdeztem tőle.
 - Kaját.-mondta. Mintha erre nem jöttem volna rá magamtól. Ash tíz perccel később az ölembe tett egy tányért amiben két pirítós volt.
 - Ehhez nagy tehetség kell.-röhögtem el magam.
 - Fogd be, és edd meg.-mondta röhögve és felült mellém a pultra és úgy ettük meg a fantasztikus kaját. Miután befejeztük elvettem Ashton-tól a tényért és elkezdtem elmosogatni. Ash mögém állva  átkarolt ezzel akadályozva hogy elmosogassak. Mosolyogva fordultam vele szembe, mire ő egyből megcsókolt. felületetett a pultra és így csókolóztunk tovább.
 Ajtó csapódást hallottunk, de Ash nem foglalkozva vele tovább csókolt. Természetesen a pulzusom lehetett vagy 200.
 - Ez meg mi??- hallottam egy meglepődött hangot. Ash azonnal elengedett, így tisztán láttam a nyitott szájjal álló Luke-ot. Nagyon döbbent volt és szóhoz se jutott. 
 - Khm.-köhögtem zavartan.
 - Ashton mit mondtam neked?-k érdezte Luke nem túl kedves hangszínnel. Ash nem válaszolt csak lesütött szemmel állt.-Azt hogy ne kezdj ki Jess-el!-mondta idegesen. Luke elindult Ashton felé, majd megállt előtte. Felemelte a kezét és már ütni készült mikor közéjük állva megragadtam Luke karját, ami a levegőben maradt.- Jess engedj el!-kiabált rám.
 - Mi bajod van?- kérdeztem meglepetten.- Majd nem megütötted a legjobb barátod.- mondtam mintha ő maga sem tudná hogy mit csinál.
 - Jessica, ide hívlak, hogy töltsd velünk a nyarat, mert ezer éve nem találkoztunk, és most itt smárolsz az egyik legjobb barátommal?- kérdezte mérgesen.
  - Ne kiabálj vele.-mondta nyugodt hangon Ashton.
  - Ash ezt ne te mond meg nekem!-szólt rá. A nagy kiabálásokra Cal és Mikey is kijöttek a konyhába. 
  - Mi törtét?-.kérdezte Calum.
  - Majd Jessica és Ashton elmeséli.-dőlt a pultnak Luke.
 -Luke mi a franc bajod van?-kérdeztem figyelmem kívül hagyva az előző mondatát.
 - Szerinted? Itt smárolsz a konyhába Ashton-nal, mégis mi bajom lenne?-kiabált megint. Calum és Michael döbbenten hallgatták a beszélgetést.
 - Na jó.-vettem egy mély levegőt-Te velem jössz.- mutattam Luke-ra és az alkarját megragadva kivonszoltam a nappaliba.-Hallgatlak.-néztem a szemébe.
 - Jessica.-hunyta le a szemeit erősen.- Te is tudod hogy olyan vagy nekem, mint a húgom. Most képzeld milyen érzés az, hogy most az egyik leges legjobb barátommal láttalak csókolózni, úgy, hogy nem is mondtad hogy bejön vagy ilyesmi...- nézte a földet.
 - Luke.-tettem a karom a vállára.-Miért akartad megütni?- kérdeztem kíváncsian.
 - Két nagyon közeli barátom is kamuzott arról, hogy érez valamit a másik iránt.-mondta. Szóval az a baja, hogy nem mondtam neki, hogy Ash nagyon-nagyon is tetszik nekem?
 - Figyelj Luke, tudom, hogy neked ez most tényleg baromi rosszul esett, de mégis hogy mondtam volna el neked ha én se tudtam biztosra?-kérdeztem lebigyesztett szájjal.
 - Most már biztos vagy benne?-nézett a szemembe.
 - Igen.-mondtam. Luke nem szólt semmit csak megölelt. 
 - De ha járni fogtok, ugye én leszek az első aki tudni fog róla?-kérdezte. Erre nem nagyon tudtam mit mondani, még nem akartam neki elmondani.
 -Persze.-nyeltem nagyot. Ash kijött a konyhából, majd mindent megbeszéltek. A végén ők is kibékültek. Ash mellém állt és Luke előtt megfogta a kezem. Láttam hogy Luke meglepődött, és hogy leesik neki hogy mi is van.
 - Jeshton lesz a becenevetek.-mondta röhögve.- Gyertek ide.-nyújtotta ki a karját és megölelt bennünket.-Mióta jártok?-kérdezte. Ő volt az első aki megtudta, jó persze ez nem nagy titok.
 - Ömm.-nézett rám Ashton.
 - Alig fél órája.-mosolygott. Luke elküldött engem, hogy tudjanak Ashton-nal "fiús" dolgokról beszélgetni. Nem tudom, hogy a fiú jelző mit takar. Calum és Mikey is kimentek a nappaliba, engem meg újból ki zavartak. Kíváncsi vagyok miről beszélhettek.

 Vagy fél órája ülök a konyhába, arra várva, hogy a fiúk végre befejezzék a traccs partit.
 Ashton, Calum, Luke és Mikey röhögve jöttek be konyhába, és ültek le az asztalhoz.
 -Befejeztétek a kibeszélésem?-kérdeztem vigyorogva.
 - Ja, Ash mindent elmondott.-vigyorgott Calum is.
 - Minden alatt mit értesz?-vontam össze a szemöldökömet.
 -Az első csókotok, meg ilyesmi.-legyintett. Mosolyogva ráztam meg fejem, majd felálltam és oda sétáltam Ashton-hoz, aki a székben ült és egy puszit nyomtam az arcára, mire ő bele húzott az ölébe. Röhögve nyomott egy puszit a számra, mire a többiek "huuu"-zni kezdtek.
 - Ne előttünk, kíméljétek a szingliket.-vihogott Luke. 
 Fel akartam állni Ash öléből, de ő mindig vissza húzott. Gyönyörű szemeibe néztem és mondtam neki hogy egy óra múlva fellépésük.
 - Jaj tényleg.-mondta.- De most nincs kedvem.-mondta legyintve.
 -Több ezer ember előtt szerepelni?-kérdeztem nevetve.
 - Nem.-mosolyodott el.- Távol lenni tőled.-nézett a szemembe.
 - Ash, tíz méterre leszek tőled.-mosolyogtam.
 -Jól van na.-állt föl, mire én kiestem az öléből. Nevetve nyújtotta oda nekem a kezét, és segített felállni. Ujjait az enyémre kulcsolta, majd a táskámat fel kapva, kimentünk a kocsihoz. Ők ott fognak átöltözni, nekem meg mindegy mi van rajtam.
 A kocsiban Ash mellé ültem leghátra, a többiek pedig elénk. Cal szólt a sofőrnek, hogy indulhat, aki eleget tett a kérésnek és elindult. Amúgy ez a sofőr egész nap itt ült a kocsiban? Mert ha igen akkor ez nagyon ijesztő.
 Röpke negyed óra alatt meg is állt a hatalmas stadion előtt. A tegnapi koncert is itt volt, szóval már ismerem a helyet. Lányok százai álltak a stadion előtt, és sikítozva várták kedvencünket. A kocsiból kiszállva Ashton megpróbálta megfogni a kezem, de nem hagytam. A több száz lány előtt nem mertem, de amint beléptünk megfogtam Ashton puha kezét. A backstage-be lépve már ott voltak a 1D-s fiúk. Aki elsőként észre vette hogy fogjuk egymás kezét Ashtonnal az természetesen Niall volt, aki vigyorogva lépett mellénk.
 - Naaa...?-nézett felváltva rám és Ash-re. Ashton rám nézett én meg fülig el pirultam.
 - Mi az?- kérdezte Ash mint aki nem érti mi van.
 - Az hogy fogjátok egymás kezét.-mondta Niall kajául mosolyogva.
 - Ja mást is csináltunk már.-vigyorgott Ash. A kis perverz.
 - Jól van.-röhögött Niall is. Ashton elengedte a kezem és oda ment a többiekhez, de előtt egy puszit nyomott a homlokomra. Miután messzebb ment Niall rögtön kérdőn nézett rám.
 - Nem is örülsz?-kérdeztem tetetett felháborodással.
 - De hogy nem, nagyon is örülök.-ölelt meg. Az ölelést viszonoztam, majd oda mentem Calum-hoz aki a kanapén ült.
 - Nem tudom mit csináltál Ashtonnal, de valami eszméletlen boldog.-ütött játékosan a vállamba Cal.
 - Én már csak ilyen vagyok.-vontam meg nevetve a vállam.
 - És szerény is.-tette hozzá Calum röhögve.- De most komolyra fordítva a szót.-nézett a szemembe.- Ha szakítotok kit kell megvernem? Téged vagy őt?
 - Már azt hittem valami komolyat fogsz kérdezni.- sóhajtottam, majd hátra dőltem. Calum csak röhögött és állandóan hülyeségeket kérdezett, mint például: ki fogom-e mosni a ruháit, mert ha igen az övét is mossam ki...
 - Nem a cselédje vagyok hanem a barátnője.-világosítottam fel. 
 - Kinek vagy a barátnője?-ült le mellém Harry
 - Ashton-nak.-válaszolt helyettem Calum.
 - Ashton-nak?-kérdezte vissza Harry mintha nem hallotta volna jól.
 - Aham.-mondtam piros arccal. Harry gratulált nekünk, majd ment átöltözni.-Cal  te is menj szerintem készülődni.
 - Igen is.-állt fel majd átment az öltözőbe. Egyedül maradtam a nagy helységben. Unalmában elővettem a telefonom és felmentem Twitter-re. Egy csomó üzenetet jött, a 5sos rajongóktól, a legtöbben arról kérdeztek hogy én ki is vagyok, honnan ismerem őket és ilyesmi. Amennyire csak tudtam válaszoltam. Persze azt, hogy velem és Ashtonnal mi van azt senkinek se írtam meg.
 Lefényképeztem az üres backstage-et és feltettem Twitter-re azzal a szöveggel hogy "egyedül hagytak". Egy csomóan írtak rá választ de én csak Ashton válaszát olvastam "@JessicaW mindjárt ott leszek x". Ez milyen aranyos már?! Ashton nem hazudott, két perccel később vissza jött hozzám. Mosolyogva ült le mellém.
 - Hiányoztam?- kérdezte vigyorogva.
 - Nagyon.-mondtam cinikusan. Ashton oda hajolt hozzám és egy hosszú csókot adott. Paul jött be és nem zavartatva magát közölte hogy Ashton most azonnal menjen a színpadra. Elkísértem a színpad széléig, és én onnan néztem őket. Egy gyors csókot nyomott a számra majd felment a színpadra A közönség felsikított, Ashton beült a dobok mögé, köszöntötte a nézőket és elkezdett dobolni. Csak úgy néztem ahogyan villámgyorsan dobol, valami elképesztő ügyes.

2013. november 20., szerda

14. Lift

Hey! Boldog születés napot az én kis manómnak <3 Boldogat Michael :D Tudom nagyon későn hoztam az új részt de semmi időm nem volt sorry :( de most itt van jó olvasást :3



 A szívem ezerrel vert. Hallottam ahogy a bejárati ajtó lassan kinyílik. Továbbra is a tévé felé szegeztem a tekintetem, de már nem nagyon figyeltem rá. Ashton a nappalin át, kiment a konyhába. Még csak rám se nézett, Calum felállt mellőle és kiment Ashton után. Halkan álltam fel és lopakodtam oda a konyha ajtóhoz, majd a fülemet az ajtóra tapasztva hallgatózni kezdtem. Tudom nem valami szép dolog, de kíváncsi vagyok.
 - Minden rendben haver ?-hallottam Calum aggódó hangját az ajtón keresztül. Ashton vagy nem válaszolt vagy nem hallottam mit mond. - Na, mi baj van?-kérdezte meg újból Calum. Megint nem jött rá válasz. Halk lépteket hallottam, mire vissza futottam a kanapéhoz. Ashton lépett ki a konyhából, majd megint rám sem nézve felment a lépcsőn. Nem értem, valami rosszat csináltam?
 Amint Ash felért a lépcső tetejére utána mentem.
 - Ashton !-kiabáltam utána mire megfordult és rideg tekintettel nézett rá. Az önbizalmam abban a pillanatban elszállt. Hirtelen nem tudtam mit kérdezzek tőle, csak lesütött szemmel álltam.
 - Igen?-kérdezte. Így még soha nem beszélt velem, sőt eddig szerintem senkivel se. Ahhoz képest hogy délután még megakart csókolni, most elég furán viselkedik. Nem láttam az arcán azt az édes mosolyt.
 - Minden rendben?- kérdeztem félénken, majd a zavartan a hajamba túrtam.
 - Persze, minden a legnagyobb rendben.- mondta lenéző tekintettel.-Ennyi? -kérdezte gúnyosan. A szemöldökömet felvonva néztem rá. Ashton megfordult és a szobájába lépve hangosan becsapta az ajtót maga után.
 Az ajtó előtt álltam vagy öt percig, majd én is bementem a szobámba. Felvettem a pizsim majd az ágyba ugorva (megpróbáltam) aludni.

 Az eső kopogására keltem. Lassan nyitottam ki a szemem, de amint eszembe jutott a tegnap este történtek, kipattantak a szemeim.
 A snoppy-s mamuszomba lépve lementem a nappaliba ami üres volt, bementem a konyhába ahol egy cetli várt a hűtőn. "Elkellet mennünk próbára, dél körül jövünk. Puszi: Michael.". Nos, most van tíz óra. Két óra múlva jönnek vissza. A cetlit férre dobva nyitottam ki a hűtő ajtót, majd kivettem belőle a nutellát, és megkentem vele egy szelet kenyeret.
 A szuper reggelim után felmentem a szobámba átöltözni. Ma kicsit hűvösebb van, így ezeket vettem fel :
Az egyik könyvet levettem az éjjeli szekrényemről majd lemenetem. A tervem az volt, hogy kiülök a kertbe és majd olvasok, de még mindig esett az eső, így a kanapén végig feküdve kezdtem el olvasni a Büszkeség és balítéletet. Már vagy négyszer kiolvastam, de számomra megunhatatlan egy könyv.

 Az ajtó csapódására eszméltem fel. Megjöttek. Mit sem törődve velük tovább olvastam a könyvet.
 - Szia Jess.- jött be mosolyogva Luke.
 - Szia.-köszöntem vissza a könyvből felnézve.- Milyen volt a próba?-kérdeztem, majd felültem.
 - Klassz, de tíz perc múlva interjút kell adnunk.- mondta izgatottan.
 - Megint itt hagytok?-csuktam össze a könyvemet.
 - De hogy is.-rázta meg a fejét.- Jössz velünk. A többiek a kocsiban várnak, na gyere.-állt fel mosolyogva. Nagyon hiperaktív volt. 
 Felkaptam a táskámat, bele tettem a könyvet, majd kimentünk a ház elé. A többiek tényleg a kocsiban vártak. Luke beszállt leghátra Ashton és Calum mellé, én meg Michael mellett foglaltam helyet.
 - Sziasztok.-köszöntem vidáman. Ashton kivételével mindenki vissza köszönt, még a sofőr is. 
 -Hagyjad, tegnap szakítottak Barbie-val, elég zaklatott...-súgta a fülembe Mikey. Szóval szakítottak. Akkor miért rám haragszik? A szivem összeszorult. Szószerint fáj, ahogyan velem viselkedik.
 A sofőr elindult. Az út csendben telt és tizenöt perc alatt ott is voltunk, természetesen elkéstünk.
 Az autó egy hatalmas üveg épület előtt állt meg. A fiúk mind kiszálltak majd az épület bejárata felé vették az irányt. Én utánunk futva mentem be az épületbe.
 - Jó napot.- köszönt a recepciós nő.-Önök a 5 seconds of summer?- kérdezte a nő mire a fiúk bólogatni kezdtek.-Remek már vártuk önöket. A 225-ös terembe lesz az interjú, a lift balra van.-mondta nő és már is egy másik ügyféllel kezdett beszélgetni. A Liftben csak heten férnek el, de rajtunk kívül voltak benne négyen. Luke, Calum és Michael azonnal beszálltak, így nekem és Ashton-nak nem volt hely.
 -Fent találkozunk.- vigyorgott Calum. Zavartan Ash felé pillantottam. Nem nézett rám, csak a lift hívó gombját nyomkodta. 
 A lift megérkezett. Ashton, egy pizza futár, egy harminc év körüli férfi, és én szálltunk be a liftbe. Rögtön benyomtam a kettes számú gombot, ami annyit jelentett, hogy a másodikra megyünk. Ashton mellett állva néztem ki a fejemből mikor a lift egyszer csak megállt és villany kialudt. Automatikusan felsikítottam. Ijedten néztem körbe, senki se tudta mi történt. A lift vész gombját benyomta, az amúgy tök fiatal pizza futár, majd hadarva magyarázni kezdett bele, hogy mi is történt.
 - Nyugalom, megnézzük mi a gond.- mondta válaszul a "vész gombban lévő férfi". Mindenki kapásból elővette a mobilját. Én Luke számát tárcsáztam és amint felvette, elmeséltem neki a történteket. Nos nem nyugtatott meg, csak simán kiröhögött, hogy milyen szerencsétlen vagyok. Idegesen tettem zsebre a telefonomat.
 - Ez nem lehet igaz.-ültem le a földre idegesen. 
 - Nyugi, legalább van pizza.-ült le a pizzát szállító fiú. Óvatos mosolyra húztam a számat. A pizza futár egy viszonylag magas, nem túl izmos, de annál inkább helyesebb 20 év körüli fiú volt. 
 Ashton szorosan mellém ült le, amit először furcsálltam, mivel egész nap bunkó volt velem.
 - Ashton, szerintem most lesz időd elmondani, hogy mi mi volt tegnap.-mondtam halkan. Ashton rám nézett, majd válaszra nyitotta a száját, majd meggondolta magát, és látványosan agyalni kezdett. Az arcát alig láttam, kevés volt a beszürödő fény.
 - Tegnap ugyebár haza vittem Barbiet.-kezdte mesélni, de még véletlenül se nézett a szemembe, vagy rám.- Nála voltak a szülei. Az anyja most látott először, és az apja pedig a rendező volt, akit már elég jól ismerek. Meghívtak vacsorára...-nézett maga elé mereven.- Nem mondhattam nemet. Megvacsoráztunk, majd Barbiet férre hívtam beszélni. Amint a szemébe néztem meghasadt a szívem, mert azt hitte, hogy szeretem. Nehezen, de elmondtam neki, hogy mi a helyzet.-mondta, majd fájdalmasan lehunyta a szemét.
 -És aztán? -kérdeztem vissza fojtott lélegzettel.
 - Pofon vágott. Az apja meg kidobott.-mondta azzal az unott tekintettel, amit ma egész nap az arcán viselt. Megértően a vállára tettem a kezem amit egyből lelökött. Még mindig nem tudom pontosan mi baja. 
 - És emiatt haragszol rám?-kérdeztem már idegesen. Ash nem válaszolt csak elfordult és elővette a zene lejátszóját és a fül hallgatót betett a fülébe és örült hangosan zenét kezdett hallgatni, még én is hallottam, hogy éppen melyik számot hallhatja.
 - Kérsz egy szelet pizzát?- kérdezte a pizza futár. Nem válaszoltam csak oda ültem mellé és elvettem egy szelet peppronis pizzát.
 - Köszi.- mosolyogtam rá kedvesen.
 Vagy másfél órája ülünk a telefonunk által megvilágított liftben , mikor egyszer csak elindult lift. Megkönnyebbült mosollyal álltam fel, ahogyan a többiek is. A lift megállt a másodikon, én meg aki már vagy ezer éve be lenne zárva, úgy rohantam ki belőle. Mögöttem Ashton jött búskomoran. Bementünk a 225-ös terembe ahol már nagyban folyt az interjú. A fiúk röhögve "üdvözöltek" minket, majd Ashton helyet foglalt és folytatodott az interjú.

Az interjút hamar lezavarták. A lépcsőn mentünk le (kizárt volt hogy még egyszer bele szálljak a liftbe), majd kimentünk az épületből, szakadt az eső, ezért az épület széléhez huzodtunk, és vártuk, hogy ide érjen a kocsi. De kocsi nem jött. Cal felhívta sofőrt, aki mint kiderült egy hatalmas dugó közepén áll. Közös megegyezés alapján, taxit hívtunk. A taxi negyed óra alatt ide ért, majd Michael, Calum, Like és Ashton a kocsi felé szaladt. Én meg ott maradtam az épület szélénél állva, nem férünk be mind a taxiba.
 -Jess, gyere már.-kiabált oda nekem Cal.
 -Nem férünk el.-ráztam meg a fejem.-Hívok másik taxit.-mondtam. A taxi ajtaja becsukódott, majd elindult. Azonban tíz méter után megállt. Ashton kiszállt a járműből és felém futott.
 - Megyek veled. -mondta komoran.-Nehogy eltévedj vagy ilyesmi.-tette hozzá. Gúnyos mosolyt húztam a számra, és nem szóltam semmit.
 A taxi megjött és Ashton és én beszálltunk hátra, Ash elmondta címet, majd indultunk is. Az út felénél ránéztem Ash-re aki éppen telefonozott.
 - Most elmondod mi bajod?- kérdeztem idegesen. Ashton rám pillantott, majd zsebre vágta a telefonját.
 - Hogy mi bajom.- röhögte el magát. Kérdőn néztem rá mire folytatta.- Nem te vagy az egyetlen aki nem tudja.-nézett a szemembe, ma először. A gyomromba pillangók költöztek be. A taxi leparkolt, Ash meg rögtön kiszállt
 - Állj már meg.-szóltam utána, majd én is kiszálltam. Hátra nézett, ott álltam a szakadó eső kellős közepén, ő meg a bejárati ajtó előtt. Nem érdekelt, hogy szétázom, hogy megfázhatok, és hogy szörnyen nézhetek ki. Ashton oda jött hozzám, pontosan elém állt.
 - Igen? -nézett gyönyörű zöld szemeivel az enyémbe.
 - Barbie-val végleg vége?- kérdeztem vissza fojtott hagon. Ash bólogatott. A tekintete az enyémet fürkészte, majd egyszer csak közelebb lépett, és ajkait az enyémre tapasztarra. Meglepett amit tett de persze viszonoztam a csókját. Ashton a kezét a derekamra tette, és közelebb húzott, mire belemosolyodtam a csókunkba. Nagyon romantikus volt a szakadó esőben csókolózni. Ash újból és újból megcsókolt és nem engedett el. A világ megfordult velem és alig álltam a lábamon. A csókunkat a taxis zavarta meg aki dudálni kezdett hogy fizessük ki. Ashton elhajolt tőlem és kifizette a taxist, majd a kezemet megragadva ujjait az enyémre kulcsolta és úgy mentünk be a házba. A nappali bejárata előtt rámosolyogtam Ashton-ra és elengedtem a kezét. Éreztem hogy rosszul esett neki a mozdulat így egy apró puszit nyomtam a szájára. Nem tudom, hogy most mi van. Járunk vagy nem? 

A nappaliba belépve a srácok fogadtak akik nagyban valami horror filmet néztek. A függönyök be voltak húzva, a lámpák meg le voltak kapcsolva. Amint felkapcsoltam a villanyt, a kanapén ülő fiúk összerezzentek, és nem túl kedves jelzőkkel illettek.
 Nem rajongók a horror filmekét, de a többiek rávettek, hogy nézzem velük, így leültem a kanapé szélére Ashton mellé, és úgy kezdtem el nézni a Parajelenségek 3-at. Már az első kép kockánál féltem.

2013. november 12., kedd

13.Don't like...

Hi Guys! Köszönöm a komikat imádom őket olvasni <3 Most nem pofázok, jó olvasást x (: #sorryhogyrövidlett




 A kis öltözőben úgy más fél órát töltöttem. Magabiztosan felálltam, megfésültem kocós hajam, majd egy lemondó grimasszal el fordultam és megpróbáltam vissza menni a többiekhez.
 Tizenöt  perc alatt, de vissza értem (megint eltévedtem). Már mindenki ott volt, ami azt jelenti hogy vége a koncertnek. Senki nem vette észre hogy ott állók az ajtóban. Mindenki vigyorogva beszélt a másikkal. Olyan érzésem volt, hogyha most eltűnnék, senki nem venné észre. Vagy negyed órája állok az ajtóban, mire Niall észre vesz és oda jön hozzám. Nem szólt semmit csak Ashton-rá és arra a lányra nézett.
 - Sajnálom.-tette a kezét a vállamra.
 - Ugyan, mit sajnálsz?-kérdeztem gúnyosan.- Azt hogy megint átcsesztek? Mert azt én is.- hajtottam le a fejem és a cipőm orrát kezdtem el vizsgálni.
 - Beszélj vele.- mondta Niall, majd hátat fordított és vissza ment a kanapéhoz. Követtem a példáját, én is oda mentem, és leültem közvetlen Calum mellé. A másik oldalamon az a lány volt.
 - Te ki vagy? -kérdezte a mellettem ülő lány. Nem túl kedvesen kérdezte, inkább olyan nyávogó, lekicsinylő hangon. Szivesen rávágtam volna, hogy " a csaj akivel a pasid megcsalt".
 - Jessica.-erőltetem mosolyt az arcomra.- Na és te?- kérdeztem vissza.
 - Barbie.-mondta. -Ashton barátnője.-vigyorodott el büszkén. Nyeltem egy nagyot, majd megkérdeztem.hogy mióta vannak együtt.- Két hete.-mosolygott, majd egy újabb adag szájfényt kent magára. Az előtt jöhettek össze mielőtt találkoztunk.
 - Ti miről beszélgettek?- jött oda Ash sápadt arccal.
 - Rólad kérdezősködött.- mondta Barbie.
 - És mond, Barbie, nem félsz hogy esetleg megcsal? Úgy értem annyi lány van körülötte. -kérdeztem a szőkeséget.
 - Ash cica nem olyan mint a többi fiú.-mondta nyávogó, irritáló hangján, majd "szerelmes" pillantásokat váltottak. Ashton elnézést kért Barbie-tól, majd megragadta a karom és arrébb húzott.
 - Mit művelsz?-kérdezte.
 - Nyugi Ash cica nem szólok semmit.-mondtam Barbie nyávogó hangját utánozva.- Egyébként... A csajt sajnálom, azt hiszi, hogy te hűséges vagy hozzá.-néztem a szemébe, és a gyomrom rögtön össze szorult. Meg a szivem is.
 - Nem tudsz te semmit se.- rázta meg a fejét lemondóan.
 - Akkor mond el mit nem tudok.- dőltem neki a falnak.- Hallgatlak.-néztem rá kérdőn. Ashton lenézett a földre majd vissza a szemembe.  
 - Barbie iránt nem érzek semmit.-mondta bennem meg akadt valami. Akkor irántam talán érez?
 -Akkor kihasználód?- kérdeztem nagyot nyelve, és nem mertem a szemébe nézni.
 - Inkább ő használ ki engem.- sóhajtott, majd megfordult.
 - Bővebben?- kérdeztem utána kiabálva. Ash megfordult és miközben rám nézett és hátra felé lépkedett.
 - Gyere utánam, de ne feltűnően. -mondta halkan. Megvártam míg kilép az ajtón majd utána mentem. A színpad felé vette az irányt. A közönség sorai már üresek voltak.
 Ash a színpad közepén megállt, majd megvárta hogy oda érjék hozzá.
 - Itt vagyok, akkor mond. -néztem rá hűvösen. Ashton nem válaszolt csak még közelebb lépett. - Na mondjad már.-néztem gyönyörű szemeibe.
 - Nem rég jelent meg az új videó klipünk.- mondta. Fogalmam sincs hogy jön ez ide.-És Barbie a rendező lánya.-aha, kezd össze állni a kép. - És megkért jönnek össze vele egy kis ideig.
 - De miért?-értetlenkedtem.
 - A videoklip miatt. Csak így vállalta, a többiek nem tudnak róla...-mondta megbánt tekintettel.
 - Értem.-szóltam hosszas csend után.-Ez nem volt ok arra hogy megcsald.-tettem hozzá.
 - Jessica, nem szeretem őt, sőt, semmilyen vonzalom sincs köztünk.-mondta, majd lenézett a kezemre és megfogta.- Nem úgy mint köztünk.-nézett vissza a szemembe. Elmosolyodtam, ahogyan Ashton is. Mélyen bele néztem csillogó szemeibe és majdnem biztos voltam benne, hogy nem hazudik.
Ash megragadta a derekam és maga felé húzott, és megpróbált megcsókolni.
 - Ashton..-mondtam, túlságosan is közel volt.- Neked még barátnőd van. Nem érdekel, hogy mit érzel iránta... Nem csalhatod meg. -mondtam ki. Legszívesebben persze megcsókoltam volna, de tudom milyen ha megcsalnak, és nem valami kellemes érzés.
 - Szakítani fogok Barbie-val. -mondta, majd újból megpróbált megcsókolni de zavartan elfordítottam a fejem így csak egy arcra puszi lett.- Ugye megvársz?-kérdezte.
 - Nem Ashton, majd mindjárt keresek magamnak egy másik fiút...-mondtam cinikusan. Ashton elröhögte magát majd megölelt. Természetesen vissza öleltem, és beszívtam finom illatát. Nem tudom, hogy valaha összejövünk-e, azt sem tudom hogy szerelmes vagyok-e belé, de egy folytában rá gondolok, mikor meglátom a lábaim remegni kezdenek, és bár nagy szám van, előtte van hogy, megszólalni sem merek. Nem biztos, hogy ez a szerelem, de ha ez akkor eddig nagyon is tetszik. Ashton elengedett, mosolyogva a szemembe nézett (mire pillangók kezdtek repdesni a hasamban) , és a kezemet megragadva vissza vitt a többiekhez.
 Az ajtó előtt elengedte a kezem, majd bementünk. Barbie rögtön oda ment Ash-hez és rinyálni kezdett hogy hol volt, közben lenéző tekintettel méregetett.
 Mindenki leült a kanapékra és a fotelekbe és úgy beszélgettünk.
 - Mond Luke -nézett Niall Luke-ra.- Mit szólnál ahhoz, ha a két legjobb barátod össze jönne? -kérdezte. Majdnem kiköptem a vizem, amit éppen ittam. Niall óvatos, biztató mosollyal nézett rám.
 - Fura lenne ha Ashton és Calum járnának, vagy Calum és Michael, vagy Michael és Ashton..-gondolkozott és mindenki nagy nevetésbe tört ki.
 - Nem úgy értem.-vigyorgott Niall.- Az egyik legjobb fiú és legjobb lány barátod.-tudtam hogy Niall rám és Ashtonra gondol, de ezt más nem nagyon tudja.
 - Nem tudom, fura lenne.- mondta, majd megvonta a vállát.- De miért kérdezed?-nézett Luke Niall-re.
 - Csak úgy.- legyintett. Még vagy fél óráig beszélgettünk, de Barbie megint rinyált, hogy fáradt így mindenki elindult haza. Beszálltam a fekete kocsiba és vártam hogy a többiek is ide érjenek.
 - Ez meg miért jön?- kérdezte a kocsi ajtaja előtt megállva Barbie. Ezt én is kérdezhetném. Ashton mikor szakít vele? Vagy fog-e vele szakítani? Egyre jobb kérdések.
 - Nyugi, ott lakik nálunk.-mondta Ashton. Barbie nehezen, de beszállt a kocsiba. Én leghátra ültem. Mellém Ashton ült mellé pedig Barbie. Ashtonnak biztosan nagyon kínos lehetett.
 A kocsi megállt a házunk előtt, de Ashton és Barbie nem szálltak ki.
   -Nem jössz? -kérdezte Luke, Ash-től.
 - Haza viszem Barbiet.-mondta.- Úgy is beszélnem kell vele...- mondta halkan, de így is tökéletesen hallottam.
 - Jó, de nem rosszalkodjatok, ha mégis védekezzetek.-"búcsúzott" Luke. Ashton beült a kormány mögé, majd el is indult. Egészen addig néztem a fekete kocsit míg el nem tűnt. Sötét volt, meg hideg is, így a lábamat kapkodva bementem a házba. Levettem a cipőmet, majd egy forró csokival leültem a tévé elé és spongya bobot kezdtem nézni. Nem nagyon tudtam a mesére figyelni, csak egy dolog járt a fejemben, nem nehéz kitalálni. Persze hogy Ashton járt a fejembe. Mit csinálnak most Barbieval? Szakít vele? Aztán eszembe jutott a forró csokunk.
 - Miért mosolyogsz ennyire?-kérdezte a mellém leülő Calum. Észre se vettem, hogy elmosolyodtam.
 - Csak úgy.-mondtam nagyot sóhajtva.
 - Mostanában furcsa vagy te lány.-méregetett Cal. Nem reagáltam rá semmit, csak tovább néztem a tévét.
A nappali ablakán látni lehetett ahogyan egy kocsi leparkol, és egy ember kiszáll belőle. Ashton megjött.