16.Sleep

Helló lányok! Unalmas rész lett bocsi :/ és tudom, csomó ideje nem volt új rész nagyon sajnálom :( de most jó olvasást <3 :)

 A színpad széléről néztem ahogyan dobol, hirtelen elöntött a büszkeség. Hihetetlen, hogy egy olyan srácnak tetszek mint Ashton. Mikor a Teenage Dream-et énekelték Ash oda pillantott rám. A lányok elolvadtak a négy fiútól, és ordibálva énekelték velük a dalt. Miután lenyomtak még három dalt, elköszöntek a közönségtől, majd lejöttek a színpadról. Egy csoportos ölelés után, Ashton oda jött hozzám.

 - Jók voltunk?

 - Nagyon.-mondtam és megöleltem. Az egész teste tiszta izzadt volt, de nem érdekelt.

 Mindannyian bementünk a backstage-be, ahol a 1D tagjai voltak pár rajongóval. Ashton amint meglátta őket elengedte a kezem. Furcsa, hogy amint valaki olyan van a társaságba akit nem ismerünk, Ash tök közömbös lesz velem. Duzzogva ültem le a kanapéra és onnan figyeltem ahogyan a 1D kimegy a színpadra. Ashton ült le mellém, mire egy puszit akartam neki adni, de ő nem hagyta. Pár rajongó még mindig ott volt, és feltűnően figyeltek minket. Keresztbe fontam a karom és magam elé meredtem. Ashton-nak nem esett le hogy, mi bajom van, de nem is erőltette meg magát, hogy ezt észre vegye. Más előtt miért ilyen??

 Egy órán át ültem a kanapén, és meg sem moccantan. A koncert véget ért így mindenki össze gyűlt a backstage-ben. A VIP jegyes rajongok már elmentek.
 - Valami baj van?- huppant le mellém Niall.
 - Nincs.-pillantottam rá. Nem akartam neki elmondani, hogy mi bajom, mert lehet hogy gyerekesnek tartana.
 - Szerintem már elég jól kiismertelek.-vizsgálta az arcomat Niall.-Ha elakarod mondni csak szólj.-állt fel. Ilyen kiismerhető lennék? A következő pillanatban pedig Ash guggolt le elém, és próbálta elkapni a tekintetemet, de mindig úgy fordítottam a fejem hogy ne tudjon bele nézni a szemeimbe.
 - Jessica.-mondta édes hangon Ashton. Most már muszáj volt felemelnem a fejem. A gyönyörű zöldes szemével az enyémbe nézett, és begöndörödött haját megigazította, hogy ne lógjon a szemébe.- Nem tudom mit csináltam de sajnálom, és egy hülye vagyok. Ne durcizz. - mondta a világ leges legszebb mosolyával. Abban a pillanatban minden haragom elszállt. -Na gyere, indulunk haza.- állt fel és felém nyújtotta a kezét.
 Amint kiértünk az épület elé megcsapott a hűvös nyári este hidege és vacogni kezdtem. Amint Ash ezt észre vette, levetette a dzsekijét, és oda nyújtotta felém. Vigyorogva fogadtam el, és vettem fel. Amint felvettem éreztem rajta Ash illatát, kicsit nagy volt rám, de nem zavart. Kézen fogva mentünk a kocsihoz, ahol már ott volt Luke és Michael.
 - Calum merre van?- kérdezte Ashton, miután beültünk.
 - Passz.-mondta Luke. Tíz perc várakozás után, Cal ide ért a kocsihoz.
 - Hol voltál?-kérdezte Michael.
 - Elhagytam a telóm és azt kerestem, aztán kiderült hogy a hátsó zsebemben volt.- mondta kínosan.
 - Tipikus Calum.-mondtam nevetve.
 A sofőr beindította a kocsit és elindultunk. A srácok nem voltak túl fáradtak, egész úton énekelgettek.
 -Jess, te tudsz énekelni?-kérdezte Michael, míg a többiek továbbra is a rádióval együtt üvöltöttek egy dalt.
 -Nem, szörnyű hangom van.-mondtam. Ez így igaz semmi hangom sincs.
 A következő dal ami felcsendült a kocsi rádiójában az Jason Derulo-tól volt a Talk Dirty. A fiúk összenézve kezdtek el rá "táncolni". Nem bírtam ki, és én is bele énekeltem a dalba, így mindenki halhatta a "csodás" hangom.
 -Hé Jess, nem is olyan rossz.-röhögött Mike.
 -Akkor még nem hallottad mikor Justin Biebert énekel.-röhögött ki Luke.
 - Köszi Hemmings, én is szeretlek.-néztem Luke-ra, aki tovább röhögött. A kocsi megállt a ház előtt, mi meg egymás után kiszállva mentünk be.
- Jó éjt Bob.-kiabálta a sofőrnek Michael. Na már az ő nevét is tudtom. A házba lépve én egyből a szobába mente, össze szedtem a pizsimet, majd a fürdőbe vettem az irányt, lezuhanyoztam, és hajat szárítottam, majd felvettem a kedvenc snoppy-s pizsimet.
 Éppen fogat mostam mikor kopogtattak az ajtón mire azt kiabáltam hogy "gyere". Ashton dugta be a fejét, majd be is jött. Elvette a fogkeféjét a polcról, majd ő is neki állt fogat mosni. Miután ezt befejeztem egy puszit nyomtam Ash arcára és bementem a szobámba. Nem sokkal később Ashton jött be és ült le az ágy szélére.
 - Jössz aludni?-kérdezte. Nem egészen értettem a kérdését.

 - Itt fekszem az ágyban.-mondtam értetlenül.

 - Úgy értem nem akarsz velem aludni?-húzta mosolyra ajkait.

 -De, persze.-túrtam zavartan a hajamba. Ashton rá kulcsolta az ujjait az enyémre, és így mentünk át a szomszéd szobába. 

 - Csak óvatosan.- mondta Luke röhögve, mikor látta hogy Ash szobája felé tartunk. Ashton felmutatta a középső ujját Luke felé, majd bementünk a szobába. Kicsit félek, tudom hogy csak aludni fogunk, de csupán egy napja vagyunk együtt, és én nem akarom elsietni a dolgokat.

 Ash az ágya felé ment, és mielőtt lefeküdt volna levette a nadrágját (nem szégyenlős) és át cserélte a pólóját. Ott álltam az ajtóban lesütött szemmel, miközben Ashton már befeküdt az ágyba.

 - Jössz?-veregette meg a mellette lévő üres helyet. Zavartan mentem oda és bújtam be mellé. Az oldalamra feküdtem és hagytam hogy, Ash átöleljen. A karjaiban lenni mindent megért. Éreztem a jellegzetes illatát, a teste melegét meg a szívverését. Ashton egy puszit nyomott az arcomra, majd még szorosabban magához húzott. Nem láttam az arcát de tudtam hogy mosolyog. Nagyon boldog vagyok.

 Olyan hihetetlen ez az egész. Ashton és én. Az életben nem gondoltam volna. Mikor legelőször láttam már akkor megfogott. De most itt fekszem a karjaiban és az aranyos szuszogását hallgatom. Az élet tele van meglepetésekkel, és van az úgy hogy soha nem hitt dolgok (például hogy elmegyek Luke-hoz L.A.-be aztán össze jövök a legjobb haverjával) történnek velünk.

 Nem tudtam aludni. Csak Ashton járt a fejemben. 

 A nagy kezével kezdtem el játszani. Éreztem hogy elkezd mocorogni.

 - Ébren vagy?-kérdeztem suttogva.

 - Már igen.-suttogta vissza. Szembe fordultam vele, így az éjjeli lámpa fényében alig kirajzolódott Szemeit fürkésztem. -Nem tudsz aludni?-kérdezte.

 - Nem nagyon.-válaszoltam.

 - Én sem.-mondta Ash. -Éhes vagyok.-szólalt meg, és így én belegondoltam, hogy jó lenne valamit enni.

 - Akkor menjünk enni.-fürkésztem a szemeit.

 - Hajnali egykor?-kérdezte rá pillantva a karórájára. Megvontam a vállam és felálltam. Ashton követte a példám, és kikászálódott az ágyból, majd lementünk a konyhába.

 - Mit akarsz enni?-kérdeztem kinyitva a hűtőt.

 - Nem tudom, mi van?-állt mögém és nézni kezdte a hűtő szekrény tartalmát.-Együnk szendvicset. -mondta, és kivette a szendvicsekhez való dolgokat. Leültünk az asztalhoz, és neki álltunk elkészíteni. Miután megcsináltuk, meg is ettük. Segítettem el pakolni a magunk után hagyott disznó ólat, majd lábujjhegyen vissza mentünk a szobába. Bebújtam Ashton mellé, és lassan próbáltam elaludni, az álom manók pedig  sikeresen álomba szenderítettek.

Arra keltem hogy az ágy fel-le mozog. Ijedten ültem fel, és láttam hogy Calum ugrál (?) rajta.

 - Mi a fenét művelsz?- kérdeztem kicsit bunkón. Cal nem válaszolt, csak tovább ugrált. Ránéztem a mellettem alvó Ashton-ra és automatikusan elmosolyodtam.

 - Mi van már megint?-nyitotta ki a szemét Ash. Mikor meglátta hogy, Calum ugrál az ágyon felé dobott egy kis párnát, remélve hogy befejezi.

 - Végre felkelt a szerelmes pár.-vigyorgott Calum, majd befejezte az ugrálást, és befeküdt közénk. Ashton és én furán néztünk rá, de Calum nem moccant onnan.-Már tizenegy óra.-mondta.- És vendégünk van.-tette hozzá.
 - Ki?-kérdeztem kíváncsian.
 - Lent van a nappaliban.-válaszolt Cal majd kimászott az ágyból, és kiment a szobából.
 - Megnézem ki az.-mondtam Ashton-nak, és mikor felállni készültem ő vissza húzott és egy csókot nyomott a számra. Amiből hosszú forró csokolózás alakult ki.
 - Most már mehetünk.- szállt ki az ágyból ő is.
 Kézen fogva mentünk le nappaliba, és mikor megláttam hogy, ki ül a kanapén, mosolyra húzódott a szám.
 - Liz!- szóltam neki vidáman. Felemelte a fejét és rám pillantott.
 - Szia Jessica!- állt fel és oda jött hozzám és egy hosszú ölelést adott. Liz, Luke anyukája.-Régen láttalak.-engedett el.- Milyen gyönyörű lány lettél.-nézett végig rajtam.
 - Köszönöm.-pirultam el. Mindig is szerettem Liz-t, nagyon sok időt töltöttem vele régebben. Ahogy elnéztem mindenki szereti Luke anyukáját, mert mindenki nagyon nagy örömmel fogadta.

15.Best day ever

 Hát ez lett a Best rész :D Remélem nektek is tetszik :3 És bocsánat, hogy későn hoztam :( de most jó olvasást manók! x

Soha életemben nem szerettem a horror filmeket. Ha meg látok egy picike kis pókot már akkor úgy sikítozok, mint egy őrült. 

 Mikor megtudtam, hogy a film igaz történet alapján készült teljesen kiakadtam és még jobban félni kezdtem.

 Felhúztam a lábam majd a karommal átöleltem, és így néztem tovább a filmet. Egy ijesztőbb jelenetnél szorosan oda bújtam Ashton mellé, aki az egyik karjával átölelte a vállam. Aranyosan a szemembe nézett, és egy megnyugtató mosollyal ajándékozott meg, ami következettében az összes félelmem elszállt. Már nem is a filmre figyeltem, csak a mellettem lévő Ashton-on járt az agyam. Annyira aranyos, hogy átölelt. 

 - Nekem elég volt. -szóltam halkan.-Fel megyek.- mondtam, majd felálltam. Nem a film miatt, inkább csak zavarban voltam Ashton mellett.

 - Egyedül félni fogsz. -mondta Luke.-Jönnek majd a szellemek meg a démonok.-mondta komoly arccal. Nos, kissé meg ijedtem.

 - Felmegyek veled, én már úgy is láttam.- mondta Ashton, majd ő is felállt és együtt felmentünk a szobámba. Leültünk az ágyra néma csendben.

 - Ma fel fogtok lépni?-törtem meg a kínos csendet.

 - Igen.-mondta.- Hétkor.-tette hozzá. Rá néztem a kar órámra, négy óra  van. 

 Fogalmam sincs mi van köztem és Ash között. Elvileg miattam szakított Barbie-val. Akkor léphetne már valamit

 Ash egyszer csak felállt, és a laptopomhoz sétált megállt előtte, majd valamit pötyögni kezdett rajta. Mosolyogva néztem mit csinál. Egyszer csak megszólalt egy dal. Nem ismertem. Később egy ismerős hang szólalt meg, már tudtam hogy ez egy One Direction dal. Ashton oda állt elém és fel kért táncolni. Nevetve nyújtottam oda a kezem. Ashton a hatalmas kezeit a derekamra tette, én meg a karommal körbe fontam a nyakát. A dal gyönyörű volt, a szövege meg... Nem tudom miért pont ezt a dalt választotta, de a szövege valamit megérintett bennem és libabőrös lett az egész testem. Ash végig a szemembe nézett, mire a lábaim újból elkezdtek remegni, a gyomrom pedig össze szorult, és egy hang se jött ki a torkomon. A refrémnél már levegőt sem mertem menni. 

 A dal végén Ash elengedte a derekam, majd velem szembe állt. Közelebb jött, és megcsókolt. Azt éreztem, hogy csak ketten vagyunk a világon. Egyszercsak elhajolt.
 - Ezt így gondolod?- kérdeztem meghatottan, és vissza emlékeztem a dal szövegére.
"Truly, madly, deeply I am
Foolishly, completely falling
And somehow you kicked all my walls in
So baby say you'll always keep me
Truly, madly, crazy, deeply in love with you
In love with you"

 - Teljes mértékben.- mondta zavartan.-Jessica...-szólalt meg.

 - Igen?-kérdeztem.

 - Megpróbáljuk?-kérdezte. Pontosan tudtam, hogy mire gondol. Apró mosolyra húztam a számat, és bólogatni kezdtem, hang nem akart kijönni a torkomból. Ashton szeme felragyogott, majd a derekamat megragadva újra megcsókolt. Ez a csók más volt, sokkal több érzés volt benne ( és nyál). Akkor most már hivatalosan is együtt vagyunk?
 - Gyönyörű dal volt.-mondtam mosolyogva.
 - Nehéz volt olyan dalt találni ami össze foglalja mit is érzek.-mondta a világ legaranyosabb mosolyával

 Most én hajoltam oda Ashton-hoz, és öleltem meg. Mélyen beszívtam finom illatát, és nem akartam elengedni. Éreztem a szív verését, és hogy egyre gyorsabban ver.

 -A többieknek mikor mondjuk el?-kérdezte, miközben egymást öleltük.

 -Nem érdekelnek a többiek.-mondtam halkan és lehunytam a szemem. Nagyon boldog voltam. Ashton és én leültünk az ágyra, hogy átbeszéljük a dolgokat. 

 - Már régóta többet éreztem, mint barátság.- hagyta el ajkait a mondat. Mosolyogva az ujjaimmal kezdtem el játszani. Mélyen a szemébe néztem, és tudtam, hogy igazat mond. 
 - Akkor mi most...-kezdtem el mondatot, de befejezni nem tudtam.
 - Igen.-mondta ki határozottan. Mosolyra húztam a számat majd Ash oda hajolt hozzám és egy puszit nyomott a számra.  Újból libabőrös lettem, de most nem a daltól, hanem Ashton miatt. A hideg is kirázott (jó értelemben). Miután Ashton elhajolt, az ujjait az enyémre kulcsolta.
 - Ashton, ma miért voltál olyan velem olyan...-kerestem a szavakat.
 - Bunkó?- kérdezte, mire egy aprót biccentettem.- Fogalmam sincs.-vonta meg vállát.- Talán azért mert nem vagyok tisztában az érzéseimmel... Féltem hogy nemet mondasz.-mondta komoly arccal. Csendben néztem ahogyan Ash feláll és körbe néz a szobában. Megállt az író asztal mellett, és a képeket kezdet nézegetni, amiket vagy ezer éve csináltam.-Ennyire szeretsz fotózni?-kérdezte.
 - Igen.-mondtam.
 - És ezzel is akarsz foglalkozni?- nézett át a tükörben a válla felett.
 - Nem hiszem, nem vagyok valami ügyes benne. -mondtam zavartan.
 - Viccelsz? Ezek nagyon jók.
 - Köszi.-pirultam el.- De igazából a szüleim nem akarják hogy fotós legyek.-mondtam szomorúan.
 - Miért?-lepődött meg.
 - Soha semmiben sem támogatnak.-vontam meg vállam.
 - Én mindenben támogatlak.- ült le mellém az ágyra Ash. Mosolyogva néztem rá, mire ő egy csókot nyomott a számra.- Lemegyünk?-kérdezte. Bólintottam, majd Ash a kezemet megfogva kisétált a szobámból.
 A nappaliba leérve a többi fiú még mindig a tévé képernyőjét bámulták, így Ash-el kézen fogva simán átmentünk a konyhába, anélkül hogy bárki is észre vett volna.
 A konyhában felültem a pultra  és onnan néztem ahogyan Ash sürög-forog.
 - Mi jót csinálsz?-kérdeztem tőle.
 - Kaját.-mondta. Mintha erre nem jöttem volna rá magamtól. Ash tíz perccel később az ölembe tett egy tányért amiben két pirítós volt.
 - Ehhez nagy tehetség kell.-röhögtem el magam.
 - Fogd be, és edd meg.-mondta röhögve és felült mellém a pultra és úgy ettük meg a fantasztikus kaját. Miután befejeztük elvettem Ashton-tól a tényért és elkezdtem elmosogatni. Ash mögém állva  átkarolt ezzel akadályozva hogy elmosogassak. Mosolyogva fordultam vele szembe, mire ő egyből megcsókolt. felületetett a pultra és így csókolóztunk tovább.
 Ajtó csapódást hallottunk, de Ash nem foglalkozva vele tovább csókolt. Természetesen a pulzusom lehetett vagy 200.
 - Ez meg mi??- hallottam egy meglepődött hangot. Ash azonnal elengedett, így tisztán láttam a nyitott szájjal álló Luke-ot. Nagyon döbbent volt és szóhoz se jutott. 
 - Khm.-köhögtem zavartan.
 - Ashton mit mondtam neked?-k érdezte Luke nem túl kedves hangszínnel. Ash nem válaszolt csak lesütött szemmel állt.-Azt hogy ne kezdj ki Jess-el!-mondta idegesen. Luke elindult Ashton felé, majd megállt előtte. Felemelte a kezét és már ütni készült mikor közéjük állva megragadtam Luke karját, ami a levegőben maradt.- Jess engedj el!-kiabált rám.
 - Mi bajod van?- kérdeztem meglepetten.- Majd nem megütötted a legjobb barátod.- mondtam mintha ő maga sem tudná hogy mit csinál.
 - Jessica, ide hívlak, hogy töltsd velünk a nyarat, mert ezer éve nem találkoztunk, és most itt smárolsz az egyik legjobb barátommal?- kérdezte mérgesen.
  - Ne kiabálj vele.-mondta nyugodt hangon Ashton.
  - Ash ezt ne te mond meg nekem!-szólt rá. A nagy kiabálásokra Cal és Mikey is kijöttek a konyhába. 
  - Mi törtét?-.kérdezte Calum.
  - Majd Jessica és Ashton elmeséli.-dőlt a pultnak Luke.
 -Luke mi a franc bajod van?-kérdeztem figyelmem kívül hagyva az előző mondatát.
 - Szerinted? Itt smárolsz a konyhába Ashton-nal, mégis mi bajom lenne?-kiabált megint. Calum és Michael döbbenten hallgatták a beszélgetést.
 - Na jó.-vettem egy mély levegőt-Te velem jössz.- mutattam Luke-ra és az alkarját megragadva kivonszoltam a nappaliba.-Hallgatlak.-néztem a szemébe.
 - Jessica.-hunyta le a szemeit erősen.- Te is tudod hogy olyan vagy nekem, mint a húgom. Most képzeld milyen érzés az, hogy most az egyik leges legjobb barátommal láttalak csókolózni, úgy, hogy nem is mondtad hogy bejön vagy ilyesmi...- nézte a földet.
 - Luke.-tettem a karom a vállára.-Miért akartad megütni?- kérdeztem kíváncsian.
 - Két nagyon közeli barátom is kamuzott arról, hogy érez valamit a másik iránt.-mondta. Szóval az a baja, hogy nem mondtam neki, hogy Ash nagyon-nagyon is tetszik nekem?
 - Figyelj Luke, tudom, hogy neked ez most tényleg baromi rosszul esett, de mégis hogy mondtam volna el neked ha én se tudtam biztosra?-kérdeztem lebigyesztett szájjal.
 - Most már biztos vagy benne?-nézett a szemembe.
 - Igen.-mondtam. Luke nem szólt semmit csak megölelt. 
 - De ha járni fogtok, ugye én leszek az első aki tudni fog róla?-kérdezte. Erre nem nagyon tudtam mit mondani, még nem akartam neki elmondani.
 -Persze.-nyeltem nagyot. Ash kijött a konyhából, majd mindent megbeszéltek. A végén ők is kibékültek. Ash mellém állt és Luke előtt megfogta a kezem. Láttam hogy Luke meglepődött, és hogy leesik neki hogy mi is van.
 - Jeshton lesz a becenevetek.-mondta röhögve.- Gyertek ide.-nyújtotta ki a karját és megölelt bennünket.-Mióta jártok?-kérdezte. Ő volt az első aki megtudta, jó persze ez nem nagy titok.

 - Ömm.-nézett rám Ashton.
 - Alig fél órája.-mosolygott. Luke elküldött engem, hogy tudjanak Ashton-nal "fiús" dolgokról beszélgetni. Nem tudom, hogy a fiú jelző mit takar. Calum és Mikey is kimentek a nappaliba, engem meg újból ki zavartak. Kíváncsi vagyok miről beszélhettek.

 Vagy fél órája ülök a konyhába, arra várva, hogy a fiúk végre befejezzék a traccs partit.

 Ashton, Calum, Luke és Mikey röhögve jöttek be konyhába, és ültek le az asztalhoz.

 -Befejeztétek a kibeszélésem?-kérdeztem vigyorogva.

 - Ja, Ash mindent elmondott.-vigyorgott Calum is.

 - Minden alatt mit értesz?-vontam össze a szemöldökömet.

 -Az első csókotok, meg ilyesmi.-legyintett. Mosolyogva ráztam meg fejem, majd felálltam és oda sétáltam Ashton-hoz, aki a székben ült és egy puszit nyomtam az arcára, mire ő bele húzott az ölébe. Röhögve nyomott egy puszit a számra, mire a többiek "huuu"-zni kezdtek.

 - Ne előttünk, kíméljétek a szingliket.-vihogott Luke. 

 Fel akartam állni Ash öléből, de ő mindig vissza húzott. Gyönyörű szemeibe néztem és mondtam neki hogy egy óra múlva fellépésük.

 - Jaj tényleg.-mondta.- De most nincs kedvem.-mondta legyintve.

 -Több ezer ember előtt szerepelni?-kérdeztem nevetve.

 - Nem.-mosolyodott el.- Távol lenni tőled.-nézett a szemembe.

 - Ash, tíz méterre leszek tőled.-mosolyogtam.

 -Jól van na.-állt föl, mire én kiestem az öléből. Nevetve nyújtotta oda nekem a kezét, és segített felállni. Ujjait az enyémre kulcsolta, majd a táskámat fel kapva, kimentünk a kocsihoz. Ők ott fognak átöltözni, nekem meg mindegy mi van rajtam.

 A kocsiban Ash mellé ültem leghátra, a többiek pedig elénk. Cal szólt a sofőrnek, hogy indulhat, aki eleget tett a kérésnek és elindult. Amúgy ez a sofőr egész nap itt ült a kocsiban? Mert ha igen akkor ez nagyon ijesztő.

 Röpke negyed óra alatt meg is állt a hatalmas stadion előtt. A tegnapi koncert is itt volt, szóval már ismerem a helyet. Lányok százai álltak a stadion előtt, és sikítozva várták kedvencünket. A kocsiból kiszállva Ashton megpróbálta megfogni a kezem, de nem hagytam. A több száz lány előtt nem mertem, de amint beléptünk megfogtam Ashton puha kezét. A backstage-be lépve már ott voltak a 1D-s fiúk. Aki elsőként észre vette hogy fogjuk egymás kezét Ashtonnal az természetesen Niall volt, aki vigyorogva lépett mellénk.

 - Naaa...?-nézett felváltva rám és Ash-re. Ashton rám nézett én meg fülig el pirultam.

 - Mi az?- kérdezte Ash mint aki nem érti mi van.

 - Az hogy fogjátok egymás kezét.-mondta Niall kajául mosolyogva.

 - Ja mást is csináltunk már.-vigyorgott Ash. A kis perverz.

 - Jól van.-röhögött Niall is. Ashton elengedte a kezem és oda ment a többiekhez, de előtt egy puszit nyomott a homlokomra. Miután messzebb ment Niall rögtön kérdőn nézett rám.

 - Nem is örülsz?-kérdeztem tetetett felháborodással.

 - De hogy nem, nagyon is örülök.-ölelt meg. Az ölelést viszonoztam, majd oda mentem Calum-hoz aki a kanapén ült.

 - Nem tudom mit csináltál Ashtonnal, de valami eszméletlen boldog.-ütött játékosan a vállamba Cal.

 - Én már csak ilyen vagyok.-vontam meg nevetve a vállam.

 - És szerény is.-tette hozzá Calum röhögve.- De most komolyra fordítva a szót.-nézett a szemembe.- Ha szakítotok kit kell megvernem? Téged vagy őt?

 - Már azt hittem valami komolyat fogsz kérdezni.- sóhajtottam, majd hátra dőltem. Calum csak röhögött és állandóan hülyeségeket kérdezett, mint például: ki fogom-e mosni a ruháit, mert ha igen az övét is mossam ki...

 - Nem a cselédje vagyok hanem a barátnője.-világosítottam fel. 

 - Kinek vagy a barátnője?-ült le mellém Harry

 - Ashton-nak.-válaszolt helyettem Calum.

 - Ashton-nak?-kérdezte vissza Harry mintha nem hallotta volna jól.

 - Aham.-mondtam piros arccal. Harry gratulált nekünk, majd ment átöltözni.-Cal  te is menj szerintem készülődni.

 - Igen is.-állt fel majd átment az öltözőbe. Egyedül maradtam a nagy helységben. Unalmában elővettem a telefonom és felmentem Twitter-re. Egy csomó üzenetet jött, a 5sos rajongóktól, a legtöbben arról kérdeztek hogy én ki is vagyok, honnan ismerem őket és ilyesmi. Amennyire csak tudtam válaszoltam. Persze azt, hogy velem és Ashtonnal mi van azt senkinek se írtam meg.

 Lefényképeztem az üres backstage-et és feltettem Twitter-re azzal a szöveggel hogy "egyedül hagytak". Egy csomóan írtak rá választ de én csak Ashton válaszát olvastam "@JessicaW mindjárt ott leszek x". Ez milyen aranyos már?! Ashton nem hazudott, két perccel később vissza jött hozzám. Mosolyogva ült le mellém.

 - Hiányoztam?- kérdezte vigyorogva.

 - Nagyon.-mondtam cinikusan. Ashton oda hajolt hozzám és egy hosszú csókot adott. Paul jött be és nem zavartatva magát közölte hogy Ashton most azonnal menjen a színpadra. Elkísértem a színpad széléig, és én onnan néztem őket. Egy gyors csókot nyomott a számra majd felment a színpadra A közönség felsikított, Ashton beült a dobok mögé, köszöntötte a nézőket és elkezdett dobolni. Csak úgy néztem ahogyan villámgyorsan dobol, valami elképesztő ügyes.

14. Lift

Hey! Boldog születés napot az én kis manómnak <3 Boldogat Michael :D Tudom nagyon későn hoztam az új részt de semmi időm nem volt sorry :( de most itt van jó olvasást :3

 A szívem ezerrel vert. Hallottam ahogy a bejárati ajtó lassan kinyílik. Továbbra is a tévé felé szegeztem a tekintetem, de már nem nagyon figyeltem rá. Ashton a nappalin át, kiment a konyhába. Még csak rám se nézett, Calum felállt mellőle és kiment Ashton után. Halkan álltam fel és lopakodtam oda a konyha ajtóhoz, majd a fülemet az ajtóra tapasztva hallgatózni kezdtem. Tudom nem valami szép dolog, de kíváncsi vagyok.
 - Minden rendben haver ?-hallottam Calum aggódó hangját az ajtón keresztül. Ashton vagy nem válaszolt vagy nem hallottam mit mond. - Na, mi baj van?-kérdezte meg újból Calum. Megint nem jött rá válasz. Halk lépteket hallottam, mire vissza futottam a kanapéhoz. Ashton lépett ki a konyhából, majd megint rám sem nézve felment a lépcsőn. Nem értem, valami rosszat csináltam?
 Amint Ash felért a lépcső tetejére utána mentem.
 - Ashton !-kiabáltam utána mire megfordult és rideg tekintettel nézett rá. Az önbizalmam abban a pillanatban elszállt. Hirtelen nem tudtam mit kérdezzek tőle, csak lesütött szemmel álltam.
 - Igen?-kérdezte. Így még soha nem beszélt velem, sőt eddig szerintem senkivel se. Ahhoz képest hogy délután még megakart csókolni, most elég furán viselkedik. Nem láttam az arcán azt az édes mosolyt.
 - Minden rendben?- kérdeztem félénken, majd a zavartan a hajamba túrtam.
 - Persze, minden a legnagyobb rendben.- mondta lenéző tekintettel.-Ennyi? -kérdezte gúnyosan. A szemöldökömet felvonva néztem rá. Ashton megfordult és a szobájába lépve hangosan becsapta az ajtót maga után.
 Az ajtó előtt álltam vagy öt percig, majd én is bementem a szobámba. Felvettem a pizsim majd az ágyba ugorva (megpróbáltam) aludni.

 Az eső kopogására keltem. Lassan nyitottam ki a szemem, de amint eszembe jutott a tegnap este történtek, kipattantak a szemeim.
 A snoppy-s mamuszomba lépve lementem a nappaliba ami üres volt, bementem a konyhába ahol egy cetli várt a hűtőn. "Elkellet mennünk próbára, dél körül jövünk. Puszi: Michael.". Nos, most van tíz óra. Két óra múlva jönnek vissza. A cetlit férre dobva nyitottam ki a hűtő ajtót, majd kivettem belőle a nutellát, és megkentem vele egy szelet kenyeret.
 A szuper reggelim után felmentem a szobámba átöltözni. Ma kicsit hűvösebb van, így ezeket vettem fel :

Az egyik könyvet levettem az éjjeli szekrényemről majd lemenetem. A tervem az volt, hogy kiülök a kertbe és majd olvasok, de még mindig esett az eső, így a kanapén végig feküdve kezdtem el olvasni a Büszkeség és balítéletet. Már vagy négyszer kiolvastam, de számomra megunhatatlan egy könyv.

 Az ajtó csapódására eszméltem fel. Megjöttek. Mit sem törődve velük tovább olvastam a könyvet.

 - Szia Jess.- jött be mosolyogva Luke.

 - Szia.-köszöntem vissza a könyvből felnézve.- Milyen volt a próba?-kérdeztem, majd felültem.

 - Klassz, de tíz perc múlva interjút kell adnunk.- mondta izgatottan.

 - Megint itt hagytok?-csuktam össze a könyvemet.

 - De hogy is.-rázta meg a fejét.- Jössz velünk. A többiek a kocsiban várnak, na gyere.-állt fel mosolyogva. Nagyon hiperaktív volt. 

 Felkaptam a táskámat, bele tettem a könyvet, majd kimentünk a ház elé. A többiek tényleg a kocsiban vártak. Luke beszállt leghátra Ashton és Calum mellé, én meg Michael mellett foglaltam helyet.

 - Sziasztok.-köszöntem vidáman. Ashton kivételével mindenki vissza köszönt, még a sofőr is. 

 -Hagyjad, tegnap szakítottak Barbie-val, elég zaklatott...-súgta a fülembe Mikey. Szóval szakítottak. Akkor miért rám haragszik? A szivem összeszorult. Szószerint fáj, ahogyan velem viselkedik.

 A sofőr elindult. Az út csendben telt és tizenöt perc alatt ott is voltunk, természetesen elkéstünk.

 Az autó egy hatalmas üveg épület előtt állt meg. A fiúk mind kiszálltak majd az épület bejárata felé vették az irányt. Én utánunk futva mentem be az épületbe.

 - Jó napot.- köszönt a recepciós nő.-Önök a 5 seconds of summer?- kérdezte a nő mire a fiúk bólogatni kezdtek.-Remek már vártuk önöket. A 225-ös terembe lesz az interjú, a lift balra van.-mondta nő és már is egy másik ügyféllel kezdett beszélgetni. A Liftben csak heten férnek el, de rajtunk kívül voltak benne négyen. Luke, Calum és Michael azonnal beszálltak, így nekem és Ashton-nak nem volt hely.

 -Fent találkozunk.- vigyorgott Calum. Zavartan Ash felé pillantottam. Nem nézett rám, csak a lift hívó gombját nyomkodta. 

 A lift megérkezett. Ashton, egy pizza futár, egy harminc év körüli férfi, és én szálltunk be a liftbe. Rögtön benyomtam a kettes számú gombot, ami annyit jelentett, hogy a másodikra megyünk. Ashton mellett állva néztem ki a fejemből mikor a lift egyszer csak megállt és villany kialudt. Automatikusan felsikítottam. Ijedten néztem körbe, senki se tudta mi történt. A lift vész gombját benyomta, az amúgy tök fiatal pizza futár, majd hadarva magyarázni kezdett bele, hogy mi is történt.

 - Nyugalom, megnézzük mi a gond.- mondta válaszul a "vész gombban lévő férfi". Mindenki kapásból elővette a mobilját. Én Luke számát tárcsáztam és amint felvette, elmeséltem neki a történteket. Nos nem nyugtatott meg, csak simán kiröhögött, hogy milyen szerencsétlen vagyok. Idegesen tettem zsebre a telefonomat.

 - Ez nem lehet igaz.-ültem le a földre idegesen. 

 - Nyugi, legalább van pizza.-ült le a pizzát szállító fiú. Óvatos mosolyra húztam a számat. A pizza futár egy viszonylag magas, nem túl izmos, de annál inkább helyesebb 20 év körüli fiú volt. 

 Ashton szorosan mellém ült le, amit először furcsálltam, mivel egész nap bunkó volt velem.

 - Ashton, szerintem most lesz időd elmondani, hogy mi mi volt tegnap.-mondtam halkan. Ashton rám nézett, majd válaszra nyitotta a száját, majd meggondolta magát, és látványosan agyalni kezdett. Az arcát alig láttam, kevés volt a beszürödő fény.

 - Tegnap ugyebár haza vittem Barbiet.-kezdte mesélni, de még véletlenül se nézett a szemembe, vagy rám.- Nála voltak a szülei. Az anyja most látott először, és az apja pedig a rendező volt, akit már elég jól ismerek. Meghívtak vacsorára...-nézett maga elé mereven.- Nem mondhattam nemet. Megvacsoráztunk, majd Barbiet férre hívtam beszélni. Amint a szemébe néztem meghasadt a szívem, mert azt hitte, hogy szeretem. Nehezen, de elmondtam neki, hogy mi a helyzet.-mondta, majd fájdalmasan lehunyta a szemét.

 -És aztán? -kérdeztem vissza fojtott lélegzettel.

 - Pofon vágott. Az apja meg kidobott.-mondta azzal az unott tekintettel, amit ma egész nap az arcán viselt. Megértően a vállára tettem a kezem amit egyből lelökött. Még mindig nem tudom pontosan mi baja. 

 - És emiatt haragszol rám?-kérdeztem már idegesen. Ash nem válaszolt csak elfordult és elővette a zene lejátszóját és a fül hallgatót betett a fülébe és örült hangosan zenét kezdett hallgatni, még én is hallottam, hogy éppen melyik számot hallhatja.

 - Kérsz egy szelet pizzát?- kérdezte a pizza futár. Nem válaszoltam csak oda ültem mellé és elvettem egy szelet peppronis pizzát.

 - Köszi.- mosolyogtam rá kedvesen.

 Vagy másfél órája ülünk a telefonunk által megvilágított liftben , mikor egyszer csak elindult lift. Megkönnyebbült mosollyal álltam fel, ahogyan a többiek is. A lift megállt a másodikon, én meg aki már vagy ezer éve be lenne zárva, úgy rohantam ki belőle. Mögöttem Ashton jött búskomoran. Bementünk a 225-ös terembe ahol már nagyban folyt az interjú. A fiúk röhögve "üdvözöltek" minket, majd Ashton helyet foglalt és folytatodott az interjú.

Az interjút hamar lezavarták. A lépcsőn mentünk le (kizárt volt hogy még egyszer bele szálljak a liftbe), majd kimentünk az épületből, szakadt az eső, ezért az épület széléhez huzodtunk, és vártuk, hogy ide érjen a kocsi. De kocsi nem jött. Cal felhívta sofőrt, aki mint kiderült egy hatalmas dugó közepén áll. Közös megegyezés alapján, taxit hívtunk. A taxi negyed óra alatt ide ért, majd Michael, Calum, Like és Ashton a kocsi felé szaladt. Én meg ott maradtam az épület szélénél állva, nem férünk be mind a taxiba.

 -Jess, gyere már.-kiabált oda nekem Cal.

 -Nem férünk el.-ráztam meg a fejem.-Hívok másik taxit.-mondtam. A taxi ajtaja becsukódott, majd elindult. Azonban tíz méter után megállt. Ashton kiszállt a járműből és felém futott.

 - Megyek veled. -mondta komoran.-Nehogy eltévedj vagy ilyesmi.-tette hozzá. Gúnyos mosolyt húztam a számra, és nem szóltam semmit.

 A taxi megjött és Ashton és én beszálltunk hátra, Ash elmondta címet, majd indultunk is. Az út felénél ránéztem Ash-re aki éppen telefonozott.

 - Most elmondod mi bajod?- kérdeztem idegesen. Ashton rám pillantott, majd zsebre vágta a telefonját.

 - Hogy mi bajom.- röhögte el magát. Kérdőn néztem rá mire folytatta.- Nem te vagy az egyetlen aki nem tudja.-nézett a szemembe, ma először. A gyomromba pillangók költöztek be. A taxi leparkolt, Ash meg rögtön kiszállt

 - Állj már meg.-szóltam utána, majd én is kiszálltam. Hátra nézett, ott álltam a szakadó eső kellős közepén, ő meg a bejárati ajtó előtt. Nem érdekelt, hogy szétázom, hogy megfázhatok, és hogy szörnyen nézhetek ki. Ashton oda jött hozzám, pontosan elém állt.

 - Igen? -nézett gyönyörű zöld szemeivel az enyémbe.

 - Barbie-val végleg vége?- kérdeztem vissza fojtott hagon. Ash bólogatott. A tekintete az enyémet fürkészte, majd egyszer csak közelebb lépett, és ajkait az enyémre tapasztarra. Meglepett amit tett de persze viszonoztam a csókját. Ashton a kezét a derekamra tette, és közelebb húzott, mire belemosolyodtam a csókunkba. Nagyon romantikus volt a szakadó esőben csókolózni. Ash újból és újból megcsókolt és nem engedett el. A világ megfordult velem és alig álltam a lábamon. A csókunkat a taxis zavarta meg aki dudálni kezdett hogy fizessük ki. Ashton elhajolt tőlem és kifizette a taxist, majd a kezemet megragadva ujjait az enyémre kulcsolta és úgy mentünk be a házba. A nappali bejárata előtt rámosolyogtam Ashton-ra és elengedtem a kezét. Éreztem hogy rosszul esett neki a mozdulat így egy apró puszit nyomtam a szájára. Nem tudom, hogy most mi van. Járunk vagy nem? 

A nappaliba belépve a srácok fogadtak akik nagyban valami horror filmet néztek. A függönyök be voltak húzva, a lámpák meg le voltak kapcsolva. Amint felkapcsoltam a villanyt, a kanapén ülő fiúk összerezzentek, és nem túl kedves jelzőkkel illettek.

 Nem rajongók a horror filmekét, de a többiek rávettek, hogy nézzem velük, így leültem a kanapé szélére Ashton mellé, és úgy kezdtem el nézni a Parajelenségek 3-at. Már az első kép kockánál féltem.

13.Don't like...

Hi Guys! Köszönöm a komikat imádom őket olvasni <3 Most nem pofázok, jó olvasást x (: #sorryhogyrövidlett

 A kis öltözőben úgy más fél órát töltöttem. Magabiztosan felálltam, megfésültem kocós hajam, majd egy lemondó grimasszal el fordultam és megpróbáltam vissza menni a többiekhez.

 Tizenöt  perc alatt, de vissza értem (megint eltévedtem). Már mindenki ott volt, ami azt jelenti hogy vége a koncertnek. Senki nem vette észre hogy ott állók az ajtóban. Mindenki vigyorogva beszélt a másikkal. Olyan érzésem volt, hogyha most eltűnnék, senki nem venné észre. Vagy negyed órája állok az ajtóban, mire Niall észre vesz és oda jön hozzám. Nem szólt semmit csak Ashton-rá és arra a lányra nézett.

 - Sajnálom.-tette a kezét a vállamra.

 - Ugyan, mit sajnálsz?-kérdeztem gúnyosan.- Azt hogy megint átcsesztek? Mert azt én is.- hajtottam le a fejem és a cipőm orrát kezdtem el vizsgálni.

 - Beszélj vele.- mondta Niall, majd hátat fordított és vissza ment a kanapéhoz. Követtem a példáját, én is oda mentem, és leültem közvetlen Calum mellé. A másik oldalamon az a lány volt.

 - Te ki vagy? -kérdezte a mellettem ülő lány. Nem túl kedvesen kérdezte, inkább olyan nyávogó, lekicsinylő hangon. Szivesen rávágtam volna, hogy " a csaj akivel a pasid megcsalt".

 - Jessica.-erőltetem mosolyt az arcomra.- Na és te?- kérdeztem vissza.

 - Barbie.-mondta. -Ashton barátnője.-vigyorodott el büszkén. Nyeltem egy nagyot, majd megkérdeztem.hogy mióta vannak együtt.- Két hete.-mosolygott, majd egy újabb adag szájfényt kent magára. Az előtt jöhettek össze mielőtt találkoztunk.

 - Ti miről beszélgettek?- jött oda Ash sápadt arccal.

 - Rólad kérdezősködött.- mondta Barbie.

 - És mond, Barbie, nem félsz hogy esetleg megcsal? Úgy értem annyi lány van körülötte. -kérdeztem a szőkeséget.

 - Ash cica nem olyan mint a többi fiú.-mondta nyávogó, irritáló hangján, majd "szerelmes" pillantásokat váltottak. Ashton elnézést kért Barbie-tól, majd megragadta a karom és arrébb húzott.

 - Mit művelsz?-kérdezte.

 - Nyugi Ash cica nem szólok semmit.-mondtam Barbie nyávogó hangját utánozva.- Egyébként... A csajt sajnálom, azt hiszi, hogy te hűséges vagy hozzá.-néztem a szemébe, és a gyomrom rögtön össze szorult. Meg a szivem is.

 - Nem tudsz te semmit se.- rázta meg a fejét lemondóan.

 - Akkor mond el mit nem tudok.- dőltem neki a falnak.- Hallgatlak.-néztem rá kérdőn. Ashton lenézett a földre majd vissza a szemembe.  

 - Barbie iránt nem érzek semmit.-mondta bennem meg akadt valami. Akkor irántam talán érez?

 -Akkor kihasználód?- kérdeztem nagyot nyelve, és nem mertem a szemébe nézni.

 - Inkább ő használ ki engem.- sóhajtott, majd megfordult.

 - Bővebben?- kérdeztem utána kiabálva. Ash megfordult és miközben rám nézett és hátra felé lépkedett.

 - Gyere utánam, de ne feltűnően. -mondta halkan. Megvártam míg kilép az ajtón majd utána mentem. A színpad felé vette az irányt. A közönség sorai már üresek voltak.

 Ash a színpad közepén megállt, majd megvárta hogy oda érjék hozzá.

 - Itt vagyok, akkor mond. -néztem rá hűvösen. Ashton nem válaszolt csak még közelebb lépett. - Na mondjad már.-néztem gyönyörű szemeibe.

 - Nem rég jelent meg az új videó klipünk.- mondta. Fogalmam sincs hogy jön ez ide.-És Barbie a rendező lánya.-aha, kezd össze állni a kép. - És megkért jönnek össze vele egy kis ideig.

 - De miért?-értetlenkedtem.

 - A videoklip miatt. Csak így vállalta, a többiek nem tudnak róla...-mondta megbánt tekintettel.

 - Értem.-szóltam hosszas csend után.-Ez nem volt ok arra hogy megcsald.-tettem hozzá.

 - Jessica, nem szeretem őt, sőt, semmilyen vonzalom sincs köztünk.-mondta, majd lenézett a kezemre és megfogta.- Nem úgy mint köztünk.-nézett vissza a szemembe. Elmosolyodtam, ahogyan Ashton is. Mélyen bele néztem csillogó szemeibe és majdnem biztos voltam benne, hogy nem hazudik.

Ash megragadta a derekam és maga felé húzott, és megpróbált megcsókolni.
 - Ashton..-mondtam, túlságosan is közel volt.- Neked még barátnőd van. Nem érdekel, hogy mit érzel iránta... Nem csalhatod meg. -mondtam ki. Legszívesebben persze megcsókoltam volna, de tudom milyen ha megcsalnak, és nem valami kellemes érzés.
 - Szakítani fogok Barbie-val. -mondta, majd újból megpróbált megcsókolni de zavartan elfordítottam a fejem így csak egy arcra puszi lett.- Ugye megvársz?-kérdezte.
 - Nem Ashton, majd mindjárt keresek magamnak egy másik fiút...-mondtam cinikusan. Ashton elröhögte magát majd megölelt. Természetesen vissza öleltem, és beszívtam finom illatát. Nem tudom, hogy valaha összejövünk-e, azt sem tudom hogy szerelmes vagyok-e belé, de egy folytában rá gondolok, mikor meglátom a lábaim remegni kezdenek, és bár nagy szám van, előtte van hogy, megszólalni sem merek. Nem biztos, hogy ez a szerelem, de ha ez akkor eddig nagyon is tetszik. Ashton elengedett, mosolyogva a szemembe nézett (mire pillangók kezdtek repdesni a hasamban) , és a kezemet megragadva vissza vitt a többiekhez.
 Az ajtó előtt elengedte a kezem, majd bementünk. Barbie rögtön oda ment Ash-hez és rinyálni kezdett hogy hol volt, közben lenéző tekintettel méregetett.
 Mindenki leült a kanapékra és a fotelekbe és úgy beszélgettünk.
 - Mond Luke -nézett Niall Luke-ra.- Mit szólnál ahhoz, ha a két legjobb barátod össze jönne? -kérdezte. Majdnem kiköptem a vizem, amit éppen ittam. Niall óvatos, biztató mosollyal nézett rám.
 - Fura lenne ha Ashton és Calum járnának, vagy Calum és Michael, vagy Michael és Ashton..-gondolkozott és mindenki nagy nevetésbe tört ki.
 - Nem úgy értem.-vigyorgott Niall.- Az egyik legjobb fiú és legjobb lány barátod.-tudtam hogy Niall rám és Ashtonra gondol, de ezt más nem nagyon tudja.
 - Nem tudom, fura lenne.- mondta, majd megvonta a vállát.- De miért kérdezed?-nézett Luke Niall-re.
 - Csak úgy.- legyintett. Még vagy fél óráig beszélgettünk, de Barbie megint rinyált, hogy fáradt így mindenki elindult haza. Beszálltam a fekete kocsiba és vártam hogy a többiek is ide érjenek.
 - Ez meg miért jön?- kérdezte a kocsi ajtaja előtt megállva Barbie. Ezt én is kérdezhetném. Ashton mikor szakít vele? Vagy fog-e vele szakítani? Egyre jobb kérdések.
 - Nyugi, ott lakik nálunk.-mondta Ashton. Barbie nehezen, de beszállt a kocsiba. Én leghátra ültem. Mellém Ashton ült mellé pedig Barbie. Ashtonnak biztosan nagyon kínos lehetett.
 A kocsi megállt a házunk előtt, de Ashton és Barbie nem szálltak ki.
   -Nem jössz? -kérdezte Luke, Ash-től.
 - Haza viszem Barbiet.-mondta.- Úgy is beszélnem kell vele...- mondta halkan, de így is tökéletesen hallottam.
 - Jó, de nem rosszalkodjatok, ha mégis védekezzetek.-"búcsúzott" Luke. Ashton beült a kormány mögé, majd el is indult. Egészen addig néztem a fekete kocsit míg el nem tűnt. Sötét volt, meg hideg is, így a lábamat kapkodva bementem a házba. Levettem a cipőmet, majd egy forró csokival leültem a tévé elé és spongya bobot kezdtem nézni. Nem nagyon tudtam a mesére figyelni, csak egy dolog járt a fejemben, nem nehéz kitalálni. Persze hogy Ashton járt a fejembe. Mit csinálnak most Barbieval? Szakít vele? Aztán eszembe jutott a forró csokunk.
 - Miért mosolyogsz ennyire?-kérdezte a mellém leülő Calum. Észre se vettem, hogy elmosolyodtam.
 - Csak úgy.-mondtam nagyot sóhajtva.
 - Mostanában furcsa vagy te lány.-méregetett Cal. Nem reagáltam rá semmit, csak tovább néztem a tévét.
A nappali ablakán látni lehetett ahogyan egy kocsi leparkol, és egy ember kiszáll belőle. Ashton megjött.

12. Backstage

Tudom későn hoztam az új részt és sajnálom is nagyon! Nem volt időm írni. De most már itt van, szóval jó olvasást! x (:

 És mikor Ashton már majdnem megcsókolt, hirtelen felindulásból hátra léptem egyet így a fal a hátamat érintette. Ashton nem adta fel, oda lépett elém, a kezét a fejem mellett megtámasztotta majd újból oda hajolt hozzám. Most hagytam magam, nem léptem arrébb (nem is tudtam volna). Ashton elmosolyodott, majd forró ajkai az enyémet érintették. A világ megfordult velem, a lábam megremegett. Ashton a szabad kezét a csípőmre helyezte, majd újból és újból megcsókolt. Azt hittem ott helyben meghalok. A szívem ezerrel vert. Hallottam ahogyan az ajtó nyikorogva kinyílt és mi ösztönösen elhúzódtunk egymástól. 

 Az ajtó felé néztem és Niall döbbent tekintete fogadott.

 - Megzavartam valamit? - kérdezte még mindig furcsa tekintettel. Majdnem rávágtam, hogy igen, nagyon is, de nem akartam bunkó lenni, így inkább a földet fürkésztem mintha valami érdekes lenne ott.

 - Nem.- mondta tömören Ash. Ez az egy szó borzalmasan fájt, remélem azért nem így gondolja... Ellöktem magam a faltól, majd Niall kikerülve bementem a backstage-be, ahol a többiek voltak. Leültem a kanapéra Calum mellé, és a fejemet a vállára hajtottam. Éreztem hogy meglepte a mozdulat, de nem lökte le a fejem.

 - Minden oké?- kérdezte az arcomat fürkészve.

 - Nem tudom.-mosolyodtam el, majd mikor a csókra gondoltam az egész arcom piros lett és a gyomrom bizseregni kezdett, és csak Ashton mosolyára tudtam gondolni.

 Niall lépett be a backstage ajtaján majd mikor a szemével észre vett oda jött hozzám és leült mellém. Percekig csak nézett, majd oda hajolt a fülemhez és bele súgott.

 - Van valami köztetek?- suttogta. Válaszul csak megvontam a vállam. Jó kérdés, mert én sem tudom. Egy ideig csak a plafont bámultam, de egyszer csak Ashton, Luke, és Michael rontottak be vizipisztollyal, majd elénk állva "tüzelni" kezdtek. A hideg víz váratlanul érintette a börőm így reflexből felsikítottam.

 - Irwin, fejezd már be!- kiabáltam röhögve, és már csurom víz voltam. Ashton nem hallgatott rám, ezért felálltam és elkezdtem futni, relytekhelyet keresve, amit sajnálatos módon nem találtam. Niall jött oda hozzám és nyomott a kezembe egy rózsaszín vizipisztolyt. Mosolyogva elfogadtam majd "megtámadtam az ellenségeket". 

 Vicces volt, mert egyre többen szálltak be a hülyülésbe. Két "csapat" volt. Az egyik "csapatban" volt Luke, Ashton, Liam és Zayn, a másikban Harry, Calum, Michael és én.

 Csurom vizesen rogytam össze a földön és röhögtem megállás nélkül.

 - Mi a fene folyik itt? -jött be Paul tágra nyílt szemmel. A többiekkel össze nézve tudtam, hogy egyre gondolunk.

 - Most!- kiabálta Hemmings, mire mindenki elkezdte lelocsolni Paul-t aki röhögve felemelte a kezét jelezve hogy megadta magát, de mi tovább fröcsköltünk.- Jól van gyerekek elég.- kezelt úgy mint egy csapat ovist.

 A hajam és a ruhám teljesen elázott, így kaptam Lou-tól egy váltó ruhát míg a másik megszárad, a hajamat pedig megszárítottam.

  - Majd megismételjük?- ült le a kanapéra Niall, miután vissza jöttem.

 - Mindenképpen.- dobtam le magam az egyik fotelba.- Figyelj Niall, amit láttál... Szóval lehetne hogy nem szólsz róla senkinek?- a csókra gondoltam. Fogalmam sincs mi lesz ezután velem és Ash-el, de remélem nem passzol le.

 - Mondhattad volna előbb, már kiírtam Twitterre.-mondta Niall, mire elkerekedett szemmel néztem rá.-Nyugi, csak viccelek.

 - Jól van Horan.- ütöttem meg a vállát, mire ő vissza ütött és elkezdtük "verekedni".- Engedd el a csuklómat!-visítottam. 

 - Mi folyik itt?-jött be Michael rózsaszín (?) hajjal. Már meg sem lepődöm.

 - Megakar ölni - visítottam. Mikey ahelyett hogy segítene nekem fogta magát és ránk feküdt.- Told le innen a segged, nehéz vagy.- szóltam rá, de ő úgy viselkedett mint aki meg se hallotta volna. További három ember ugrott ránk ami következettébe mindenki leesett az apró kanapéról, egyenes a kemény talajra.

  - Jess, asszem' letapiztalak.-nyöszörgött alattam Clliford.

 - Perverz -csaptam rá a fejére

 - Mit csináltok már megint? -kérdezte Ashton. Ugyanúgy néz rám mint a többiekre. Az arcáról sem lehet semmit leolvasni. Röhögve felálltam a többiekről, akik végre rendesen kaptak levegőt.

 - Már semmit.- állt fel Calum röhögve.

 - Mentem átöltözni.- mondtam a többieknek, majd Ashtont kikerülve mentem át a sminkes szobába, reménykedve hogy megszáradt a ruhám.

 A nadrágom alja még kicsit nedves volt, de nem törődve vele felvettem. Max megfázok. 

 Leültem az egyik tükör elé és igazítottam a sminkemen.

 Az ajtó lassan nyílt ki én pedig oda kaptam a tekintetem. Ashton volt az. Nem szólt semmi csak egy széket húzott oda mellém és ült rá. A tükörből tekintettem rá, és ahogyan találkozott a tekintetünk ösztönösen elmosolyodtam.

 - Valamit meg kéne beszélnünk.- szólalt meg hosszas hallgatás után. Édes hangja betöltötte a csendes teret, és a megszokott aranyos mosoly ült ki az arcán, mire a gyomrom liftezni kezdett.

 - Mondjad.- tettem le a sminket és teljes figyelemmel tiszteltem meg. Ash újból elmosolyodott fehér fogait megcsillogtatva. Te jó ég, aza mosoly...

 - Jessica, az a csók ami volt...-kezdett a mondandójába, én pedig semleges arccal néztem rá. Már nyitotta a száját hogy folytassa de az ajtót valaki feltépte, és őrült hang erővel ordibálni kezdett Ashtonnal.

 -bEgy óra múlva fellépés.-bmondta az ismeretlen, nagydarab férfi.

 - Jól van, most nem érek rá. -vágta rá Ash, mire a nagydarab férfi (biztonsági őr volt) Ashton elé állt. Vagy megijedt, vagy meggondolta magát, de felállt és a "szekuritis" bácsi után ment. Egyedül maradtam újból. Sóhajtottam egy nagyot, majd felálltam a székből és vissza mentem a többiekhez. Senki se volt ott, mindenki a fellépésre készült. 

 - Hé -szóltam Joshnak aki éppen akkor jött be.- Ashton hol van? -kérdeztem és zavartan a hajamba túrtam.

 - Fellépés előtt a stadion előtt előadnak pár dalt .- válaszolt, majd ki is ment. Gyors léptekkel mentem a VIP kijárat, ahol Ashton, Luke, Calum és Michael nagyban daloltak a  közönségnek. Oda mentem és beálltam a tömegbe és onnan néztem őket. A Out of My Limited énekelték. Természetesen ismertem a dalt. Halkan elkezdtem énekelni.

 Ashton dobolás közben végig nézett a kis közönségén és mikor meglátott megakadt a tekintete rajtam, és rám mosolyogott, mire a körülöttem álló lányok rossz álló pillantásokkal ajándékozták meg. A szám végén a fiúk felálltak és fotókat készítettek a rajóngokkal. Bele gondoltam, hogy mennyi lány álma vált ezzel valóra. Volt aki sírt is mikor Calum megölelte. Én meg minden nap látom őket, minden nap beszélek velük, hány lány álma válna valóra ezzel? Hát elég soké. Arrébb sétáltam és leültem az egyik padra és onnan néztem ahogyan a fiúk fotózkodnak és mosolyogva beszélgetnek a sok fannal. 

 Észre vettem hogy Ash valamit keres a tekintetével, és mikor meglátott a padon ülve intett egyet. Mosolyogva integettem vissza. A srácok bocsánatot kértek a többiektől és VIP ajtón át bementek, én meg követtem őket. Egyenesen a színpad felé mentek. Elintéztek pár technikai dolgot és fel is mentek a hatalmas színpadra. Az ezernyi lány egy emberként sikított fel.
 Én a színpad széléről néztem őket. Őrület hogy mennyire élvezik az egészet.
 Lejátszottak úgy hét dalt, majd a színpad másik oldalán távoztak, majd a 1D "váltotta" őket. Letörölhetlen vigyorral mentem vissza a backstage-be. A fiúk már mind ott voltak és éppen egy nagy ölelést adtak egymásnak. Az ajtónak támaszkodtam és onnan néztem a srácokat aki szörnyen boldogok voltak. 
 Egy hosszú szőke hajú lány rohant be az ajtón, fellökve engem, majd Ashton nyakába ugrott és... Megcsokólta. Ashton tekintete zavart volt. Bennem pedig egy világ omlott össze. Azt hittem Ashton nem olyan mint a többi fiú. De rájöttem, hogy pontosan olyan mint a többi fiú. Van barátnője de azért simán lesmárol más lányokat. Már a lányt sajnáltam, hogy egy ilyennel van együtt. Továbbra is az ajtónak támaszkodtam és onnan néztem őket, már majdnem sírtam. Ashton rám nézett, miközben a lány megölelte őt. Azt tátogta hogy "beszélnünk kell". Megráztam a fejem és kimentem. Nem tudom merre, el is tévedtem. Egy hosszú folyosón találtam magam. Bementem az egyik öltözőbe, leültem egy székre és hagytam hogy pár könny csepp legördüljön az arcomon. Nekem soha semmi nem jön össze. És azt hiszem bele estem Ashtonba.

11.Majdnem csók

Hellóka ^.^ Nekem ez a rész lett a favorit :D Remélem nektek is tetszik ;) jó olvasást x (: (bocsi hogy rövid lett)

 Dörgést hallottam, amire egyből felkeltem. Az eső elkezdett esni. Remek, vihar van. Félve ültem fel az ágyamban, majd a sötét szobában körbenéztem, aminek nem volt sok értelme. Még egy dörgést hallottam, amire össze rezzentem, majd két másodperc múlva kék fény világította meg a szobát egy másodpercre. A takarót lerántottam magamról, és az ajtó felé vettem az irányt remegő lábákkal. Lassan nyitottam ki az ajtót és kukucskáltam ki. Ezt a házat annyira még nem ismerem, így csak pár lépést tettem a velem szembe lévő ajtóhoz, és be nyitottam. Nem tudom ki feküdt az ágyban, viszont a horkolása alapján, arra tippeltem hogy alszik. Halk léptekkel mentem ahhoz az ágyhoz. Még egy dörgést lehetett hallani, mire felugrottam és levertem valamit az egyik polcról.

 - Mi a..?-fordult meg az ágyba fekvő, rekedtes hangon beszélő valaki.

 - Bocsi... Én csak. Tökre félek.- mondtam vékony hangon.

 - Várj.-mondta, majd felkapcsolta az éjjeli lámpát.

 - Ashton.- csodálkoztam.- Neked ijesztően mély hangod van.- röhögtem el magam, majd oda sétáltam Ash ágyához és leültem a szélére.

 - Én is szoktam félni a vihartól.- mondta pár perccel később. Most egy nagyon-nagyon nagy dörgést hallottunk, amire megint össze rezzentem.- Ne félj.-tette rá a kezét a térdemre és közelebb jött. Ahogyan a félhomályban előttem ült, és a szemembe nézett, történt valami... Nem kint a viharban, hanem a bennem, pontosabban a gyomromban. Az arcom szerintem lángolt, a testemet meg tűz forró lett.

 - Ömm..-túrtam a hosszú, sötét barna hajamba, megtörve a kínos csendet.-Szerintem én vissza is megyek...-mosolyodtam el zavartan.

 - Ne.-nézett a szemembe. -Maradj csak nyugodtan.- tette hozzá és megérintette az alkaromat.

 - Rendben.-szóltam zavartan. Nem tudom mi ütött belém.

 - Mondj valamit.- vigyorgott Ash.

 - Mégis mit?- kérdeztem, és nem mertem a szemébe nézni.

 - Mesélj magadról.- mondta majd megigazította a haját. Szinte mindent elmondtam magamról, ami nem vall rám, mivel nem szoktam olyan könnyen megbízni az embereknek. Ashtonnak olyan dolgokat is meséltem amiről senki nem tud, szóval minden titkomat megosztottam vele.

 - Na most te mesélj valamit.- szóltam és most először a szemébe néztem. Valami volt a gyomrommal, mert azonnal össze szorult és köpni-nyelni nem tudtam. Ilyen még nem volt velem.

 - Régen versenyszerűen úsztam.-mesélte.- És évekig féltem a sötétben.-nevetett egy aprót, és most először vettem észre a cuki kis gödröcskéit.- Ja és utálom az olíva bogyót.

 - Az tök finom!- mondtam felháborodva.

 - Sosem szerettem.- vonta meg a vállát aranyosan. Pár percig csendben ültünk az eső kopogását hallgattuk.-Tizenhat évesen csókolóztam először.-mesélte.

 -Én tizenöt évesen.-mosolyodtam el vissza emlékezve arra mikor Dave megcsókolt. 

 Ashton a szemembe nézett és egyre közelebb hajolt hozzám. Nem tudtam mit akar. Az orrunk között már csak pár centi távolság volt. Ashton forró lélegzetét magamon éreztem, és édes illata elárasztott. Most meg fog csókolni? Vagy mi van? Nem mozdult csak a szememet vizsgálta. Vagy öt perce ebben a pózban voltunk és egyikünk sem mozdult. Azt akartam, hogy csokoljon meg.

 - Tudod.-szólalt meg. -Mivel megnyertem a fogadást mert te bealudtál... Meg kell tenned azt amit kérek.- mosolyodott el, és sejtettem mi akar.

 - Mit szeretnél?-kérdeztem suttogva. Még mindig pár centire voltunk egymástól.

 - Csókolj meg.- nézett a szemembe, majd a számra és újra a szemembe.

 - Ashton. -suttogtam. -Ez nem megy... Most nem.-hajoltam el. Pedig nagyon szerettem volna, de ezt inkább nem mondtam el neki.- A Dave ügy miatt... Nem vagyok túl rajta.- a szavamba vágott.

 - Megértem.- mondta csalódottan majd hátra dőlt, én meg tovább ültem és bámultam ki a fejemből. Elállt a vihar.

 - Én most megyek.- szóltam neki zavartan, majd meg sem vártam hogy reagáljon, felálltam és kimentem a szobájából, és átmentem az sajátomba.-Ez meg mi volt?- kérdeztem magamtól, majd ledőltem az ágyra. Ash majdnem megcsókolt. Ha vissza gondolok rá hogy milyen közel volt, vagy hogy milyen finom illata volt, rögtön bizseregni kezdek. De most semmit nem értek. Inkább megpróbálkozom vissza aludni, a gond csak az, hofy mindig az a kép játszódik le a fejembe, mikor Ash oda hajol hozzám. A plafont kezdtem el bámulni, és néha-néha hallottam pár dörgést, de az eső már elállt. A szemeimet alig bírtam nyitva tartani, kicsit később az álom magával is ragadt.

 Madár csicsergésre keltem. Szokásos módon megnéztem mennyi az idő (reggel  9:21), majd a fogkefémmel és fog krémemmel mentem a fürdő felé. Alaposan megmostam a fogaimat, majd egy gyors zuhanyzást ejtettem és felvettem egy fekete csőgatyát, és egy Miki égeres ujjatlan pólót, majd lementem a nappaliba, ami üres volt, így átmentem a konyhába megreggelizni. A konyhában viszont ott volt Michael.

 - Reggelt.- köszöntem neki mosolyogva, majd a hűtő szekrényből kivettem a tejet, megkerestem a müzlit, és megcsináltam a reggelimet, majd leültem egy bár székre elkezdtem enni.

 - Hogy aludtál?-kérdezte Michael.

 - Hát..- vissza emlékezetem arra mikor át mentem Ash-hez. Teljesen elpirultam.- Remekül, csak zavart a vihar.-mondtam és tovább ettem a müzlimet. Mike látta rajtam, hogy valami más is volt, így csak fürkésző tekintettel figyelt. Lassacskán kezdtek felkelni a többiek is.

 - Jó reggelt! -jött be tök vidáman Calum.

 - Mit vigyorogsz?- kérdeztem én is mosolyogva.

 - Ma felfogunk lépni.- mondta vidáman.

 - Az klassz.-mondtam bólogatva. A következő pillanatban pedig Luke és Ashton pontosan egyszerre léptek be a konyhába. Ashtonnal találkozott a tekintetünk, én meg abban a minutumban elkaptam a tekintetem.

 - Jó reggelt.- mondták egyszerre. Mind ketten Nutellás kenyeret csináltak maguknak. A levegőben kisebb feszültség jött létre, amit Luke meg is jegyzett.

 - Minden rendben? Tök fura vagy.-nézett rám Luke aggódva.

 - Tudod... Tegnap, Dave...-soroltam az okokat de rajtam kívül csak Ash tudta, hogy kamuzok, aki édesen elmosolyodott.

 - Jaj, ne törődj már vele. - mondta Luke, majd elkezdte szidni nem túl kedves szavakkal Dave-et. Gazdag szókincse van. 

 Mindenki leült az asztalhoz és míg a többiek beszélgettek én csöndben ettem tovább a müzlim ami nem akart elfogyni.

 - Ki mit csinál ma?- kérdeztem meg, miután végre abba hagyták a beszélgetést.

 - Hát este koncert így kettőre ott kell lenni... Szóval addig szerintem medencézünk meg ilyenek.-mondta Michael.

 - Te mit fogsz csinálni?- kérdezte Ashton.

 - Megyek veletek, de előtt körbenézek a városban.- válaszoltam Ashton kérdésére zavartan. 

 - Ez tök jó ötlet.- mondta Calum.-Menjünk mi is.- nézett rá Calum a többiekre. Kivételesen nem örültem annak hogy velem tartanak, szerintem érthető hogy miért.

 Luke, Michael és Calum kimentek a konyhából így csak én és Ashton maradtunk. Kivettem a tányéromat elmosogatni, de Ash kivette a kezemből, és ő folytatta a mosogatást.

 - Nem kell, majd én megcsinálom.-néztem a mellettem álló Ashtonra.

 - Nehogy már a vendég mosogasson.-csalt mosolyt az arcomra Ash.

 - Ami tegnap este volt...-kezdtem a mondatot, de nem nagyon tudtam befejezni.

 - Kettőnk közt marad.-mondta még mindig mosogatva. Az arca csalodott volt.

 - Mi marad kettőtök között?- jött be a konyhába Luke.

 - Az hogy Ashton nem szeret mosogatni.- próbáltam kitalálni valamit, és szerintem Luke bevette.

 - Ez nem is titok.- röhögött majd kiment.

 Felmentem a szobámba a táskámért, majd bele dobáltam a telefonom, egy rágót, a pénztárcámat, majd lementem és a nappaliban ülve vártam hogy a többiek is elkészüljenek.

 Úgy negyed óra várakozás után a fiúk is elkészültek, majd indulhattunk is.

 - Hová megyünk?-kérdezte Cal, miután kiléptünk a házból.

 - Megakarok nézni pár emlékművet.-válaszoltam miközben a telefonom egy folytában rezgett. Dave írt nekem vagy száz SMS-t de egyiket sem olvastam el.

 -Minden rendben?-kérdezte Michael.

 - Igen, de miért kérdezi meg ezt mindenki?- mondtam és egy kicsit felkaptam a vizet.

 - Mert tegnap Dave elég szemét volt.-mondta Luke. Nem reagáltam rá, csak tovább sétáltam. Miután lefényképeztem egy csomó régi épületet, a fiúk megunták és mindegyik a telefonján játszott.

 - Éhes vagyok.-mondta Luke.

 - Jess-nél mindig van egy müzli szelet.-mondta Ash.

 - Honnan tudod? -kérdezte Luke meglepett arccal.

 - Ő mondta.-válaszolt Ash. Igen tegnapeste tényleg meséltem neki magamról, és olyan dolgokat és említettem ami nem olyan lényeges, mint például ez. De ezek szerinte figyelt rám.

 - Menjünk el kajálni.- mondtam. Végre egy ötlet aminek mindenki örült.  Egy kis pizzériába mentünk, ami nagyon kis aranyos volt, mert az asztalok úgy néztek ki mint a pizzák.

 - Elmegyek a mosdóba addig rendeljetek nekem valamit.-szóltam a fiúknak majd elmentem a mellék helyiségbe. Elintézték a dolgomat majd az asztalunk felé mentem. 

 - Mond Jess, Ash honnan tud annyit rólad? - kérdezte Mikey mikor leültem.

 - Mire gondolsz? -kérdeztem vissza.

 - Azt hogy tudja melyik pizzát szereted, tudja mi van a táskádban. Már tök ijesztő.- mondta Michael.

 - Akkor négy sajtos pizzát rendeltetek nekem?- kérdeztem mosolyogva, és igyekeztem el kerülni a nyomozó Mikey-t.

 - Igen.- mosolygott Ashton a szemembe nézve. A gyomrom megremegett, és már nem is voltam éhes. Megjöttek a pizzák, de én egy szeletet is alig bírtam megenni, pedig imádok enni. 

 - Azt még megeszed? -kérdezte Calum, aki már benyomott egy egész pizzát.

 - Nem, tessék.- toltam elé.-Míg megeszitek én kimegyek.- mondtam és kimentem az étteremből, majd leültem egy padra. Ez az egész Ashton dolog olyan furcsa. Mindig rá gondolok. A telefonom megcsörrent, és meg sem néztem hogy ki hív, csak felvettem.

 - Igen?-szóltam bele.

 - Jessica, beszéljük meg...-szólt egy ismerős hang.

 - Dave. Én az életben nem megyek vissza hozzád .-mondtam lehunyt szemmel.

 - Csak hallgass meg.-mondta ideges hangon.

 - Van két perced.- mondtam semleges hangon.

 - Egyszer sem csaltalak meg. A csók amit láttál az az egyik jelenet volt a fogató könyvből.- Dave színészkedik.- Nem én csókoltam meg, hanem a szereplő..-próbálta elmagyarázni.

 - Dave. Ha így volt ha nem... Én most lezártam a kapcsolatunkat. Viszlát.-tettem le a telefont.

 A srácok kijöttek, majd indultunk a stadionhoz, ahol a koncert lesz. Sétáltunk mivel csak pár utcával van arrébb. Dave járt a fejemben. Meg Ash, meg a tegnap este. Nem értettem mi van. 

 - Ma mi baja mindenkinek?- csapta le a telefont Luke.- Mindenki tiszta hülye. Paul tök ideges mert egy órája ott kéne lenni. -mondta, majd gyorsabb léptekkel kezdett el menni. Öt perc alatt ott is voltunk. A srácok berohantak a hátsó bejáraton, míg én csiga lassan sétálgattam. Én is elértem az ajtóig, majd belépve, egy csomó intézkedő ember fogadott. A színpad felé mentem ahol most a srácoknak lesz majd fő próbájuk. Mikor megláttam mekkora nézőtér van, még a szám is tárva maradt. 

 - Beszélhetnénk?- kérdezte a hátam mögött egy hang.

 - Persze.-fordultam meg. Ashton fürkészett kíváncsian.

 - Gyere. - fogta meg a csuklóm és húzott maga után, majd a sminkes szobába belépve ellengette a karomat.-Ami tegnap volt...

 - Ashton.- néztem a földet.-Tudom mit akarsz mondani, azt hogy megbántad, és hogy nagy hiba volt és hogy ne mondjam el senkinek, meg csak kellett egy csaj... Végülis híres vagy én meg...-mondtam szomorúan.

 - Ilyen eszembe se jutott.- lépett közelebb, és a kezeit rátette a derekamra, mire bizseregni kezdtem.- Tegnap meg akartalak csókolni. Nem véletlenül, és legszívesebben elmondanám mindenkinek.- mosolyodott el és még közelebb jött. A csípőnk össze ért és megint olyan közel voltunk mint tegnap este.

 - Mivel tegnap nem tetted meg amit kértem a fogadás miatt.- suttogta és forró lélegzetét megint magamon éreztem.-bMegteszem én.-mondta és még közelebb jött. Orrunk már össze ért, és akkor...

10. X-faktor

Itt is lenne a tizedik rész <3 Nagyon szépen köszönöm a kommenteket. olyan jó őket olvasni :) A kövi részt elkezdtem írni és... Nekem most az a kedvencem ;) Holnap vagy holnap  után fel is rakom :)) De most jó olvasást x 

 A gép leszállt Sydney-ben. Tizennyolc órája nem voltam száraz földön. Mindenki kiszállt a gépből és egy nagy kört alkotva megbeszéltük a szállást.

 - Jess jön velünk a 5sos házba.-mondta Luke. Itt is van közös házuk? Nem is tudtam.

 -Ti meg menjetek valami hotelba.-mondta Mikey. Hát ez meg is lett beszélve. 

 - Akkor este kilenckor az x-faktorban léptek fel, ne késsetek, legyetek ott hamarabb ahogy szoktuk. -szólt Paul.

 - De most öt óra van.- mondtam a karórámra pillantva.- Akkor alig lesz idejük kipakolni meg ilyesmi.

 - Fogd be kislány.- morgott a menedzser. Hát oké.

 - Amúgy Jess, te nem itt élsz?-kéredezte Calum.

 - Én Adelade-ben lakok.-mondtam majd követtem a többieket. A repülő tér előcsarnokában pár fotós és egypár rajongó volt, viszont kint csak úgy tolongtak az emberek.

 - Luke az ott ő...- szóltam neki. Az egyik székben ülő fiatal fiú észre vett és mosollyal az arcán elindult felénk.

 - Luke!-ölelte meg olyan fiúsan.-Jessica.- nézett rám.

 - Dave.-biccentettem.

 - Mondtam, hogy itt várok rád.- mikor az Adelade-i repülő téren voltunk Dave azt mondta ő várni fog rám.
 - Én meg mondtam, hogy nem érdekel.-vágtam rá. Ashton oda jött és átkarolt.

 - Gondolom te vagy Dave.- Ash simogatta a derakam és úgy csinált, mintha mi együtt lennénk. Dave csak tágra nyílt szemekkel figyelt.

  A csomagjaimat megfogva a kijárat felé vettem az irányt. A rajongók mindenkit letámadtak így pár biztonsági őr törtek nekünk utat egy nagy fekete mini buszhoz.
 A mini busz megállt egy nagy ház előtt. Calum, Ashton, Michael, Luke, Dave(?) és én kiszálltunk a kocsiból.

 - Neked nincs jobb dolgot?- mondtam Dave szemébe nézve. Akárhányszor rá néztem legszívesebben felpofoztam volna.

 Beléptünk a házba, ami nagyon otthonos volt. Kisebb mint amiben L.A-ben voltunk, de az nem is az övék.

  - Gyere megmutatom a szobádat.- szólt Calum majd felment az emeletre majd egy ajtó előtt megállt .-Na itt is lenne. Neked külön szobád van, Luke és én egy szobában vagyunk a többiek meg mind külön.- mondta. -Menj pakolj ki és készülj el egy óra múlva ott kell lenni.- mondta Cal, majd el is tűnt. A bőröndjeimet letettem az ágyam mellé, kivettem belőle a tusfürdőt, a sampont meg pár törülközőt  majd elmentem megkeresni a fürdőszobát, amit meg is találtam két szobával arrébb. Becsuktam magam után az ajtót majd levettem a ruháimat és beálltam a jó meleg zuhany alá. Már nagyon le akartam zuhanyozni szerintem büdös voltam.

 Kiszálltam a kádból, majd egy törülközőt magamra tekertem, megtörölgettem a hajamat, majd megszárítottam hosszú nedves  hajam. Már éppen megszáradt a hajam, mikor Dave kopogás nélkül benyitott.

 - Dave, húzz innen. -léptem oda hozzá és a kezem a mellkasára helyeztem és elkezdtem kifelé tolni.

 - Nyugi van cicus.- nézett perverzül, még mindig csak egy törülköző volt rajtam.- Túl sok rajtad a ruha.- mért végig.

 - Dave menj már el. -mondtam a földet bámulva.- Vagy tudod mit? Én megyek innen. -jelentettem ki és az ajtóhoz léptem, de amint résnyire kinyitottam ő rácsapott és elé állt hogy ne tudjak kimenni.- Mit akarsz?- kérdeztem összevont szemöldökkel.

 - Téged.-simította meg a karom.

 - Gondoltál volna erre mikor más lány szájában turkáltál.-vetettem fel a szakításunk okát.

 - Ugyan már.-húzta gúnyos mosolyra a száját.

 - Valaki!- kiabáltam, hogy ki tudjak már menni.

 - Csönd, kiengedlek. -állt arrébb.

 - Seggfej.-"köszöntem" el tőle majd a szobámba mentem felöltözni. Egy egyszerű farmert vettem fel fehér converse cipővel és egy fekete ujjatlan pólót amin semmi minta nem volt. Nem fogok kiöltözni csak mert a fiúk fellépnek.

 Lementem a nappaliba,ahol Dave és Luke beszélgettek, de amint megláttak rögtön elhallgattak.

 - Ne zavartassátok magatokat, nyugodtan beszéljetek csak ki.- vágtam hozzájuk, és kimentem a konyhába, ahol Calum evett.- Húzna már el...-morogtam az orrom alatt.

 - Ennyire utálod?- lepődött meg.-Hisz szerelmes voltál belé.

 - Cal, fogalmam sincs mi az a szerelem.-nevettem el magam.

 - Csak úgy mondod. Mikor megcsókoltad nem éreztél semmit?-kérdezte.

 - A legelső csóknál valamit igen... De az volt az első csókom életemben. Azóta már soha nem éreztem azt.

 - Nos, akkor vedd úgy, hogy nem szóltam.-mosolygott keserűen.

 - Te készen is vagy? -kérdeztem.

 - Igen.-harapott bele a szendvicsébe.- Te így jössz?- kérdezte teli szájjal.

 - Igen, úgyse én lépek fel. -vontam meg a vállam.

 - Indulhatunk?- jött be a konyhába Luke és mögötte Dave.

 - O, befejeztétek a traccspartit?- néztem rájuk. Luke tudja, hogy nem rá haragszom, és remélem nem veszi magára hogy ilyen bunkó vagyok.

 - Viselkedj.- szólt rám Luke, majd ki ment, mert dudáltak, ami azt jelentette itt van értünk a kocsi. Jól tippeltem a ház előtt egy hatalmas, fekete terepjáró állt.

 - Én ülök leghátul! -stoppoltam le a leghátsó helyet. Ash és Cal között ültem, előttünk Mikey, Luke és Dave, előttük meg a kocsit vezető, nagydarab, ijesztő sofőr.

 Röpke negyed óra alatt meg is álltunk egy stadion hátsó bejáratánál. A fiúk kiszálltak és rögtön bementek míg én nyugodtan sétáltam be. A 1D-s fiúk már ott voltak. A közönség sorai közé cuccoltam le és onnan nézem ahogyan a többiek próbálnak. 

 - Tetszeni fog, jó számaik vannak.- ült le mellém Ashton.

 -Ti nem léptek fel?- kérdeztem rá pillantva.

 - Nem, majd az ő koncertjükön, most az x-faktor lesz. -emlékeztetett.

 - Ja.-reagáltam. Egy nő jött oda hozzánk és szólt hogy kövessük. A színfalak mögé vitt.

 - Szóval.- kezdte a nő. - A One Direction lesz az első fellépő, szóval ti innen oldalról nézhetitek a barátaitokat. De ne menjetek a színpadra.- mondta, majd sarkon fordult, és intézte tovább a dolgát.

  A csarnok lassan megtelt emberekkel mi meg találkoztunk a zsűrikkel akik nagyon jó fejek voltak. Beszélgettünk pár aranyos versenyzővel is. Egy óra múlva a műsor vezetők köszöntötték a közönséget, majd felkonferálták a 1D-t. A srácok fel szaladtak a színpadra majd valami fekete dobozokra vagy mikre ültek le. Luke, Cal és Dave a másik oldalról nézték de még így is át lehetett látni hozzájuk.

 Felcsendült az első akkord. Nagyon ismerős volt. A színpadon lévő fiúk felett átnézve találkozott a tekintetem Dave-el. Már azon gondolkoztam, hogy vissza megyek hozzá, mikor a felismerés szinte felrúgott. A dal amit énekeltek... Azt Dave egyszer már énekelte nekem. Mikor egyszer összevesztünk. 

 Egyszer egy hétre szakítottunk, Dave a parkban lepett meg. Egy gitár volt nála és egy rózsa. Ezt énekelte. Little Things. Biztos voltam benne. Pedig azt mondta ezt ő írta nekem. A szemét. Könnyel teli tekintettel néztem tovább Dave szemébe, amiből annyit olvastam ki hogy "... Sajnálom". Megfordultam és elindultam, hogy a színfalak mögött megkerüljem a színpadot.

 - Hova mész?-kérdezte Ashton.

 - Oh csak figyelj.-mondtam és már mentem is. Egy hosszú folyosón mentem végig, ahol a versenyzők készülődtek, a folyosó végén kinyitottam egy ajtót majd pedig bekanyarodtam. Rögtön megláttam Dave-et. 

 -Te mit csinálsz itt?- üdvözölt mosolyogva Luke, mire arrébb toltam és oda állattam Dave elé.

 - Nem akarsz valamit esetleg mondani? Mondjuk hogy ezt a dalt nem te írtad? És mond, hányszor hazudtál és csaltál meg?- kérdeztem és már majdnem sírtam. Másfél évig voltunk együtt.

 - Sajnálom.-mondta meglepett arccal.

 - Válaszolj a kérdéseimre.- szóltam neki és a kezemmel a fejét fogtam hogy a szembe nézzen.

 - Nem én írtam a dalt.-nyögte ki.-És folyamatosan csaltalak.- mondta hanyagul. Elengedtem az arcát és egy akkorát csaptam rá, hogy ott maradt a tenyerem nyoma.- Nem bántam meg.-vigyorgott gonoszul. Most az arca másik oldalát pofoztam fel. Közben pedig véget ért a dal, így a 1D végig nézhette a nem túl kellemes jeleneteket.

 - Szánalmas vagy!- suttogtam, majd megfordultam és fogalmam sem volt hogy merre, de elkezdtem futni. Végül egy ajtón kilépve a kukák mellett találtam magam. Összerogytam a földre és átölelve a térdeimet, sírtam. Hogy miért? A fiú, akivel az életem első csókját kaptam, aki az első barátom volt, és azt hiszem szerettem, mindig megcsalt. De sejthetem. Mindig késett, már volt olyan is hogy rúzs folttal a száján találkoztunk. De mit akartam én tőle másfél évig? Szeretett valaha? Mert ha bele gondolok én szerettem, de inkább úgy mint a testvéremet. 

 - Na végre. -jött ki Ashton.- Meg van.-kiabálta be az ajtón, mire azok akikkel a repulon voltam mind kijottek. Mindenki ott volt aki a repülőn is.-  Gyere.-nyújtotta a karját Ash amit elfogadtam és hagytam, hogy felhúzzon. Letöröltem a szemem és el mosolyodtam. Nem öszínte mosoly volt.

 - Tudod, teljesen megértelek. Engem is csaltak már meg.- mondta Liam.

 - Engem is.-mondta Lou.

 - Engem is...-szólt Josh. Szóval kiderült, hogy már majdnem mindenkit megcsaltak.

 - Dave haza ment.- ölelt át Michael.

 - Nem haza ment, hanem Luke elküldte melegebb tájakra.- röhögött Calum.- Nagyon durva volt, jobb, hogy nem láttad.

 - Nekem nem kell olyan barát aki ezt csinálja veled.- suttogta Luke, úgy, hogy csak én halljam.
 Ezek után elbúcsúztunk, majd mindenki ment a dolgára. Mi haza mentünk, a többiek viszont maradtak megnézni a show végét. Ezernyi gondolattal szálltam be a fekete kocsiba, majd a fejemet az ablaknak támasztva néztem az elsuhanó tájat.
 - Jess.-kopogtatta egy valaki a vállam.-Megjöttünk.-szólt valami. A kocsiban ezek szerint elaludtam.
 - Jól van. - mondtam álmosan, megdörzsöltem a szemeimet és kiszálltam az autóból.
 A házba érve rögtön a konyha felé vettem az irányt és csináltam magamnak egy forró kakaót, majd felmentem a szobámba és átvettem a pizsimet. Szinte bele ugrottam a puha ágyba. Hamarosan el is aludtam.

09.Repülő gép

Sziasztok manók ^.^ :3:) na most nem pofázok szóval jó olvasást (: #holnapújrészmármegisírtamcsaknektek x (és sorry hogy rövid lett) amúgy tetszik a fejléc? na tessék megint pofázok ah :D

- Rendben. -fordult meg és a korlátnak támaszkodott.- Gyere.-fogta meg a karom és oda húzott magához. .-Tudod nem nagyon tudtam hogyan mondjam el mert... úgy volt hogy az egész nyarat együtt töltjük és úgy érzem nem tehetem meg ezt veled, főleg úgy hogy már annyiszor cserben hagytalak a karrierem miatt, és ugye tudod hogy imádlak?- mosolyodott el mire vigyorogva bólintottam.- Na szóval röviden. A one direction ugye megy turnézni két nap múlva és... megkértek legyünk egy ideig még az előzenekarjuk. Csak egy hónapról van szó! És te is jönnél velünk! Nagyon jó buli lesz és...-nem hagytam hogy befejezze.
 - Azt hiszed haragudni fogok mert turnézni mész te szuper sztár?- néztem rá gúnyosan. Luke szó nélkül szorosan megölelt és tudta, hogy nem haragszom rá. Amúgy Luke egy tök magas srác, és jó én se vagyok valami alacsony a 178 centimmel de még így is van köztünk majdnem egy fej magassag. Az, hogy magas vagyok azt örököltem, nálunk a családban mindenki magas. Na jó kicsit eltértem a tárgyról.
 - Akkor jössz velünk?- kérdezte a szemembe nézve.
 - Csak nem én leszek az a lúzer aki nem megy el a legjobb barátja turnéjára.-néztem rá csillogó szemekkel.
 - Az jó, mert három óra múlva indulni kéne.- megvontam a vállam és mentem össze pakolni. Alig egy hete vagyok itt és már indulok vissza Ausztráliába. 
 A nappaliba vittem le a bőröndjeimet ahol már mindenki ott volt.
 - Na végre.- állt meg mellettem Michael. -Indulhatunk.-jelentette ki.
 Taxival mentünk a repülő térre. Röpke negyed óra alatt ott is voltunk. A fiúkat letámadta pár aranyos rajongó akikkel fotózkodtak és beszélgettek.
 Lassan elbucsuztak a hadseregnyi rajongótól majd elindultunk. Igazából nem tudom, hogy hova csak követtem a többieket. Egy ajtó előtt álltunk meg ahol egy fiatal nő elkérte az útlevelünket. Ezután kimehettünk. Kint egy olyan repülő várt amin a One Direction tagjainak az arca volt.
 - Egoisták...-mosolyodtam el, majd Michael után én és is felszálltam a repülőre. Valami óriási volt. Gondolom magán repülő. Leültem egy fotel szerű székbe majd az ablakon át néztem ahogyan egy csomó sikítozó lány próbál bejutni sikertelenül. Pár perccel később a 1D tagjai és még egy csomó ember szállt föl.
 - Nahát palacsintás lány jó látni.-mosolygott Liam.
 - Szint úgy.-vigyorogtam.
 - Jess ő itt Lou a fodrász és a sminkes. -tolt elém egy lányt Luke.
 - Szia.-köszöntem.
 - Szia.-köszönt. Nagyon szimpatikus lány volt, és nagyon jó volt a haja, amit meg is jegyeztem.
 - Ő itt meg Josh.-mutatott a másik oldalán álló fiúra.- A 1D dobosa.-tette hozzá.
 - Szia.-köszönt mosollyal az arcán.
 - Szia.-köszöntem vissza. Josh leült a velem szemben lévő üléssel.
 - Baj ha ide ülök?-kérdezte.
 - Dehogy.-mondtam.
 A gép lassacskán fel szállt és elindultunk. Úgy tizennyolc óra az út. De jó társaságban vagyok szóval nem fogok unatkozni.
 - Ő itt pedig Jess.- jött oda hozzám Ash miközben videózott.-Köszönj Jess.-mondta.
 - Helló.-néztem furán.
 - Kicsit szégyenlős.-fordította vissza a kamerát maga felé.
 - Nem is! -mondtam felháborodva mire vissza irányította a kamerát rám.- Nem szóltam.- hajtottam le a fejem. Ash elment másokat videózni én meg megkerestem a wc-t. Elintéztem a dolgom, majd kezet mostam és vissza ültem a helyemre.
 Idő közben nagyon elkezdett fájni a hasam így össze görnyedve ültem a fotelben.
 - Nézd meg mit csinált Luke. -nyomta a kezembe a telefonját Ashton és elindított egy videót. Luke fejen próbál állni.
 - Jól van.-röhögtem.
 Még tizenhat óra és Ausztráliába érünk. A 1D tagja mind aludtak. 
 -Szia.-jött oda hozzám egy ismeretlen fiú.
 - Hali.-köszöntem.
 - Kivel vagy?-kérdezte lenézve rám.
 - Azokkal.-mutattam Ashtonékre.
 - Ooo.-röhögte el magát.-Sandy vagyok. -nyújtotta a kezét. -Én a one direction-nek vagyok a gitárosuk.-mondta. Beszélgettünk egy kicsit majd ment is tovább. Már csak négy ember volt akit nem ismertem.
 - Ő ki?-kérdeztem a velem szembe ülő Josh-t, egy nagydarab emberre mutatva.
 -One Direction menedzser, Paul.-mondta.-Ő pedig Caroline a stylist.-mutatott egy nőre.-Ő meg Jon a billentyűs.-mutatott egy fiúra.- Az meg Dan a másik gitáros.- mutatott egy másik fiúra. -Na most már mindenkit ismersz.- mosolyodott, és valamiért nagyon ismerős volt. 
 - Ismerős vagy.-szóltam.
 - Ott voltam a szülinapi bulidon.-mosolyodott el.
 - Tényleg?-lepődtem meg.
 - Akik itt vannak mind ott voltak.-nevette el magát. Nos akkor már mindenkit "ismertem".
 Tizenöt óra van hátra hogy a repülő leszálljon. Már szinte mindenki bealudt. Luke, Ashton, Niall és én maradtunk ébren.
 - Van kajád?-fordult felém Niall.
 - Nincs.-mondtam.- De már én is éhes vagyok. Niall szólt valami nőnek aki hozott nekünk csirkés szendvicset.-Köszönöm.- mondtam a hölgynek miután letette elém, majd neki álltam enni.
 - Még éhes vagyok.-jelentette ki Niall.
 - Én még bele se haraptam de te már megetted? -lepődtem meg
 - Mondtam, hogy éhes vagyok.-vonta meg a vállát a szőkeség.
 - Jess, van egy jó hírem.-jött oda hozzám Luke, majd zsebre vágta a telefonját.
 - És mi lenne az?-kérdeztem kíváncsian.
 - Dave a reptéren fog várni.- jelentette be, bennem meg megállt az ütő, és a csirkés szendvics, amit sikeresen félre is nyeltem, így még köhögni is kezdtem mint egy őrült.
 - Azt hittem őrülni fogsz.- nézett furán.
 - Nagyon... megleptél.- mondtam és a szendvicsemet néztem. Elment még az étvágyam is.
 - Ki az a Dave?-kérdezte Ashton aki ezek szerint mindent hallott.
 - Egy haverom és Jess pasija. -mondta mosolyogva. Igen neki nem szóltam... Ashton furán nézett rám majd lassan leesett neki.- Tök szomjas lettem, te nem Jessica?- kérdezte.
 - Nem.-vágtam rá.
 - Remek, gyere keressünk egy kis vizet.-ragadta meg a karom, majd elvitt egészen a gép hátsó részébe ahol a wc is volt. -Nekem azt mondtad szakítottatok azzal a gyerekkel.-nézett szúrós szemekkel.- Az úgy mond legjobb barátod erről nem tud, vagy nekem kamuztál?-kérdezte idegesen, és némi csalodottságot is véltem felfedezni benne.
 - Luke nem tudja. Dave egy nagyon jó barátja. Anno még ő mutatott be neki.-szóltam félénken.
 - Mond el neki.- nézett a szemembe.
 - De hogy? Ő hozott minket össze. Konkrétan neki többet jelentett az a kapcsolat mint nekem, és most nem túloztam.
 - Na, gyerünk mond el neki.- mondta és elkezdett finoman lökdösni. Lassan sétáltam vissza majd álltam oda Luke elé. 
 - Luke.-kezdtem.- Dave és én... szóval mi már nem vagyunk együtt. Kérsz inni?
 - Mit mondtál?- nézet furán.
 - Azt hogy kérsz inni?-ismételtem meg.
 - Az előtt.- a tekintetével már szinte megölt.
 - Azt, hogy Luke.- mondtam.
 - És az után? - kérdezte mérgesen.
 - Azt hogy Dave és én szakítottunk.De tudod mit hozok egy kis vizet.- fordultam meg, de Luke megragadta a karomat és nem engedett el.
 - Miért nem mondtad?-kérdete, mire elmondtam neki ugyan azt amit Ash-nek.
 - Haragszol? -néztem rá boci szemekkel.
 - Megcsalt?- nézett maga elé.- Ez biztos?
 - A két szememmel láttam és ne mond azt, hogy nem látok jól.- néztem a cipőm orrát. Luke megölelt majd elment, mert már fáradt volt. Én is leültem és megpróbáltam elaludni, ami sikeresen ment, végre valami amiben jó vagyok, az alvás

 Lassan nyitottam ki a szememet és néztem körbe. Mindenki ébren volt.

 -Hány óra?-kérdeztem majd ásítottam egyet.

 -Na hát felkelt a hét alvó.- ásított Ash. 

 - Egész éjjel ébren voltam.- mondtam.-Rémlik? Te is ott voltál.-  tettem hozzá. 

 - Valaki nagyon nyűgös.- vigyorgott Luke mire neki vagtam egy párnát.

 - Fogd be, Hemmings.- parancsoltam rá, mire ő eleget tett a kérésemnek.

 - Négy óra van a leszállásig.- mondta a göndör.

 - Mit csinálunk még négy órán át?-kérdeztem.
 - Nekem van egy ötletem.-vigyorgott perverzül a göndör
 - Harry mist hagyd békén.-szólt rá Ashton.
 - Minden második csajjal kikezd.-magyarázta Niall.
 - Ó, értem.- néztem Harry szemébe.-Nézünk filmet?- kérdeztem. A szuper menő repcsiben természetesen tévé is volt, így legtöbben leültünk valami kanapé szerű izére és megnéztük Tim Burton legjobb filmjét az Olló kezű Edwardot. Imádom ezt a filmet.
 - Vezethetem a repülőt?-kérdeztem Pault a menedzsert.- Kérleeek.-néztem rá boci szemekkel.
 - Jessica nem akarunk meghalni.-nevetett fel Calum. Nem foglalkoztam vele, mert Paul megpengette, így bementünk a repülőt vezető bácsihoz, aki nagyon kedves volt, és megengedte, hogy vezessem (persze nem egyedül mert akkor lezuhantunk volna), majd vissza küldött minket mert le kell szállnia a gépnek.